2019. augusztus 14., szerda

MIÉRT ELLENZEM A SZOCHÓ-KULCS CSÖKKENTÉSÉT?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2019.08.09. 


Már 2016-ban meghirdette a kormány, hogy 2022-ig 27-ről fokozatosan 11,5 százalékra csökken a munkáltatók által fizetett tb-járulékkulcs, NER-nevén a szociális hozzájárulási adó (röviden: szochó) kulcsa. Ennek a radikális reformnak a legújabb lépése a januárról júliusra halasztott 2 százalékpontos csökkentés: 19,5-ről 17,5 százalékra. Ilyenkor mindenki örül, hogy több pénz marad az ő vagy a gyermeke pénztárcájában. Ember legyen a talpán, aki kurucföldön nyilvánosan bírálni merészel bármilyen járulékkulcs-csökkentést. Az ellenzéki pártok is megszavazták a törvényt, csupán azt kifogásolták, hogy a szoc­hó nem járulék, hanem adó, ami bármire fordítható. Én most mégis tiltakozom a szochó újabb csökkentése ellen, mert károsnak tartom, és helyette a legfájóbb egészségügyi hiányok pótlásán túl a legkisebb nyugdíjak lépcsőzetes emelésére fordítanám a keletkező forrást.

Bírálatom lényege a következő: helyes, ha a nyugdíjakat nyugdíjjárulékokból fedezik. Ha a reálbérek átmenetileg nagyon gyorsan nőnek, akkor az inflációt követő nyugdíjemelési rendszerben az átlagos nyugdíjak egyre inkább lemaradnak a bérekhez képest, ezért átmenetileg a járulékkulcs valóban csökkenthető. Sőt, a szochó kulcsának csökkentése gyorsítja a nettó bérek emelkedését. Az általános korhatár 2022-ig tartó emelése is időlegesen növeli a bevételeket és csökkenti a kiadásokat. Amint azonban kifullad a bérrobbanás, megáll a korhatáremelés, a folyamat, ha lassan is, de megfordul. Sokkal fájdalmasabb valamit visszavenni, mint oda se adni. Az olvasótól előre is elnézést kérek, de az érvek kifejtéséhez muszáj számolni.

Az elemzés egyik lehetséges kiindulópontja, hogy a reálbérrobbanás és az értéktartó nyugdíjemelés együtt hatalmas és indokolatlan különbségeket teremt az egymást követő évjáratok átlagos nyugdíjában. Számpéldával szemléltetve az utóbbi években keletkezett évjárati nyugdíjfeszültségeket: mivel a 2015-höz képest az átlagos nettó reálbér 2018-ra állítólag 28 százalékkal nőtt, a 2019. évi átlagos kezdőnyugdíj reálértékben kb. 28%-kal nőtt 2016. évi megfelelőjéhez képest.1 Közben a 2017 előtt megállapított nyugdíjak reálértéke változatlan maradt. Jövőre újabb évjárat megy nyugdíjba, még nagyobb reálértékű nyugdíjjal.

A nyugdíjkassza bevételi oldalának megértéséhez a szochó helyett a teljes nyugdíjjárulékkal érdemes számolni, ennek kulcsa durván 5 százalékponttal több, mint a szochóé. Képzeletben először ugorjunk előre 2022‑ig, amikor a hatéves terv szerint a nyugdíjkulcs 16,5 százalék – ez kb. a fele lesz a 2016-os 32 százaléknak...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése