A TANÁRI PÁLYA PRESZTÍZSÉNEK ALÁÁSÁSA – A KÉRDŐÍVES ÉRTÉKELÉSI RENDSZER ÁRNYÉKÁBAN

PDSZ BLOG
Szerző: PDSZ
2025.06.10.

Egy túlterhelt tanév végén, amit az oktatási rendszer újabb és újabb elvárásai tettek nehézzé, és amikor már mindenki kimerült – tanár, diák, szülő egyaránt –, megérkezett a Krétába az értesítés: itt a tanulói és szülői kérdőív a pedagógus teljesítményértékeléshez. Elsőre talán úgy tűnhet, hogy a visszajelzés hasznos és értékes – azonban amikor a kérdőíveket végigolvasták, sokan nem megnyugvást vagy elégedettséget éreztek, hanem méltánytalanságot, megalázottságot, keserűséget.

Nem az a probléma, hogy ne lenne szükség visszajelzésre – hanem az, hogy hogyan és kitől érkezik, és mi a célja. Azzal az állítással, hogy „statisztikailag is értelmezhető, valós kép fog kialakulni a pedagógusok munkájáról”, szakmai és gyakorlati szempontból is komoly problémák vannak.

A pedagógus nem droid
A pedagógus nem egyenletesen teljesítő gép, aki minden órán azonos teljesítményt nyújt, minden helyzetre ugyanúgy reagál. A tanárok emberek, reakciókkal, fáradtsággal, érzésekkel. A gyerekek sem egyformák: a hangulatuk, a figyelmük, a motivációjuk is változik. Az osztályközösségek dinamikája is ingadozik: van, amikor nyugodt, együttműködő a légkör, máskor feszült, figyelmetlen, vagy ellenálló. Előfordulhat, hogy valaki éppen érzelmileg kibillen, vagy a pedagógus maga küzd valamilyen problémával.

A „viselkedése kiszámítható, nem a pillanatnyi hangulattól függ” típusú kérdések mögött ott húzódik egy kegyetlen elvárás: hogy mindig, minden körülmények között, minden osztályban ugyanazt kell nyújtani. Ez nemcsak irreális, de embertelen is.

Ráadásul a kérdőívet kitöltő gyerek egy-egy kérdésnél nem egy év munkáját mérlegeli, hanem az utolsó egy-két órát veszi alapul. Talán akkor volt szigorúbb, fáradtabb a pedagógus, vagy valami miatt másképp zajlott az óra. A pontozás így pillanatnyi benyomásokra épül, nem pedig valós értékelésre – ez torzítja a pedagógus egész éves munkájáról kialakított képet.

A figyelmen kívül hagyott tényezők
Nem mindegy, hogy egy tantárgyat heti hány órában tanítanak. Nem mindegy, hogy a gyerekekkel hetente egyszer vagy ötször találkozik egy pedagógus. Nem lehet ugyanolyan mélységű kapcsolatot kialakítani egy heti 1 órás etika órán, mint egy heti 5 órás magyarórán – mégis ugyanazokkal a kérdésekkel „méretik meg” a tanulókkal és szülőkkel a munkát.

A kérdőívek nem veszik figyelembe sem az óraszámokat, sem a pedagógus-diák kapcsolat jellegét, sem a tantárgy sajátosságait. Emellett az iskola típusa is számít, ugyanakkor a Kréta rendszerben a 6 és 8 osztályos gimnáziumok nem választhatnak kategóriát, ami már önmagában szakmai figyelmetlenség. Az eredmény: nem illeszkedő kérdések, hátrányos helyzetbe kerülő pedagógusok és nem reprezentatív adatok.

A kapcsolat és a kölcsönösség
A diák és a pedagógus kapcsolata bizalmon alapul. Az anonim, egyoldalú kérdőíves értékelés azonban torzíthatja ezt a kapcsolatot. Mert ha a tanár bármikor „leértékelhető”, a tanóra elveszítheti nevelő, emberi jellegét. A jó osztálytermi légkör nem ellenőrzés alatt, hanem párbeszédben, kölcsönösségben születik. Ez a kölcsönösség sérül, ha egy fentről, távolról, gépies módon működő rendszer „ítélkezik” a tanári munkáról.

Lelki teher és torzítás
Egy ilyen kérdőíves értékelés pszichológiai hatása messzire nyúlhat. Az alacsony pontszám, különösen a tanév végén, amikor a pedagógus fizikailag és lelkileg is kimerült, komoly lelki terhet jelenthet – akkor is, ha az nem tükrözi a valós munkát. Egy-egy rosszindulatú vagy impulzív értékelés rombolhatja a pedagógus önbizalmát és motivációját. A diák számára pedig túl nagy felelősséget jelenthet, ha azt érzi: ő „ítélkezik” egy felnőtt fölött. Ez különösen torzíthatja a kapcsolatot, ha nincs valódi visszacsatolás, nincs párbeszéd.

A gyermekek (és sokszor a szülők is) a személyes élményeik alapján válaszolnak: egy szigorúbb fegyelmezés, egy rosszabb nap, vagy egy „unalmasabbnak” érzett óra befolyásolhatja a pontozást. Ez nem a tanári munka valódi minőségét tükrözi, hanem pillanatnyi benyomásokat. Ez a rendszer így nemcsak értékel, hanem torzítja is a pedagógus-diák-szülő hármas kapcsolatát...

ITT OLVASHATÓ

Lásd még:

- Szemfényvesztő kérdőívek