Szerző: DACZI DÓRA
2019.04.05.
Szakértők szerint a falusi csok elsősorban nem az építőipari vállalkozókat, hanem a malteroskanál megragadására is képes családokat mozgatja majd meg. Csakhogy nemrég megváltozott a jogszabály, és egy bonyolult helyzet állt elő: bár bővült azok köre, akik részt vehetnek a házilagos építkezésben,
több dolgot kell dokumentálni.
Szinte mindenkinek van még akár a kilencvenes évekből is emléke arról, hogyan épültek-bővültek a családi házak rokonok, barátok segítségével. A családfő egyik hétvégén a saját teraszát alapoztatta a barátaival, míg a következő szünnapon már egy kolléga házát vakolták. Több szakértő mellett az egyik legnagyobb hazai bank ingatlan üzletágának vezetője is azt nyilatkozta nemrég lapunknak, hogy a falusi csok újra meghozhatja a kedvet a házilagos kivitelezéshez, kalákázáshoz, mivel „nem az építőipari vállalkozókat, inkább a családokat mozgathatja majd meg, várhatóan ők maguk fognak építkezni rokonok, barátok segítségével”.
A ma helyesen házilagos kivitelezésnek hívott kaláka egymás megsegítésére kölcsönösen és közösen végzett munkát jelent, Magyarországon több száz éves hagyománya van, haszna pedig nemzetgazdaságilag is mérhető: a más háztartások számára végzett munka 2000-ben nagyjából 144-208 milliárd forint értékű volt, vagyis a lakosság éves jövedelmének kb. 2 százalékát tette ki – mondta lapunknak Magyar Mária jogi szakokleveles építészmérnök, építésügyi tanácsadó és oktató...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.