Szerző: KERNER ZSOLT
2020.07.06.
Hiába viselte meg a koronavírus-járvány és az azzal járó gazdasági visszaesés az önkormányzatokat, a kormány újabb és újabb megszorításokkal sújtja őket.
- 32 milliárd forintot von el azzal, hogy a gépjárműadónak nemcsak a hatvan százaléka, hanem a teljes összeg az államot illeti.
- A tehetősebb települések szolidaritási adóját összesen 120 milliárd forinttal megemelik.
- Emellett több budapesti kerületben komoly problémát jelent, hogy a kormány hónapokra ingyenessé tette a parkolást.
Bajban lesznek a kerületek
A fővárosban a járványt követő gazdasági visszaesés is érezteti a hatását: van, ahol a helyiségbérleti díjakat engedték el a vállalkozásoknak, a vártnál kevesebb iparűzési adó folyik be – hogy mennyivel, az csak ősszel derül ki, ezért a Fővárosi Önkormányzat is október közepéig zárolt összesen 65 milliárd forintot –, főként a belső kerületekben pedig a turizmus kiesése is komoly bevételcsökkenéssel jár. Annyit már most biztosan látni, hogy a kerületek nagy része pénzügyi gondokkal fog küzdeni, leginkább azért, mert hiába lenne fedezet bizonyos kiadásokra, ha a pénz még nem érkezett meg. Ez pedig azért problémás, mert az önkormányzatok az Orbán-kormány által 2011-től végrehajtott adósságkonszolidáció óta nem vehetnek csak úgy fel hitelt, ahhoz sok esetben kormányzati engedély kell.
A kormány korábban kezdeményezte, hogy a bajba jutott önkormányzatok a kieső bevételek (elsősorban az iparűzési adó) pótlására likviditási hiteleket vehessenek fel, amelyeket átvihetnek egyik évről a másikra. A konszolidáció óta erre nem volt lehetőség. A könnyítésre az volt a magyarázat, hogy ettől az évtől eltörlik a cégek decemberi iparűzésiadó-feltöltési kötelezettségét. A vállalkozásoknak minden év december 20-áig az adó 90 százalékát meg kellett fizetniük, és ha nem pontosan becsülték meg ennek mértékét – ami csak a következő év májusában, az éves beszámoló készítésekor derült ki –, akkor büntetést kaptak. A feltöltési kötelezettség eltörlésével a Népszava cikke szerint a cégek átmenetileg 80-85 milliárd forintot tarthatnak meg, ezt az összeget ugyanis csak 2021 májusában fizetik majd be a településeknek. A majdnem fél évre kieső bevételt viszont valahogy pótolniuk kellene az önkormányzatoknak.
Csakhogy a kormány visszavonta a hitelfelvétel engedélyezéséről szóló javaslatát. Ez már csak azért is érthetetlen a Józsefváros anyagi helyzetének felmérésével megbízott egykori főpolgármester-helyettes, Atkári János szerint, mert a kormányoldal a válság kedvezőtlen hatásaira hivatkozva akart könnyíteni a hitelfelvételen – ezek a hatások pedig aligha mérséklődtek.
Ugyanakkor még Budapesten belül is óriási eltérések vannak abban, hogy az önkormányzatok honnan milyen arányban szerzik a bevételeiket. Van olyan kerület, amelyet egyáltalán nem érint, hogy július 1-jéig ingyenes volt a parkolás, hiszen nincsen fizetős zóna. Az I. kerület bevételeinek viszont jelentős része származik a parkolásból, és a belső városrészek nagy része is sokat veszített ezen...
A fővárosban a járványt követő gazdasági visszaesés is érezteti a hatását: van, ahol a helyiségbérleti díjakat engedték el a vállalkozásoknak, a vártnál kevesebb iparűzési adó folyik be – hogy mennyivel, az csak ősszel derül ki, ezért a Fővárosi Önkormányzat is október közepéig zárolt összesen 65 milliárd forintot –, főként a belső kerületekben pedig a turizmus kiesése is komoly bevételcsökkenéssel jár. Annyit már most biztosan látni, hogy a kerületek nagy része pénzügyi gondokkal fog küzdeni, leginkább azért, mert hiába lenne fedezet bizonyos kiadásokra, ha a pénz még nem érkezett meg. Ez pedig azért problémás, mert az önkormányzatok az Orbán-kormány által 2011-től végrehajtott adósságkonszolidáció óta nem vehetnek csak úgy fel hitelt, ahhoz sok esetben kormányzati engedély kell.
A kormány korábban kezdeményezte, hogy a bajba jutott önkormányzatok a kieső bevételek (elsősorban az iparűzési adó) pótlására likviditási hiteleket vehessenek fel, amelyeket átvihetnek egyik évről a másikra. A konszolidáció óta erre nem volt lehetőség. A könnyítésre az volt a magyarázat, hogy ettől az évtől eltörlik a cégek decemberi iparűzésiadó-feltöltési kötelezettségét. A vállalkozásoknak minden év december 20-áig az adó 90 százalékát meg kellett fizetniük, és ha nem pontosan becsülték meg ennek mértékét – ami csak a következő év májusában, az éves beszámoló készítésekor derült ki –, akkor büntetést kaptak. A feltöltési kötelezettség eltörlésével a Népszava cikke szerint a cégek átmenetileg 80-85 milliárd forintot tarthatnak meg, ezt az összeget ugyanis csak 2021 májusában fizetik majd be a településeknek. A majdnem fél évre kieső bevételt viszont valahogy pótolniuk kellene az önkormányzatoknak.
Csakhogy a kormány visszavonta a hitelfelvétel engedélyezéséről szóló javaslatát. Ez már csak azért is érthetetlen a Józsefváros anyagi helyzetének felmérésével megbízott egykori főpolgármester-helyettes, Atkári János szerint, mert a kormányoldal a válság kedvezőtlen hatásaira hivatkozva akart könnyíteni a hitelfelvételen – ezek a hatások pedig aligha mérséklődtek.
Ugyanakkor még Budapesten belül is óriási eltérések vannak abban, hogy az önkormányzatok honnan milyen arányban szerzik a bevételeiket. Van olyan kerület, amelyet egyáltalán nem érint, hogy július 1-jéig ingyenes volt a parkolás, hiszen nincsen fizetős zóna. Az I. kerület bevételeinek viszont jelentős része származik a parkolásból, és a belső városrészek nagy része is sokat veszített ezen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.