- KERÍTÉSEN INNEN BLOG
Szerző: Városi Kurír
2018.02.11.
Magyar Civil Becsületrend
A 2011-ben alakult civil szervezet, az Ars Humanica Hungarica Kör évente adja át az anyagi díjazással nem járó kitüntetést, a Magyar Civil Becsületrendet. Mint a szervezet honlapján olvasható,
„a kitüntetés nyilvánosan igazolt elismerése annak a példaértékű tevékenységnek, amit a kitüntetett az emberek érdekében végzett, amely tevékenység a világ minden táján elismerést és tiszteletet érdemel politikai és vallási szempontok szerinti megkülönböztetés nélkül”.
Az idei átadóünnepségen megjelent többek közt Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója, Heller Ágnes filozófus, Kerekes Sándor, a Modern Magyarország Mozgalom (Moma) országgyűlési-képviselőjelöltje, Kovács Kriszta színművésznő, Lengyel László politológus-közgazda, Petschnig Mária Zita közgazda, Radnóti Sándor irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, Sebes György, a Népszava újságírója, Szalóczy Pál újságíró, rádió- és tv-bemondó – összesen mintegy száz ember.
„Olyan országban élünk, ahol a civileknek félniük kell.”
A rendezvényen fekete-fehéren kitűnt a rendszerváltó szabadelvű értelmiség tragédiája: egész egyszerűen nincsenek fiatalok.
2018-ban hetedszer adják át a díjat. A rendezvény anyagi hátterét lehetővé tévő mecénásoknak köszönetet mondó Kuthi szerint „olyan országban élünk, ahol a civileknek félniük kell”: ha szervezkednek, eltakarítja őket az erkölcstelenséget a jogszerűség mögé rejtő hatalom.
„Felfakadóban vannak a hatalom eltitkolt fekélyei” – fogalmazott.
„Árad a szenny” – vette át a szót a szervezet másik tagja, Görgey Gábor író. A volt kulturális miniszter szerint „nincs becsülete a becsületnek. Szerinte, lábujjhegyre kell állni, hogy ne lepjen el a szenny.
Az ugyancsak Ars Humanica Hungarica Kör-tag irodalomtörténész, Pomogáts Béla szavai sem voltak disszonánsak az addigiakhoz képest.
„Az a tapasztalatom, hogy civil társadalom reményei fogyatkoznak, az ország a közönybe süllyedt, az emberek elfordultak a politikai kérdésektől”
– fogalmazott. Életében néhány olyan pillanat volt, amikor nem ez jellemezte a magyar társadalmat: 1953, amikor Nagy Imre először lett miniszterelnök, 1956 és 1989 – tette hozzá.
Csillag Ádám, az egyszemélyes filmgyár
A idei év egyik kitüntetettjét, Csillag Ádám filmrendezőt Ragályi Elemér Kossuth-díjas operatőr mint saját egykori tanítványát méltatta. Szavaiból kiderült: az 1954-ben született Csillag ötévesen elvesztette apját, és gyerekkorában még egy súlyos tragédia érte: a paralízis. 1984-ben Csillag elkészítette Bős-Nagymarosról a Dunaszaurusz című filmet, „ami két vállra fektette a puhány diktatúrát”. (Nem lebecsülve Csillag jelentőségét, úgy tudjuk, a két vállra fektetésben azért Ronald Reagan elnök is részt vett – Sz. P.)
A közönségben mindenki tudja, mi az a „három T.” – így Ragályi. Bár Csillag 1990-ben a Dunaszauruszért megkapta az Év dokumentumfilmje kitüntetést, csak percekig volt támogatott, viszont a „tiltott és a tűrt kategória Oscar-díjasa”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.