2020. június 7., vasárnap

"VÉGLEGESEN FELSZÁMOLNI” – NEHÉZ SORSA VOLT A HATÁRON TÚL REKEDT MAGYARSÁGNAK

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: KOVÁCS ISVÁN
2020.06.07.


A trianoni békeszerződés legnagyobb vesztesei a határon túlra szorult magyarok voltak. A szomszédos országokban az egyszerű diszkrimináción túl sok esetben a vagyonukkal, sőt az életükkel fizettek származásuk miatt. Cikkünkben a magyarokat ért legsúlyosabb atrocitásokat mutatjuk be.

A trianoni békediktátummal, Magyarország területének harmadára csökkentésével 3,3 millió magyar került a megmaradt ország határain kívülre és vált kisebbségivé a szomszéd államokban. Ők, illetve leszármazottaik viselték/viselik a súlyát annak a nagyhatalmi politikának, ami alapján újrarajzolták Európa térképét.

Noha az első világháborút követően a győztes (és vesztes) államok vállalták az alapvető emberi jogok betartását, a nyelvi, oktatási, kulturális, vallási jogok biztosítását a kisebbségek számára, a gyakorlatban ez egyáltalán nem érvényesült.

A korszak politikusai nemzetállamokban gondolkodtak, a csehszlovák, román és jugoszláv kormány sem volt kivétel ebből a szempontból, ezért asszimilációs politikát folytattak a kisebbségekkel szemben, de ekkor még "puha" eszközökkel próbálták elérni a magyarság számának a csökkenését, például a magyar nyelvű oktatás akadályozásával, vagy egészen egyszerűen nem kaptak a magyarok az új „hazájukban” állampolgárságot, ezzel szülőföldjük elhagyására kényszerültek. Az asszimilációs törekvés az abszurditástól sem voltak mentes: Romániában és Jugoszláviában a románosnak tűnő, illetve délszláv jegyeket viselő nevű gyerekek oktatását tiltották magyar nyelven.

A második világháború szörnyűségei miatt viszont már nem finomkodtak, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia is revansot akart a magyar revíziós politika miatt. A délvidéken és Romániában mindez mészárlásba fordult, míg a Felvidéken a Benes-dekrétumokkal a magyarság kitelepítése, illetve szlovakizációja volt a válasz...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése