Szerző: Az Én Pénzem
2019.09.05.
Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a banki felmérések, az ingatlanközvetítők és a hirdetési portálok egybehangzóan igyekeztek mind magasabbra korbácsolni a lakásvételi kedvet. Nem csoda, hiszen fontos számukra az érdeklődés, a magasabb ár pedig nagyobb jutalékot jelent. A bankoknak jó üzlet, ha a hiányzó pénzt a vevők hitellel pótolják, a kihelyezések pedig biztonságosabbak (kisebb a hitelhányad) emelkedő árak mellett. Ha a folyamat megfordul, azonnal másképp néznek ki a ma még akár dicsekvésre is méltó adatok.
Tavaly tavasszal már látszottak az ingatlanpiaci kifulladás jelei. A kormány akkor bevetette a CSOK-bombát, így sikerült tovább pörgetni felfelé az árakat. Az áremelkedésért persze nem csak a CSOK a bűnös, de látványosan berobbantotta a folyamatot, és katalizátorként hatott. A rendkívül alacsonyra leszorított kamatok és hozamkörnyezet a befektetőket az ingatlanvásárlásra ösztönözte, a mesterséges felpumpálásban a kedvezményes áfa is segített.
A lakások drágulását tulajdonképpen már csak a kormányzati intézkedések tartják fenn – derült ki már nyáron az OTP elemzéséből (megjegyezzük, ezt az állítást mintha a bank később igyekezett volna ellensúlyozni, illetve elfeledtetni). Részben alighanem erre is születhetett meg a családvédelmi akcióterv, a maga 10 millió forintos babavárós fedezetlen kölcsönével és a CSOK további kedvező irányú átszabásával. Úgy tűnik, most nem feltétlenül válnak be már ezek olyan fényesen (megjegyezzük, részben azért, mert maga a kormányzat is többszörös hasznosításra játszott – gondolunk itt az állampapírok eladásának ösztönzésére, de a várt fogyasztási bővülésre is –, ami mintha önkioltó mechanizmusként működne)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.