2019. szeptember 10., kedd

ÖSSZESZEDTÜK, MIÉRT BUKOTT MEG A BUBI

G7.HU
Szerző: BUCSKY RÓBERT
2019.09.10.


Nem véletlenül termel évről évre egyre nagyobb, legutóbb már százmillió forintnál is jóval vastagabb veszteséget a budapesti közbringa rendszer. A MOL Bubi pénzügyileg olyan mértékben fenntarthatatlan lett, hogy már a BKK is szabadulna tőle. Miközben egyre több dokkoló állomás és kerékpár van, a Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat a 2013-ban vállalt kerékpárút fejlesztéseket sem hajtotta végre, nem hogy a bővülő rendszer igényeit figyelembe vette volna.

A városi közbringa rendszerek építése divatos dolog lett Európában a 2010-es évek elején. A kontinensen többfelé rájöttek a politikusok, hogy ezzel könnyen, olcsón és gyorsan lehet környezetvédő, fenntartható üzeneteket küldeni a választóknak, és ez nem is kerül olyan sokba. A budapesti rendszer indulása előtt készített megvalósíthatósági tanulmány szerint az egyik fő cél a kerékpározással kapcsolatos szemléket átalakítása, illetve a rendszer “létesítésével a cél a budapesti, elsősorban a belvárosi utazásokhoz hatékony és környezetbarát közlekedési alternatíva létrehozása, a jelenleg elérhető kínálat szélesítése, a jelenlegi közlekedési problémák csökkentése.”

Nem látszik azonban, hogy a város közlekedésére bármilyen érezhető hatása lett volna a rendszernek. A Közlekedő Tömeg honlapján elérhető adatok alapján 2016 óta naponta átlagosan csupán 1029 kerékpárt béreltek, aminek kerekítve nulla hatása van egy olyan városban, ahol napi 4,5 millió ember utazik van a BKK-val. Ha csak az idei évet vesszük, akkor a már 1846 darab elérhető kerékpárból átlagosan napi 1080 bérlés volt*...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése