Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.12.19.
„Csütörtökön és pénteken megértettük, hogy egy kevéssel több időre van szükség a Magyarországgal együttes, egyhangú döntéshez, ami a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodáshoz kell”. Ezt a kijelentést idézi a Reuters hírügynökség Charles Micheltől, az uniós országok vezetőit összefogó testületnek, az Európai Tanácsnak az elnökétől, aki tegnap közölte, hogy február elsején tartják az EU rendkívüli csúcstalálkozóját. Azon megpróbálnak egyetértésre jutni az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatásról, amit Orbán Viktor a múlt heti brüsszeli találkozón megvétózott. A magyar miniszterelnök ellenállása miatt a 2027-ig szóló uniós keretköltségvetés módosítása sem kaphatott zöld utat. Kijev támogatása mellett több pénzt akarnak fordítani egyebek közt a menekültügy kezelésére, valamint biztonságra és védelemre is.
A Reuters emlékeztet arra, hogy a múlt heti csúcstalálkozón Ukrajnát illetően csak az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésében sikerült megállapodni. Január elsején egyébként Spanyolországtól Belgium veszi át fél évre az EU soros országelnökségi feladatait.
Beveti-e újra az EU a "magyar kávészünetet"?Az a mód, ahogyan sikerült elkerülni a magyar vétót az ukránokkal való tárgyaláskezdés ügyében, továbbra is élénken foglalkoztatja az elemzőket. Orbán a szavazás idejére kiment a teremből. Az EurActiv azt a kérdést boncolgatja, hogy vajon lehet-e a jövőre nézve modellértékűnek tekinteni a brüsszeli hírportál által „Orbán-módszernek” is nevezett „magyar kávészünetet”.
Uniós tisztségviselők hangsúlyozzák, hogy ez a szokatlanság dacára jogilag teljesen rendben van, a magyar kormányfő előzetes megállapodás alapján, úgymond konstruktív jelleggel volt távol.
Azt, hogy ez szükség esetén meg is ismételhető, a cikk egyáltalán nem tartja kizártnak, hiszen most megmutatkozott, hogy így át lehet hidalni súlyos nézeteltéréseket, amikor teljes konszenzusra van szükség, és sürgős a döntéshozatal, például azért, mert valamilyen értelemben válságos a helyzet. A portál megjegyzi, hogy alacsonyabb szinten, szórványosan már elő is fordult ilyen távolmaradás, például, amikor a külügyminiszterek az Ukrajna számára indítandó új katonai kiképző misszióról döntöttek.
A problémák megkerülése azonban kockázatos dolog, ezért a múlt heti siker nem jelenti azt, hogy az uniós csúcsvezetők hamar újra élni kívánnának vele, és többen inkább óvatosságra intenek – jegyzi meg az EurActiv. Idézi Olaf Scholzot, aki ténylegesen javasolta az ülésen Orbánnak, hogy hagyja el a termet. A német kancellár szerint ezzel a módszerrel nem lehet állandóan élni, a legtöbbször azért közös döntésre kell jutni.
Ami a február elsejei újabb nekifutást illeti Ukrajna megsegítése kérdésében, a brüsszeli portál írása nem egy újabb „magyar kávészünet” lehetőségét említi arra az esetre, ha ott sem sikerülne kialakítani közös álláspontot, hanem azt, hogy akkor a többi 26 tagállamnak más megoldást kell találnia.
Orbán Viktor nagyjavítást akar végezni az Európai Unión, de korlátozottak a lehetőségeiA Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök vezető lapja a múlt heti EU-csúcson történtek alapján arról ír, hogy Orbán Viktor alapos nagyjavítást akar végezni az Európai Unión, és vezető szerepre törekszik a liberalizmusellenes nemzetközi rendben, de ehhez korlátozottak az eszközei. A cikk kiemeli, hogy az uniós vezetők ígéretet tettek Ukrajna további támogatására, annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök – aki régóta tüske az EU-ban, és fenekestül fel akarja forgatni annak terveit - blokkolta az 50 milliárd euró odaítélését. A nacionalista-konzervatív lázító, aki az elmúlt 25 esztendőből 17-et országa élén töltött, a New York-i lap szerint elemében volt a múlt heti csúcstalálkozón, amikor ő uralta az uniós politikát.
A fejlett világban az egyik olyan „foglalkozás”, amit az emberek egyre kevésbé vállalnak, az a szülői szerepkörVégezetül a londoni Financial Times véleménycikke valami gyökeresen más témáról, a demográfiáról. Eszerint a jómódú országok részben azért kénytelenek megnyitni kapujukat a bevándorlók előtt, hogy legyen, aki elvégzi azt a munkát, amit a saját lakosság nem hajlandó elvégezni. És a fejlett világban az egyik olyan „foglalkozás”, amit az emberek egyre kevésbé vállalnak, az a szülői szerepkör. Az OECD-országok között Izrael kivételével egy sincs, ahol a termékenységi ráta 2 fölé kerülne, vagyis biztosított lenne a népességszám legalább szinten tartása. Még az olyan országok, mint Franciaország és Magyarország is elmaradnak ettől, ahol nagy összegeket költenek arra, hogy több gyerek szülessen. Magyarországon a GDP 5 százalékát költik erre, de az 1,6 tizedes mutató nem jobb, mint az Egyesült Királyságé, ahol ennél sokkal szűkmarkúbb a családpolitika. A szerző az egyik gondot abban látja, hogy Magyarországon nagyon kevés jut a szülést megelőző időszakban nyújtott segítségre, valamint arra is, hogy a nők karrieresélyei a szülés nyomán ne romoljanak. A magyar modell kimondottan arra ösztönzi a nőket, hogy a szülés után maradjanak otthon – írja a Financial Times.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.