2019. február 28., csütörtök

AZ ÉLVONALBÓL A SOR VÉGÉRE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Zuzana Gabrižová, Łukasz Gadzała, Ondřej Plevák, Zgut Edit
2019.02.28.


Miközben a visegrádi négyek idén ünneplik a kommunista diktatúrák összeomlásának harmincadik évfordulóját, Magyarország és Lengyelország ellen többszintű uniós eljárás zajlik a jogállamiság aláásása kapcsán. A rendszerváltás éltanulói esetében a globális demokrácia-indexek egybehangzó helyzetértékelései szerint a politikai és a civil jogok korlátozása mellett jelentősen leromlott a demokratikus kormányzás minősége is.

A rendszerátalakító intézkedések terén élenjár az új Alaptörvényt alkotó, majd azt hétszer módosító Orbán-kormány, amely tavaly a Stop Soros törvénycsomaggal tovább szűkítette a civil szervezetek mozgásterét, nemrég pedig a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségét nyeste meg. Ezen felül egy az igazságügyminiszter ellenőrzése alatt működő közigazgatási bírósági rendszert is felállít, ami 2020-ban kezdheti meg működését. Orbán Viktor 2010-es hatalomra jutása óta az Európai Parlament (EP) szokatlanul sok, eddig összesen 6 olyan nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélik a magyar kormány lépéseit.

Lengyelországban a Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány pedig a bírósági rendszer átalakításával gyakorlatilag a teljes igazságszolgáltatást a végrehajtó hatalom alá rendelte. Varsó ugyan nemrég visszavonulót fújt azzal, hogy tartotta magát az Európai Unió Bíróságának (EUB) döntéséhez, nem mondott le a bírósági rendszer teljes körű átalakításáról. Az Európai Bizottság (EB) pedig megerősítette, hogy nem tervezi visszavonni sem a lengyel ügyekben indított kötelezettségszegési eljárásokat, sem pedig az ország ellen folyó hetes cikkely szerinti eljárást.

Az Európai Unió (EU) különböző szervei eltérő gyorsasággal reagáltak a folyamatokra: míg Varsó ellen az EB, Budapest ellen az EP kezdeményezte a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását. A magyar-lengyel kölcsönös vétóból eredően azonban szinte kizárt, hogy a szavazati jog felfüggesztéséig eljuthat a folyamat. Sőt, a lengyel ellenzék sem támogatja a kormány elleni szankciók bevezetését. Dr. Renata Mieńkowska-Norkiene, a Varsói Egyetem Politikatudományi Intézetének politológusa szerint az ellenzék „nem támogathatja túl lelkesen a Bizottságot, mivel a lengyeleket könnyen befolyásolhatják olyan narratívák, amelyek szerint »valaki kívülről próbál beleszólni az ország belügyeibe«”.

A szlovák parlament kívülről támogatja Lengyelországot és Magyarországot. A pozsonyi parlament nemrég a kormánykoalíció kisebbik tagja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kezdeményezésére elfogadott egy jogilag nem kötelező erejű határozatot, amely kimondja, hogy „a hetes cikkely szerinti eljárás egy végső megoldás, csak akkor kerülhet sor rá, ha minden más próbálkozás kudarcba fullad”. Széles körben elterjedt vélemény, hogy a szöveg a finom megfogalmazás ellenére is támogatóan lép fel Magyarország és Lengyelország irányába. Az SNS feje és a szlovák parlament elnöke, Andrej Danko kijelentette, hogy a határozatot „szomszédaink megsegítésének” céljával fogadták el. A cseh kormány sokkal megfontoltabb álláspontot vett fel: Aleš Chmelař európai ügyekért felelős miniszterhelyettes azt mondta, bíznak a Bizottság képességeiben, hogy megvitassák a lengyelekkel a nézeteltéréseiket. A csehek szerint a párbeszédnek folytatódnia kell, és remélik, hogy végül nem kerül sor a kérdéssel kapcsolatos tanácsi szavazásra. „Eleve senki sem számít érdemi előrelépésre a román tanácsi elnökség alatt, legfeljebb a magyar kormány első ízben történő meghallgatására kerülhet sor – mondta a Political Capitalnek Gyévai Zoltán, a Bruxinfó hírportál főszerkesztője...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése