Szerző: Mértékblog / KATUS ESZTER
2019.04.10.
Pontosan egy évvel ezelőtt készült el az első megyei lapelemzésünk, amelyben a 2018. április 6-i lapszámokat vettük górcső alá. Ezt még további nyolc alkalom követte, egészen 2018 végéig. Bár az a projekt december végén lezárult, úgy döntöttük,
egy elemzés erejéig még visszatérünk a regionális napilapokhoz.
A tavalyi első elemzés óta ugyanis sok minden változott a megyei lapok tulajdonosi hátterében: Heinrich Pecina és Andy Vajna lapjai is a Fidesz-közeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonába kerültek. Méghozzá nem is akárhogy: a különböző médiatermékek vezetői még novemberben ajánlották fel ingyen lapjaikat a KESMÁ-nak, ezzel mintegy 30 milliárd forintos vagyonról mondva le. A lapok ma már (további több száz más sajtótermékkel együtt) egy központi irányítású vállalatcsoporthoz tartoznak, amelynek vezető tagja a – korábban Mészáros Lőrinc tulajdonában álló – Mediaworks, míg a többi cég ellenőrzött tag. A nagy holding létrejöttét a Gazdasági- és Versenyhivatal és a Médiatanács sem vizsgálta, miután a kormány rendeletben nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a tranzakciót.
Így kialakult egy hatalmas, teljesen központosított fideszes médiabirodalom, amelynek legfőbb vezetője Liszkay Gábor elnök-vezérigazgató.
A korábbi elemzésektől eltérően így már nem beszélhetünk három különböző lapcsoportról (Mediaworks, Inform Média, Lapcom), csupán egy közösről. Emiatt persze felmerül a kérdés, vajon milyen változásokat hozott az összevonás. Megmaradhattak-e a szerkesztői döntések alapján született minimális különbségek a központi oldalakon, vagy minden teljesen egyforma lett? Változott-e a lapok hangvétele, tetten érhető-e bármilyen látványos jelenség, ami a teljes központosításra utal?
Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a 2019. április 6-án megjelent 18 megyei napilapban. Ezúttal sem vizsgáltuk a szolgáltatásokat és sportoldalakat, csak a központi és a megyei közéleti híreket.
Soros-terv nélkül, de teljes összhangban
A központi tartalmak alapján két csoportba oszthatók a napilapok: az egyikbe tartozik a 24 óra, a Békés megyei Hírlap, a Heves megyei Hírlap, a Nógrád megyei Hírlap, a Petőfi Népe, a Somogyi Hírlap, a Tolnai Népújság, a Dunántúli Napló és az Új Néplap, míg a másikba a Délmagyarország, a Fejér megyei Hírlap, a Kisalföld, a Napló (Veszprém), a Vas Népe, a Zalai Hírlap, az Észak-Magyarország, a Kelet-Magyarország és a Hajdú-Bihari Napló.
A különbség azonban mindössze formai: míg az első csoportba tartozó lapok három teljes oldalon (7-8-9.) foglalkoztak gazdasággal, belföldi és külföldi hírekkel, addig a második csoportban csupán egy oldalon olvashatók a közös központi tartalmak. Bár korábban előfordult, hogy a Lapcom vagy az Inform Média lapjai a közös anyagokon túl további országos és hazai híreket is megjelentettek, mást emeltek ki vagy máshogy fogalmaztak, mint a Mediaworks lapok, ez mára teljesen megszűnt: a cikkek minden lapban szóról szóra megegyeztek.
A lapok szabadsága látszólag a címoldalra korlátozódott: ott vélhetően a szerkesztők dönthették el, mely központi hírt/híreket emelik ki. Így fordulhatott elő, hogy volt olyan újság, amely hármat is, míg más lapok egy központi anyagot sem tettek az első oldalra.
Ami a tartalmat illeti: a tematika szinte semmit sem változott az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. Akkor is választás előtt álltunk és most is, akkor is a migrációval riogatták az olvasókat és most is...
A tavalyi első elemzés óta ugyanis sok minden változott a megyei lapok tulajdonosi hátterében: Heinrich Pecina és Andy Vajna lapjai is a Fidesz-közeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonába kerültek. Méghozzá nem is akárhogy: a különböző médiatermékek vezetői még novemberben ajánlották fel ingyen lapjaikat a KESMÁ-nak, ezzel mintegy 30 milliárd forintos vagyonról mondva le. A lapok ma már (további több száz más sajtótermékkel együtt) egy központi irányítású vállalatcsoporthoz tartoznak, amelynek vezető tagja a – korábban Mészáros Lőrinc tulajdonában álló – Mediaworks, míg a többi cég ellenőrzött tag. A nagy holding létrejöttét a Gazdasági- és Versenyhivatal és a Médiatanács sem vizsgálta, miután a kormány rendeletben nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a tranzakciót.
Így kialakult egy hatalmas, teljesen központosított fideszes médiabirodalom, amelynek legfőbb vezetője Liszkay Gábor elnök-vezérigazgató.
A korábbi elemzésektől eltérően így már nem beszélhetünk három különböző lapcsoportról (Mediaworks, Inform Média, Lapcom), csupán egy közösről. Emiatt persze felmerül a kérdés, vajon milyen változásokat hozott az összevonás. Megmaradhattak-e a szerkesztői döntések alapján született minimális különbségek a központi oldalakon, vagy minden teljesen egyforma lett? Változott-e a lapok hangvétele, tetten érhető-e bármilyen látványos jelenség, ami a teljes központosításra utal?
Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a 2019. április 6-án megjelent 18 megyei napilapban. Ezúttal sem vizsgáltuk a szolgáltatásokat és sportoldalakat, csak a központi és a megyei közéleti híreket.
Soros-terv nélkül, de teljes összhangban
A központi tartalmak alapján két csoportba oszthatók a napilapok: az egyikbe tartozik a 24 óra, a Békés megyei Hírlap, a Heves megyei Hírlap, a Nógrád megyei Hírlap, a Petőfi Népe, a Somogyi Hírlap, a Tolnai Népújság, a Dunántúli Napló és az Új Néplap, míg a másikba a Délmagyarország, a Fejér megyei Hírlap, a Kisalföld, a Napló (Veszprém), a Vas Népe, a Zalai Hírlap, az Észak-Magyarország, a Kelet-Magyarország és a Hajdú-Bihari Napló.
A különbség azonban mindössze formai: míg az első csoportba tartozó lapok három teljes oldalon (7-8-9.) foglalkoztak gazdasággal, belföldi és külföldi hírekkel, addig a második csoportban csupán egy oldalon olvashatók a közös központi tartalmak. Bár korábban előfordult, hogy a Lapcom vagy az Inform Média lapjai a közös anyagokon túl további országos és hazai híreket is megjelentettek, mást emeltek ki vagy máshogy fogalmaztak, mint a Mediaworks lapok, ez mára teljesen megszűnt: a cikkek minden lapban szóról szóra megegyeztek.
A lapok szabadsága látszólag a címoldalra korlátozódott: ott vélhetően a szerkesztők dönthették el, mely központi hírt/híreket emelik ki. Így fordulhatott elő, hogy volt olyan újság, amely hármat is, míg más lapok egy központi anyagot sem tettek az első oldalra.
Ami a tartalmat illeti: a tematika szinte semmit sem változott az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. Akkor is választás előtt álltunk és most is, akkor is a migrációval riogatták az olvasókat és most is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.