2019. szeptember 10., kedd

MI TÖRTÉNT A SARGENTINI-JELENTÉS ELFOGADÁSA ÓTA? – 1.

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2019.09.10.


Majdnem napra egy évvel azután, hogy az Európai Parlament elfogadta a magyarországi jogállamiságról szóló Sargentini-jelentést, aminek nyomán elindult a Magyarország elleni 7. cikkely szerinti eljárás, naprendre tűzi egy jelenős unió testület a „magyar ügyet”. Szeptember 16-án meghallgatást tart az Általános Ügyek Tanácsa, amely rendre az Európai Tanács ülését készíti elő. A Sargentini-jelentés azt mondta ki, hogy rendszerszintű problémák vannak Magyarországon a jogállamisággal, az uniós értékek tiszteletben tartásával. 12 pontba gyűjtötte össze, miben és hogyan sérti az Orbán-kormány az EU alapszerződését és veszi semmibe alapértékeit. Eltelt egy év: történt-e előrelépés a bírált területeken? Vagy inkább ellenkezőleg, még tovább súlyosbodott a helyzet? Most kezdődő sorozatunkban szakértők bevonásával erre keressük a választ.

Orbán Viktor kormányfő részvételével tartott kemény vita után 693-an szavaztak Strasbourgban, 2018 szeptember 12-én a 12 területre kiterjedő bírálat-özönről, azaz a Sargentini-jelentésről. Impozáns többség állt tehát ki a holland Képviselőnő Judith Sargentini által jegyzett jelentésben foglaltak mellett: 448 képviselő szavazott mellette, 197 ellene és 48-an tartózkodtak (a sajátos módszertan szerint a tartózkodók szavazatait nem, csak az igen és a nem voksokat számolják, így lett meg a kétharmad). A szükséges kétharmadot a Fidesz pártcsaládjának a szavazataival sikerült biztosítani, ugyanis 115-en támogatták a jelentést, amit 57 elutasított, miközben 28-an tartózkodtak. A fent már hivatkozott sajátos szabályok miatt (a tartózkodás nem számít) még a Fidesz pártcsaládjában is megvolt a kétharmados támogatottsága az Orbán-rezsimet komolyan bíráló jelentésnek, amely felszólítja a magyar kormányt, hogy tartsa be az Európai Unió alapszerződését és alapértékeit...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése