Szerző: FÓTI TAMÁS
2019.04.12.
– Az előrejelzés – szemben a magyar kormány várakozásával – a növekedési ütem jelentős lassulását jósolja, 2021-re csupán 1,9 százalékot prognosztizál. Miért a pesszimizmus?
– Magyarország tavaly 4,9 százalékos növekedést produkált, amire 2004 óta nem volt képes, így a térség második legjobban teljesítő gazdasága. A lassulás egyik oka lesz az uniós támogatások csökkenése, hiszen a kormány arra törekedett, hogy minél gyorsabban, minél több pénzt hívjon le, így ez évtől már mérséklődnek az uniós források, kevesebb áll rendelkezésre a ciklus utolsó éveiben, 2020 végéig. Fel kell készülni arra, hogy 2021-től várhatóan jelentősen kevesebb uniós pénz lesz elérhető, részben a Brexit következményeként – kétlem, hogy Németország hajlandó lenne pótolni a brit hozzájárulást. Magyarország rendkívül exportérzékeny, az eurózóna gyengülését így megérzi, ezért aligha ismétlődik meg az elmúlt egy-két esztendő felfutása. És végül az ipari kapacitási és munkapiaci korlátok is hátrányosan érintik. Míg a multiknak könnyebb megoldást találniuk – hiszen képesek magasabb bért fizetni –, addig a kisvállalkozások nem tudnak megbirkózni a munkaerőhiánnyal, és bedobják a törülközőt.
– Bírálják az intézmények függetlenségének csorbulását, ami különösen az uniós tagállamok esetében érdekes, hiszen csatlakozásuk idején már megfeleltek a politikai feltételeknek.
– Ezek a fejlemények országonként különböznek. Van, ahol a korrupció a legnagyobb gond, másutt a jogrendszer függetlensége vagy éppen az oktatás szerkezete. Tudomásul kell venni, hogy a kérdések a külföldi befektetőket is foglalkoztatják, márpedig az egész régió függ tőlük – Magyarország aztán végképp. Amikor a befektető Kelet-Közép-Európában a szakképzett munkaerő hiányával szembesül, akkor alternatívákat keres, például Észak-Afrikában, Törökországban vagy Ukrajnában. Csakhogy itt jönnek a képbe az intézményi szempontok, Magyarország esetében is. A költségek mellett az infrastruktúra állapota, az uniós tagság, a működő jogrendszer mind az ösztönző elemeket gyarapíthatja, és ezt a vonzerőt nem volna szabad figyelmen kívül hagyniuk a térség uniós államainak.
– Az Európa Tanács korrupcióellenes országainak csoportja, a Greco, a közelmúltban bírálta a magyar kormányt, amiért nem hozza nyilvánosságra jelentésüket a magyarországi korrupcióról.
– A nyugati befektetőkkel folytatott beszélgetéseinkből kiderül, hogy például az osztrákok számolnak a korrupció bizonyos fokával, bekalkulálják költségeikbe és elfogadják ezt az üzleti környezetet, nem csak Magyarországon. Ha a korrupció mértéke túlságosan elszabadul, mint történt például Oroszországban, az elriasztja a befektetőket, azzal a felárral már nem hajlandóak üzletelni. Az a benyomásom, hogy Magyarország még nem érte el ezt a kritikus szintet, de a trendből érzékeljük a jövőbeni kockázatot.
– Magyarország exportjának egyik fő ága a gépkocsigyártás. Mennyiben jelent gondot ez a relatív egyoldalúság?
– Tény, hogy a térségből a magyar, cseh és a szlovák ipart érinti ez a jelenség drámaian, ami sokkal kisebb mértékben igaz például a török vagy kazah iparra. Nem mondjuk azt, ha a német növekedés visszaesik egy százalékkal, akkor az automatikusan egyszázalékos gyengülést hoz magával Magyarországon, de a végén mégiscsak annak közelében lesz, ugyanis ennyire erős az integrációs függés...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.