2020. május 15., péntek

FORRAY R. KATALIN: A CIGÁNY KÖZÉPOSZTÁLYOSODÁS MÁR JAVÁBAN ZAJLIK!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: FORRAY R. KATALIN
2020.05.14.


„Németh György egy 1997-es tanulmányomra hivatkozik” – szögezi le Forray R. Katalin a szociológus írására adott válaszában. A Pécsi Tudományegyetem romológus-oktatáskutató professzora szerint hogy az akkori cigány attitűdök, amelyek miatt az érintettek nem mentek iskolába, ma mennyire érvényesek: nem lehet megbecsülni. Időközben elindult azonban az iskolázáson keresztüli cigány középosztályosodás. A társadalomkutatók felelőssége Forray szerint, hogy ne uralni akarják, hanem támogassák ezt a nagy társadalmi átalakulást.

Németh György felelős értelmiségiként sokadszorra is fölveti a kérdést: miért nem szeretnek a cigányok iskolába járni? Konzervatív társadalomtudósként a cigány kultúrában keresi a választ – ha liberális volna, inkább az iskola elnyomó funkcióiról értekeznék, amelytől nem véletlenül menekülnek a cigányok. Kinek van igaza? Oktatáskutatóként én egy harmadik tényezőre hívnám föl a figyelmet, amely az elmúlt évtizedekben drámai változást hozott nemcsak a cigány/roma, hanem a teljes társadalomban. Ez pedig az iskolázás rohamos terjedése. Ez az a folyamat, amely egyre több családot sodor magával, hozzájárulva egy új cigány/roma középosztály kialakulásához.

A cigány/roma politikát megalapozó konzervatív megközelítés a rendszerváltozás óta próbálkozik azzal, hogy a közösségek kulturális sajátosságait emelje ki, és hangsúlyozza: a nyelvet, a szokásokat, a közösségeket, a társadalmi elkülönüléseket. Ennek jegyében fogadta be az Országgyűlés 1993-ban a cigány/roma közösséget tizenötödikként a nemzeti kisebbségek közé. Ezért – nem pedig a liberálisok által oly sokszor emlegetett szegregáció miatt – alakultak olyan intézmények, mint a pécsi Gandhi Gimnázium, a szolnoki Roma Esély Szakiskola, vagy a Pécsi Tudományegyetemen belül – más kisebbségi tanszékekhez hasonlóan – a Romológia Tanszék. A liberális kormányzat ehelyett a cigány/roma közösségek emberi jogaiból kiindulva a cigány/roma közösségek problémáit társadalmi (gazdasági) problémaként fogta föl, és igyekezett eszerint kezelni őket. Ennek a megközelítésnek a letéteményese máig a CEU.

A Romológia Tanszék azután jött létre, hogy a Pécsi Tudományegyetemen már minden nemzeti kisebbségnek volt tanszéke, és – ami még fontosabb – megalakult és sikerrel működött a Gandhi Gimnázium a cigány/roma lakosság kultúrájának átörökítésére. Ezért történt, hogy elsősorban e gimnázium alapítói és tanárai közül kerültek ki az új tanszék tagjai. Ami ennél is fontosabb: a hallgatók túlnyomó többségét részben a Gandhi érettségizettei, részben az ország más térségeiből érkezett cigányok/romák adták. Az akkori hallgatók ma már diplomás szakemberek, az újabbak pedig úton vannak hasonló életpályák felé.

A Gandhi Gimnázium első tanulóit tanáraik a Dél-Dunántúl elesett falvaiban gyűjtötték össze, az általános iskolák ajánlása és saját megfigyeléseik alapján. Civil szervezeteket hoztak létre támogatásukra, a Gandhi Gimnázium pedig új módszerekkel és eszközökkel készítette fel őket a továbbtanulásra. Másik példám is hasonló: a szolnoki Roma Esély Szakiskola, amely a város peremkerületeiből és a megye legrosszabb helyzetű falvaiból rekrutálta tanulóit. Bár ez az iskola a politikai adok-kapok harcokban sajnos megszűnt, volt tanulói sikeres pályafutást mondhatnak magukénak.

A Gandhi Gimnázium máig működik, de egyre nehezebben talál beiskolázható gyereket. Ennek fő oka, hogy a Dél-Dunántúlon ma már a legszegényebb cigánysorról is lehet, sőt szokás továbbtanulni, és ezután szinte bármilyen úton el lehet indulni a felsőoktatásban. Az alternatív iskolák növekvő népszerűsége mutatja, hogy igény van a „népoktatáson” túli specializált, sajátos nevelési-, oktatási módszereket alkalmazó iskolákra. Ezek éppen nem a „hátrányos helyzetűek” kiegyenlítő oktatását nyújtják, hanem magas színvonalú egyénre szabott oktatást. Miért lenne képtelenség alternatív „cigány iskola”? (Felzárkóztatási célú oktatási intézménytípus lényegében csak egyetlen van, a gyógypedagógiai iskola, amely speciális feladatot teljesít.)

Németh György egy 1997-es tanulmányomra hivatkozik. Jóleső és megtisztelő a hivatkozás, hiszen bizonyítja, hogy ismeri és figyelemre méltónak találja, amit írtam. Ebben az írásomban azt próbáltam összefoglalni, hogy az iskolázatlan, a társadalommal és minden intézményével bizalmatlan cigány/roma emberek miért utasítják el az iskolát, és hogyan vélekednek róla. Ezt a magatartást illusztrálják a Németh György által citált példák.

Hogy ez az attitűd mennyire elterjedt manapság, nehéz lenne megbecsülni – én nem is vagyok rá képes. Az azonban meggyőződésem, hogy az iskola – mint a nevelés-oktatás helye és mint közintézmény – képes arra, hogy kezelje ezeket a magatartásokat.

Ehhez azonban be kell menni az iskolába.

A kilencvenes évek óta sok és nagy változás történt az iskolában – nemcsak úgy általában, hanem a cigány/roma népcsoport vonatkozásában is. Erről a statisztikák is meggyőznek. Feltűnő, bár nem véletlen, hogy a nők vannak többségben a közép- és felsőoktatásban...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése