"HA NÉMETORSZÁG TÜSSZENT, MAGYARORSZÁG MEGFÁZIK" - GAZDASÁGI FÜGGÉSÜNK TÖRTÉNETE

MÉRCE
Szerző: GERŐCS TAMÁS
2019.03.02.

„Ha Németország tüsszent, Magyarország megfázik” – tartja a mondás. A múlt héten nyilvánosságra kerülő német növekedési kilátásokra utaló gyenge adatok miatt felerősödtek azok az aggodalmak, hogy egy esetleges német recesszió a magyar gazdaságot is magával rántaná. Amint a német pénzügyminiszter is elmondta, megfázásról egyelőre nincsen szó, mégis több jel utal arra, hogy Európa legnagyobb gazdasága nem örvend kicsattanó egészségnek. Arról pedig a jelen adatoktól függetlenül is érdemes beszélni, hogy miképp függ a magyar gazdaság a némettől. Az alábbi cikkben tehát arra keressük a választ, hogy „hogyan terjed a nátha”.

Bevezető

Magyarország történelmi körülményei folytán egy erősen nyitott, félperifériás gazdaság, ami tankönyvi értelemben azt jelenti, hogy folyamatosan tőke és technológia behozatalra szorul, mert az ország területén megtermelt javak jelentős része a külföldi vállalatok domináns jelenléte miatt kiáramlik az országból[1] Ezt aszimmetrikus függőségnek tekinthetjük, hiszen egyfelől az itt megtermelt jövedelem csak kicsiny része fölött rendelkeznek a hazai gazdasági szereplők – jellemzően a külföld felé közvetítő elitek – másfelől a kiáramló, ezért kieső helyi jövedelem miatt folyamatosan utánpótlásra van szükség a termelési és a szélesebben vett társadalmi létfeltételek fenntartásához, újratermeléséhez. Ennek pedig ára van.

A függőség tehát folyamatosan újjáalakul, ami a félperifériás gazdaságokra általában igaz.

Ha megnézzük az egyes országok történelmét, akkor elég sok olyan sajátos körülményt találunk, ami a világgazdasági illeszkedésnek a helyi mintáit határozza meg. Ilyen lehet például a gyarmati örökség vagy esetleg egy háború következményei, de adott esetben a földrajzi elhelyezkedés is számít.

Magyarország történelmi fejlődése során egy nagyon erős német orientáció alakult ki mind a gazdaság, mind pedig a politika terén. Ennek történelmi előzményei messzire nyúlnak vissza. A féloldalas világgazdasági illeszkedés kialakulásának a körülményeit a Habsburg Monarchia birodalmi gazdaságának felépítésében érdemes keresni, főleg annak kései korszakában az Osztrák-Magyar Monarchia idejének belső gazdaságszerkezeti formáiban. Ez a féloldalas függőség az OMM felbomlását követően jelentősen felerősödött, és Trianonnal kényszerűen kialakult egy külső orientáció, aminek örökölt illeszkedési mintázatai alakulnak újra ma is. Az alábbiakban ennek a mintázatnak vizsgáljuk meg a gazdaságszerkezeti összetevőit, viszont nem térünk ki olyan fontos, ezzel szoros összefüggésben fejlődő tényezőkre, mint a politikai, kulturális intézmények, amelyek a hazai elitcsoportok orientációját szintúgy meghatározzák...

ITT OLVASHATÓ