Szerző: BUDA PÉTER
2025.06.10.
A magyar miniszterelnök egy francia tévécsatornának adott interjújában kijelentette, hogy az ukrajnai háború nem fenyegeti Európát, mert „az oroszok túl gyengék ehhez, még Ukrajnát sem tudják legyőzni, így a NATO-t sem tudnák igazán megtámadni”. Értsd: nem kell aggódnunk amiatt, ha engedünk Moszkva katonai nyomásának Ukrajna kérdésében.
Orbán nem először próbálja meg elhessegetni Oroszország esetleges ukrajnai háborús sikere miatti aggodalmakat azzal, hogy Moszkva úgysem jelent veszélyt Európára és a NATO-ra. Az orosz háborús követelésekkel szembeni nyugati elzárkózás oka ugyanis az a stratégiai számítás, miszerint ezek után nem lesz megállás: elindul egy olyan biztonságpolitikai erózió, amelynek vége egy katonai konfliktus kirobbanása lehet Moszkva és a Nyugat között. Orbán ezt a valós kockázatot - tehát más szóval Ukrajna megvédésének szükségességét - cáfolja magabiztosan, de mindenekelőtt hamis alapon érvelve. A probléma Orbán érvelésével ugyanis az, hogy senki nem állítja, hogy egy katonai konfliktus a két fél között annak az eredményeként robbanna ki, hogy Oroszország direkt módon “megtámadja a NATO-t.” Orbán tehát vagy szakmai felkészületlenségből beszél valótlanságokat, vagy tudatosan. Utóbbi esetben nem lehet kérdés, kinek áll ez érdekében.
Az elmúlt évtizedben számos olyan elemzés készült a NATO tagországainak állami szervei vagy jelentős agytrösztjei részéről, amely egy esetleges konfliktus lehetséges forgatókönyveit vázolja. Ezen anyagokban az elsőszámú forgatókönyvek mind azzal számolnak, hogy Oroszország abban bízva próbálkozhat néhány éven belül területi hódítással például a Baltikumban vagy Moldovában, hogy a nyugati szövetségesi rendszer nem kockáztatna egy nagyobb konfliktust a kész tényeket teremtő Moszkvával, egy távoli kis ország védelmében.
A NATO 2022-ben kiadott Stratégiai Koncepciója a következőképpen fogalmaz az orosz veszély kapcsán:
“Az Orosz Föderáció a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést jelenti a szövetségesek biztonságára, valamint az euroatlanti térség békéjére és stabilitására. Kényszerítés, felforgatás, agresszió és annexió révén befolyási szférák és közvetlen ellenőrzés létrehozására törekszik. Hagyományos, kiber- és hibrid eszközöket használ ellenünk és partnereink ellen. Kényszerítő katonai magatartása, retorikája és bizonyított készsége az erő alkalmazására politikai céljai elérése érdekében aláássa a szabályokon alapuló nemzetközi rendet. Az Orosz Föderáció modernizálja nukleáris erőit és bővíti újszerű és bomlasztó hatású kettős hordozórendszereit, miközben nukleáris erejének bevetésével való fenyegetést alkalmaz. Célja a tőlünk keletre és délre fekvő országok destabilizálása.”
A fenti orosz módszerekre jellemző konkrét példa az a szervezkedés, amelynek elkövetőit nemrég állították igazságszolgáltatás elé az észt hatóságok. A szervezkedés résztvevői az orosz katonai titkosszolgálattal együttműködve, karitatív csoportnak álcázott “árnyékhadsereg” létrehozásán ügyködtek, amelynek szerepe lett volna egy hatalomátvételben az észt kormány megdöntését követően.
Nem véletlen hát az sem, hogy nemrég, májusban tartották Észtországban az ország éves legnagyobb hadgyakorlatát (Exercise Hedgehog) mindezek jegyében, amely hadgyakorlat egyébként része a NATO Griffin Lightning 25 elnevezésű, több ország részvételével zajló gyakorlatának a térségben.
És mintegy “slusszpoénként”, e poszt megírását követően érkezett az a hír, miszerint Szergej Rjabkov, orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette: Oroszország addig nem hagyja abba a háborút Ukrajnában, amíg a NATO ki nem vonul a Balti országokból. Rjabkov hozzátette:
„Tekintettel az ukrán válság jellegére és keletkezésére, amelyet az előző amerikai adminisztráció és a Nyugat egésze idézett elő, ez a konfliktus természetesen, ha úgy tetszik, egyfajta kísérletként működik, amely teszteli Washington szándékainak komolyságát a kapcsolataink rendezésére.”
A hír tulajdonképpen nem kellett volna, hogy meglepetésként hasson, ugyanis az a követelés, hogy a NATO vonuljon ki a kelet-európai országokból, már a februári szaúd-arábiai orosz-amerikai tárgyalásokon is terítékre került orosz részről. Teljes összhangban egyébként azzal a feltétellel, amelyet Putyin még Ukrajna megtámadása előtt megfogalmazott, amely szerint a katonai védelmi szervezetnek vissza kellene vonulnia az 1997 májusa előtt területre, vagyis amikor a katonai szervezetnek nem volt még tagja Magyarország, Lengyelország és Csehország sem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.