2016. augusztus 5., péntek

61 SZÁZALÉK

ÉLET ÉS IRODALOM ONLINE
Szerző: Váncsa István
2016.08.05.


Menjen az européer (értsd: nem kormánypárti) polgár kvótanépszavazni, vagy ne menjen, foglaljon állást explicit módon, vagy bojkottálja a kvótanépszavazást, ez a vita már jó ideje tart, és tartani is fog mindaddig, amíg az urnákra lakat nem kerül. A dilemma hétfőn új megvilágítást kapott, ugyanis a kormánypárt frakció­vezetője a baloldalt állásfoglalásra – értsd szavazásra – szólította fel, és evvel ér­telemszerűen a bojkottpártiakat erősíti. Ha ugyanis Gulyás Gergely azt mondja, hogy kvótanépszavazzunk, akkor még annyira se fogunk kvótanépszavazni, amennyire egyébként kvótanépszavaztunk volna, akik pedig más véleményen vannak, azok valamennyien az alcsúti ember fizetett ügynökei. Csak hát ezt az alcsúti ember is tudja, így aztán ha lovat akar, szamarat mond, vagyis nyilvánva­lóan azért buzdítja frakcióvezetője által szavazásra a bojkottpártiakat, hogy ma­radjanak otthon, mert neki ez az érdeke. Következésképp ha szavazni hív, akkor az a helyes, ha csakugyan szavazunk, evvel keresztülhúzzuk a számítását, ő pedig megpukkad. Bár ez se biztos, mert mi van, ha egy lépéssel még messzebbre lát, ergo épp azért buzdít szavazásra, mert feltételezi, hogy a föntebb leírt módon okoskodunk, és elmegyünk szavazni abban a hiszemben, hogy túljárunk az eszén, noha valójában épp ekkor csináljuk azt, amit ő akar. Ezt még lehetne foly­tatni ebben az irányban, ám evvel is az ő utcájában sétálgatnánk, úgyhogy köze­lítsünk inkább másképp.

Némelyek szerint azért nem kell, sőt tilos kvótanépszavaznunk, mert a kvóta­népszavazás az Európából való kilépést készíti elő. A másik oldal szintén úgy lát­ja, hogy a kvótanépszavazás a hátsó kijárat felé mutat, viszont szerintük éppen ezért kötelességünk elmenni és nemmel szavazni, evvel ugyanis eltorlaszoljuk a cselédlépcsőt, és megakadályozzuk, hogy az alcsúti ember az Európa-házból min­ket kivezessen. Hogy aztán a kvótanépszavazás ilyen vagy olyan kimenetele az alcsúti ember alantas szándékát konkrétan mi módon, milyen hatásmechaniz­mus révén fullasztja kudarcba vagy segíti elő, annak a kifejtésére egyik oldal se vállalkozik, pedig a magyarázat nem volna érdektelen. Ugyancsak megválaszo­latlan, bár korántsem hatodrangú kérdés az, hogy miért. Mi a jó fenéért akarna az alcsúti ember a népével együtt a sivatagba kivonulni, erről se sok szó esik, mintha legalábbis abszolút nyilvánvaló, magától értetődő dologról beszélnénk, amely semmiféle további explikációra nem tart igényt.

Pedig a kérdés ennél bonyolultabb.

Egyfelől tény, hogy az alcsúti ember helyzete az unióban a komisz kölöké. Kapja a nagy zsebpénzt, viszont szüntelenül regulázzák. Ne pisz­káld az orrod, ne vere­kedj, ne tegezd a tanító nénit, ne kínozd a macskát, ne drogozz, tanulj. Közben múlnak az évek, aztán egyszer azt mondják a kölöknek, hogy több zsebpénz nincs, felnőttél, állj meg a saját lábadon, ha további földeket, szőlőket, bányákat, bankokat, légitársaságokat akarsz, van saját jövedelmed, vedd meg abból. Ilyen­kor a komisz kölök becsapja maga mögött a szülői ház ajtaját, aztán annyi. 2020 után az alcsúti embernek és bandájának a zsebpénze elapad, megmaradnak vi­szont a fölöttébb terhes és méltatlan jogállami normák, az idegesítő versenyba­rát és korrupcióellenes szabályok, vagyis a komisz kölök nem kap pénzt, viszont az orrát továbbra se piszkálhatja szabadon. Reakciója, ha így nézzük, előre lát­ható.

Másfelől viszont vannak evvel a kivonulással kapcsolatban különféle problémák. Ha szabad egy másik metaforát alkalmaznunk, az alcsúti ember nem Mózes, Eu­rópa nem Egyiptom, a magyar népet pedig nem a fáraó gyötri, hanem az alcsúti ember maga. Akinek, persze, egészen elvakult hívei vannak, ám közülük a legsö­tétebbek is tudják, bár most még saját maguknak se vallanák be, hogy a pénzt a fáraó adja, az alcsúti ember pedig elveszi. Az is tudvalévő, hogy Magyarország nem az Egyesült Királyság, a mi gazdaságunk a kilépés pillanatában leáll és el se indul többet, az pedig senkinek se jó, az alcsúti embernek és bandájának a legke­vésbé. Végezetül ha nincs unió, nincs területalapú támogatás, és evvel a mező­gazdaságnak és a belőle élő embereknek annyi, nincs külföldi munka, külföldi egyetem, sőt akadálytalan jövés-menés sincs, pedig azt már nagyon megszoktuk.

Az igazság az, hogy a magyar nép szereti az alcsúti embert, de az uniót még job­ban szereti, és ez egyértelműen, egzakt módon leírható...


...Ami pedig a kvótanépszavazást illeti, a kvótanép úgy dönt, ahogy ő akar, az én személyes véleményem nem számít, éppen ezért nem is titok.  A kedves család­jának csináljon programot az alcsúti ember, nem pedig minekünk.

AZ ÉS VÁSÁRLÓI ÉS ELŐFIZETŐI ITT OLVASHATJÁK

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése