2019. január 16., szerda

AKADÉMIAI ABSZURD

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KARDOS JULIANNA
2019.01.11.


„Cáfolni makacskodás nélkül, megcáfoltatni haragvás nélkül.” Az idézet a Magyar Tudományos Akadémia egykori titoknokától, Toldy Ferenc akadémikustól származik, aki – ahogy monográfusától, Dávidházi Pétertől tudjuk – a „sine ira et studio” tacitusi módszerének meghonosításán munkálkodott. Írásomat az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetőjének, a mérnök-miniszter Palkovics László akadémikusnak ajánlom. Feltételezve, hogy az érvek számítanak, és közös erővel sikerül őt meggyőzni arról, hogy az MTA-kutatóhálózat finanszírozástechnikainak mondott felszámolása helytelen.

Igaz, a folyamat előrehalad. Kétségtelen, hogy a kutatóhálózat felszámolására a miniszter kormányhatározattal kapott lehetőséget. A júliusban elfogadott költségvetési törvény alapján 28 milliárd forintnyi előirányzat került át az Akadémiától a minisztériumba. Ez az összeg nélkülözhetetlen az akadémiai kutatóhálózat működéséhez. Egy kompromisszum jegyében „paritásos” elnöki bizottság jött létre, amelynek feladata a finanszírozástechnikai feladatként kommunikált átalakítás szakmai megalapozása, az MTA-kutatóintézetek szakmai átvilágítása. Információm szerint ennek első fázisa az lenne, hogy az egyes intézetek szakmai tevékenységéről adatlapok készülnek, amelyeket az egyes kutatóintézetek tudományos tanácsa értékel.

Noha két éve fejezték be az Akadémia átvilágítását – igaz, abban az akkor még nem létező Palkovics-minisztérium nem vett részt –, most tehát újabb átvilágításra kerül sor. Ez úgy történik, hogy az egyes kutatóintézetek tudományos tanácsaiba a minisztérium is beküldi az embereit – tanácsonként kettőt. A delegáltakkal bővített kutatóintézeti tudományos tanácsok által készített értékeléseket a 7 akadémiai és 7 minisztériumi delegáltból álló „paritásos” elnöki bizottság összegzi, értékeli és javaslatot tesz az MTA-kutatóintézetek rangsorolására. A rangsor felállításának célja valószínűen az intézetek „finanszírozástechnikai” besorolása, de a minisztériumi koncepciót egyelőre még homály fedi. Határidő 2019. március.

Ez a határidő abszurd és – ahogy mondani szokták – szakmaiatlan. Ismereteim szerint a minisztérium azonban még tovább gyorsítaná a „finanszírozástechnikai” átalakítást, januárban már pályáztatná a kutatóintézeteket az alapfinanszírozás elnyerésére, és februárban döntene, tehát a szakmai értékelések tervezett befejezése előtt kívánja eldönteni, kik a túlélő nyertesek. Az okokat találgathatjuk, talán a bizonytalanságtól akarná megkímélni az érintetteket a miniszter, avagy egyéb kormányzati projektek miatt kell sietni. Arra gondolni sem merek, hogy a miniszter ne lenne tisztában azzal, hogy a márciusi határidőig négyhavi bérre van szükség, nem háromhavira, amint azt megígérte. Paradox módon a miniszter mintha akadályokat is gördítene az erőltetett menetű megvalósítás útjába. Ennek egyik példája, hogy Palkovics miniszter váratlanul nem megy el a 2018. december 6-ra összehívott rendkívüli MTA-közgyűlésre megvédeni elhíresült „power point” koncepcióját, amely arról lett nevezetes, hogy egy belső használatra készült előadás ábrasora, amely kiszivárgott. Nem jön el, helyette levélben üzen, és párhuzamosan sajtótájékoztatót tart. A miniszter távolmaradása és a levél hangneme példa nélkül álló egyetértést vált ki a rendkívüli MTA-közgyűlésen. Az MTA-kutatóhálózat mellett kiálló elnöki javaslatok kilencvenszázalékos megszavazása azt tükrözi, hogy a minisztert a saját hívei sem támogatták. A miniszter háromhavi kutatóhálózati „bért” ígér, miközben a gazdasági igazgatókra vár ennek tartalmi értelmezése. A „dologit” meg sem ígéri, de félő, hogy ennek szűkebb-tágabb meghatározása is kondicionális, a gazdasági igazgató hatáskörévé válhat. Mondják, hogy az államháztartási szabályok nem teszik lehetővé a működési költségek parciális kifizetését. A működés elbizonytalanítása mindenképpen jogszerűtlen és kontraproduktív, hiszen kísérleti anyagok, működő műszerek, informatikai szolgáltatások és a sanyarú körülményeket megelégelő fiatal kutatók hiányában nem lehet – az innováció szempontjából is ígéretes – pályázati szerződéseket teljesíteni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.