2021. február 13., szombat

ÉLET ÉS IRODALOM 2021/6. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.02.12


P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István: Intelligentsia

Támadják a BKK-t, ám ez csak a kezdet. Támadni fogják a vízellátást, a gázellátást, a szemétszállítást is, éspedig azért, hogy a kormányba vetett bizalom meginogjon. Ezt Földi László, az akkori főpolgármester biztonságpolitikai szakértője (a továbbiakban ezredes) mondta bő három éve, rámutatva, hogy az ellenzék mostantól a városi infrastruktúra támadásával próbál zavart kelteni. Persze az utca szájtáti népének ebből semmi se szúrt szemet, nekünk ugyanis nincs olyan speciális képzettségünk, mint az ezredesnek, ami képessé teszi őt arra, hogy bármely tárgykörben kérdeztetvén lényeglátó, ám egyszersmind messzemenően pragmatikus szemléletű megállapításokat tegyen. Pályafutását a Kádár-korabeli állambiztonsági szolgálatnál kezdte, hírszerző volt, titkos ügynök, secret agent, olyan, mint Kim Philby, Frederick Forsyth vagy Graham Greene, hogy csak néhány ismertebb nevet mondjunk. Az ilyen ember másképp látja a világot, mint az egyszerű halandók, olyasmit is észrevesz, amit mi soha. Nem mellékesen a titkosszolgálat angolul intelligence service, az értelmiségszociológia által használt (orosz eredetű) intelligentsia fogalom pedig azt a kelet-európai értelmiséget jelöli, melyet küldetéstudat, a társadalom átalakításának vágya és antiburzsoá, forradalmár attitűd jellemez. Küldetéstudata az ezredesnek is van, antiburzsoá, forradalmár attitűdjét átmenetileg talonba rakta, a társadalom átalakítására irányuló szándéka viszont explicit. Más kérdés, hogy ő nem továbbfejleszteni vágyik, hanem visszabontani, nem kicsit, hanem nagyon, és ezt pillanatra se rejti véka alá, sőt...

Bokros Lajos: Az újjáépítés csiszolatlan sarokkövei – I.
Állami pénz és költségvetés

Kovács Zoltán: Mossa kezeit

Gadó Gábor: Harácsonyi gondolatok

Balázs Péter: A jogállam éve

Böcskei Balázs–Hajdu Nóra: Autokraták választásai


Polcnyi irodalom született az utóbbi évtizedben arról, hogy Magyarország leírható-e, és ha igen, milyen jelzős demokráciaként, vagy eleve már autokráciának kell tekinteni. E két fogalom körüli bábeli terminológiai meghatározások – és az azokkal járó demokráciaelméleti viták – önmagukban sem könnyítik meg a társadalomtudósok egyértelmű válaszadási lehetőségeit. Jelen írásnak nem is célja, hogy a demokrácia–autokrácia tengelyen egy vitán felül álló nyugvópontra helyezze Magyarországot. Álláspontunk szerint attól függetlenül is van jelentősége annak, hogy tudjuk, a választási autokráciákban milyen funkciói és kimenetei lehetnek egy választásnak, továbbá egy demokratikus fordulatot követően milyen „evolúciós” úton haladnak az előző rezsim autoriter pártjai. Példák sokasága figyelmeztet ugyanis arra, hogy egy rezsimváltást eredményező választást követően is meg van az esélye és a veszélye egy visszarendeződésnek...

Ádám Péter: „Őseink, a gallok...”
Eredetmítosz és politika Franciaországban

A francia forradalomig nem számított csak az uralkodói dinasztia genealógiája. A forradalommal azonban új szereplő jelenik meg a történelemben: a nép. Mivel a francia uralkodói dinasztia meg a nemesség a germán frankoktól eredeztette magát, a nemzetállammá szerveződő francia népnek is szüksége volt felmenőkre. A francia királyság dinasztikus történetének a száli frank Klodvig 496-os (?) megkeresztelése a kezdete. A XIX. századi francia történetírás azonban, fél évezreddel visszalépve a kronológiában, történeti alternatívaként azokban a gall törzsekben fedezi fel a francia nép eredetét, amelyek a római hódítás előtt éltek a leendő ország területén. Ezt a mitikus eredetet hirdették a XIX. század végének meg a XX. század elejének általános iskolai történelemkönyvei, és foglalták össze – a pozitivista történész Ernest Lavisse (1842–1922) legendás tankönyve nyomán1 – a sokat emlegetett és nagy jövő előtt álló „nos ancêtres, les Gaulois” formulában, amely máig egyik fő eleme a franciák nemzeti identitásának...

Kenesei István: Tajtékos napok

Szűcs R. Gábor: Dán korona
COVID-válságkezelés Dániában

„Tekintet nélkül arra, mekkora vakcinaszállítmányról van szó, (...) lehetetlen az egész lakosságot egyszerre beoltatnunk. Emellett azt sem lehet még tudni, hogy a lakosság különböző csoportjaiban mekkora az igény az oltás iránt, és hogy mennyire nyújt a vakcina tartós védelmet... Az egészségügyi törvény 158. §. 2. bekezdése szerint az Egészségügyi Hatóság szakvéleménye alapján, a Gyógyszer-engedélyezési Hatósággal és az Állami Oltóanyag Intézettel együttműködve az egészség- és idősügyi miniszter határozza meg a prioritási sorrendet.” Ezek az idézetek a dán Egészségügyi Hatóság (Sundhedstyrelse) negyvenhat oldalas oltási tervéből valók.1 A terv 2020 novemberében készült, tehát még az EMA (European Medicines Agency – Európai Gyógyszerügynökség) által jóváhagyott vakcina ismerete nélkül, és később, a helyzetnek megfelelően korszerűsödött. Pontosan meghatározza a teendőket és felelősöket. Fegyveres testület sehol. És a belügyminiszter sincs benne...

Földvári Zsuzsanna: Kibékíthetetlen?

Minden korábbinál élesebben csaptak össze egymással Ausztriában a rendpárti és az emberjogi nézeteket valló kormánypártok néhány kiskorú gyermek durva kitoloncolása miatt. Az „élni és élni hagyni” kormányzási elv egyre inkább illúzió...

Hegyi Iván: CSOK a családnak

Magyar László András: Münnich Ferenc és a vámpírok

Gaál József: Arcus Árkádiában

Dömény Csaba (1949–2021) elengedése

F E U I L L E T O N

Laczó Ferenc: Déstől New Yorkig
Randolph L. Braham életútja

I N T E R J Ú

Károlyi Csaba: „Olyan, mintha Istennek írnék”
Beszélgetés Jászberényi Sándorral

V I S S Z H A N G

Aradi Emil: Mi lesz kettejükkel?

Török József: Közművelődés – zsákban futva

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.