2022. november 2., szerda

SZEMTŐL SZEMBE - ÚJDONSÁGOK AZ OLASZ FASIZMUS KUTATÁSÁBAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.10.28.


A fasiszta mozgalom indulásakor harcot indított a háború haszonélvezői, a „cápák”, a korruptak, az államon élősködők ellen, deklarált céljai között szerepelt a háborús profitok elkobzása, a tőke megadóztatásával a vagyonok részleges kisajátítása. Mindennek éppen az ellenkezője valósult meg, a fasiszta párt, a „rend” pártja, a nagytőkét, a bankokat segítette. Nem véletlenül, hiszen meg kellett hálálnia támogatásaikat hatalomra juttatásukban. A korrupció, az illegális meggazdagodások vizsgálatára létrehozott parlamenti bizottság működése a fasizmus hatalomra jutásakor lezárult. Az összefonódások, a klientelizmus támogatásának „eredendő bűne”, a kontroll hiánya az ország deklarált megtisztítása helyett a hatékony igazgatás, a dinamizmus címén utat nyitott a totalitárius állam belső lényegéből fakadó korrupciónak, a régi és új oligarchák hihetetlen vagyonosodásának. Eközben a harc a plutokrácia, a gazdagság ellen mindvégig a rezsim jelszavai közé tartozott. A fasizmus bukása után a számtalan átláthatatlan kibúvó, a törvények labirintusa igencsak megnehezítette a gazdasági bűnök felszínre hozatalát, a felelősségre vonást.


Az olasz fasizmussal kapcsolatban az utóbbi időben több, most kutathatóvá vált dokumentum feldolgozása is megjelent, az elemzések fókuszába kerülnek olyan gyakorlati kérdések is, mint például a rendszerszintű súlyos korrupció.

Az irodalomban az általam korábban is jelzett Antonio Scurati doku-fiction regénytrilógiájának első kötete, az M. A század fia (M. Il figlio del secolo, 2018) után nagy érdeklődést, közönségsikert mondhat magáénak a második is, az M. A gondviselés embere (M. L’uomo della provvidenza, 2020). (Az első kötetről lásd Fried Ilona: Egy diktátor évszázados hazugságai. Álhírek az olasz fasizmusban, ÉS, 2019. július 5.) A szerző munkájában ezúttal is a dokumentumok gazdag tárházát ötvözte a fikcióval.

Antonio Scurati első kötetében 1919-től 1925-ig követte a fasizmus eseményeit. Az M. A gondviselés embere 1925-től 1932-ig kíséri figyelemmel a fasizmus történetét Mussolinivel a középpontban, folytatja az első kötet szerkezetét, rövid fejezetekre tagolva a történelmi események, szereplők kronologikus megjelenítését.

A regény kezdete közelkép a diktátorról: a szenvedő, gyomorfekélyes Mussolini állapotának leírása, betegségéé, mely további életében is végigkísérte, de amelyet, mint a gyengeség jelét, mindvégig titokban tartott, hiszen teste politikai propagandájában férfias, szexuálisan is vonzó kellett legyen. Szenvedéseit szeretője, Margherita Sarfatti próbálja enyhíteni, akinek ugyan a Duce, mint oly sok mást, ezt sem fogja meghálálni. Előtérbe kerülnek a fasizmus berendezkedésével együtt járó manipulációk, belharcok, a családtagok, a hierarchák. Augusto Turati például a Fasiszta Párt főtitkári pozíciójából való lemondása után a hatalmi harcok drámai áldozatává válik. Egy másik fontos személyiség, Arturo Bocchini, a titkosszolgálatok vezetője, megbízatását annyira tökélyre vitte, hogy magát Mussolinit is lehallgatta testvérével, Arnaldóval folytatott beszélgetései közben. A Duce a titkos­szolgálatokat még legkedvesebb gyermeke, Edda lánya figyeltetésére is felhasználta. Apai szigora megmutatkozott Edda jövendőbelijének kiválasztásában: az addig szabados életet élő Edda 1929-ben szerelmes lett egy érdemes zsidó fiatalemberbe, azonban apja semmiképpen nem járult hozzá a frigyhez, egy zsidó származású vőhöz. Választása Galeazzo Cianóra esett, aki korábbi irodalmi ambíciói helyett a politikuskarriert választotta...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.