Az amerikai elnök davosi beszédében a történelem legsikeresebb politikusaként ünnepelte magát, gúnyolta az európai vezetőket, és arra utalt, hogy kiszáll a NATO-ból, ha nem kapja meg azt a nagy darab jeget, azaz Grönlandot. Otromba fenyegetőzését nehéz komolyan venni, ilyesmit eddig legfeljebb néhány diktátor engedett meg magának otthon, saját közönsége előtt. Mégsem lehet nem komolyan venni. Gyorselemzés.
FRISS 2026. 01. 21. 21:27: Trump a beszéde után néhány órával tárgyalt Mark Rutte NATO-főtitkárral, és az amerikai elnök visszavonta döntését, miszerint büntetővámot vet ki a Dániát leginkább támogató európai kormányokkal szemben februártól. Arról írt, hogy egy alku körvonalazódik Grönland jövőjéről, de erről semmilyen részlet sem derült ki. Grönland további sorsáról JD Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter és Steve Witkoff különmegbízott tárgyal a továbbiakban a dánokkal és az európaiakkal. Hogy Trump taktikát vált csak, vagy valóban lehetséges kompromisszum körvonalazódik, az nem világos még. Az viszont látszik, hogy órákkal a rendkívül kemény beszéde után hagnemet váltott. ---------- Izgatottan várta a világ Donald Trump amerikai elnök davosi beszédét, amit a Világgazdasági Fórumon adott elő. Azért fontos a rendezvény neve, mert másnapra ugyanebbe a svájci városba hirdette meg a Béketanács nevű új szervezetének első ülését, amire Orbán Viktor is elutazik. De az már egy másik esemény lesz. A világ szerdán még a Fórumra figyelt, mert mindenki arra volt kíváncsi, hogy mennyire lesz Trump agresszív Grönland ügyében. Január első vasárnapján jelentette be (újra) az igényét a Dániához tartozó hatalmas terület annektálására, és azóta mélypontra jutott az amerikai-európai viszony.
Trump azt mondta, hogy fel lehet lélegezni, mert nem akar erőszakot alkalmazni Grönland megszerzéséért. Ám
attól, hogy nem hirdetett háborút egy NATO-tagállam ellen, a szavaitól aligha nyugodhatnak meg az európai kontinens lakói.
Azt ugyan nem mondta ki, hogy ha nem adják át az USA-nak Grönlandot, akkor kiszáll a NATO-ból, nem védi meg tovább Európát egy esetleges külső támadástól, és Ukrajna sem számíthat tőle soha többé semmire, de lényegében mégiscsak ezzel fenyegette meg Európát.
Ugyanis fordított logikával, de ezt mondta. Megígérte, ha Grönland hivatalosan is az Egyesült Államok fennhatósága alá kerül, akkor továbbra is élvezhetik az európai NATO-tagok az USA katonai védelmét. És egyébként nem? Úgy tűnt, hogy egyébként nem...
NYÍLT LEVELEK PODCAST CSATORNA Szerző: NYÍLT LEVELEK PODCAST 2026.01.22.
A videó Rogán Antal politikai pályájához köthető botrányokat veszi sorra. Szó esik vagyonosodásról, ingatlanügyletekről, kommunikációs és propaganda-szerepről, valamint azokról az ügyekről, amelyek évek óta közéleti viták tárgyai.
Kórházi adósságszínház: mit játszanak a háttérben a szereplők milyen működési anomáliákat okoz az, hogy költségvetés nem tömi be azt a lyukat, amiről már januárban tudja, hogy az évvégén úgyis ki kell fizetnie. A Szike legfrissebb adásában erről beszélgettünk Király Gyula egészségügyi szakmenedzserrel, a Hospitaly Kft. társtuljadonosával Ivády Vilmos egészségügyi közgazdásszal, és Vermes Tamás traumatológussal, egykori kórházigazgatóval.
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.01.22.
Valóban függetlenek még a magyar bíróságok? Meddig mehet el a politika az igazságszolgáltatás befolyásolásában? Laczó Adrien volt bíróval, ma ügyvédként dolgozó jogásszal beszélgetünk arról, hogyan gyengíti a kormány a bíróságok tekintélyét, mit jelent, ha egy ítéletet nyíltan megkerülnek, és milyen következményei vannak ennek a jogállamra és a társadalom egészére.
Szóba kerülnek a kormánypárti médiatámadások, a bírókat és jogászokat érő politikai nyomásgyakorlás, a Tisza-ügy körüli botrány, valamint az, hogyan relativizálódik a törvények betartása, ha a hatalom sem veszi komolyan a bírósági döntéseket.
A beszélgetésben kitérünk a fiatal generáció politikai viszonyulására, a korrupciógyanús ügyekre, az MNB körüli pénzügyi botrányokra, valamint arra is: visszatérhet-e még Magyarország egy valóban jogállami működéshez.
Őszinte, szakmailag megalapozott, mégis közérthető beszélgetés az igazságszolgáltatás helyzetéről, a hatalom felelősségéről és a közelgő választások tétjéről.
POGI PODCAST Műsorvezető: KÁNTOR ENDRE 2026.01.22.
Miből áll a grönlandi gazdaság? Milyen ásványkincsekre fáj a foga Trumpéknak? Mely amerikai oligarchák fektetnek ott be és bujtogatják Trumpot? Mit akar ott a bitcoin ipar? Milyen a fókaleves?
Donald Trump ismét meglepte a világot: ezúttal Grönland körül robbantott politikai bombát. Nyolc európai ország katonákat küldött a térségbe, válaszul az amerikai elnök vámokkal sújtotta őket. De vajon valódi geopolitikai válság bontakozik ki, vagy csak egy újabb hangos politikai játszmát látunk?
A Mélyvíz vendége Lattmann Tamás nemzetközi jogász, aki közérthetően és kíméletlen őszinteséggel elemzi Trump legújabb húzásait. Miért lett Grönland a nagyhatalmi politika új ütközőzónája? Mi köze mindehhez Kínának? És vajon valóban veszélybe kerülhet az Európai Unió és a NATO egysége?
A beszélgetésből kiderül, hogy Trump stratégiája sokkal inkább belpolitikai kommunikáció, mintsem valódi háborús előkészület. Ugyanakkor az is világossá válik: Grönland ásványkincsei, tengeri útvonalai és földrajzi helyzete miatt kulcsszereplő lett a 21. századi geopolitikában.
Szó esik vámháborúról, európai belső törésvonalakról, Kína térnyeréséről, valamint arról is, milyen következményei lennének egy valódi amerikai–európai konfliktusnak. Lattmann Tamás elmagyarázza, miért nem érdeke senkinek az eszkaláció, és miért inkább egy kemény tárgyalási pozícióról van szó.
HETI VÁLASZ PODCAST Szerző: STUMPF ANDRÁS 2026.01.22.
Az Index újságíróinak közös felmondása 2020 nyarán nagyot szólt, ám a közvélemény nem minden oldalát ismeri a történetnek. A lap újságírója, Földes András belülről filmezte végig, ahogy kormányközeli alakok jelennek meg a szerkesztőségben, amely mégsem enged, egy emberként mond fel, majd titokban megalapítja a Telexet. A kamera öt éven át forgott, a 80 dühös újságíró című dokumentumfilm pedig februártól a művészmozikban lesz látható. Földes András a HetiVálasz vendégeként a magyar sajtóban először beszél most a film készítéséről, a történtekről és a tanulságról: arról, hogy a hatalomnak hogyan lehet ellentartani. És hogy még ha sikerül is, milyen károkat okoz mindez. És hogy miért is kelet-európai az a happy end, amellyel ez a történet zárult. (Földes 2022-ben távozott a Telextől.) Az adás különlegessége, hogy Zsuppán András személyében olyan válaszos kolléga is ül a stúdióban, aki szintén belülről élte át a folyamatok első szakaszát – az Index rovatvezetője volt ugyanis a lap kormányzati megszállásakor. S ha már külpolitikával sokat foglalkozó kolléga volt a vendégünk, a nagyon törékeny világpolitikai helyzetre, Donald Trump őrületeire is vesztegettünk néhány szót. Műsorvezető: Stumpf András.
Részletek a műsorból:
Ez a film annak a 80 újságírónak a története, akik felálltak még 2020-ban, amikor kormányzatinak tűnő nyomás jelent meg az Indexben, és amikor veszélybe került a szabadsága a lapnak. Én akkor kamerát ragadtam tulajdonképpen újságírói ösztönből.
Azonnal kamera után nyúltál, és tudtad, hogy ez most akkor a történelemnek lesz?
Nagyon izgalmas történet, ahogy a filmkészítés zajlott. Én egy hegymászóbaleset miatt törött gerinccel otthon voltam, amikor a Dull Szabolcsot kirúgták. És igen, rögtön szolgálatba helyeztem magam, berohantam a szerkesztőségbe.
Törött gerinccel?
Igen, volt egy gerincmerevítőm. Kamerát ragadtam tehát, egyszerűen azért, hogy dokumentáljam az eseményeket az utókornak. Elkezdtem forgatni azt az őrületet, azt a vitát, azt a hevületet, amit ez a szerkesztőség átélt, és amit szerintem még így senki nem láthatott kívülről. Az a fajta belső vívódás, ami egy ilyen esetben végigmegy ezeken a közösségeken, szerintem ismeretlen a külső szemlélő számára; ezt megörökítettem azzal a céllal, hogy ezt a néhány napnyi felvételt majd elrakom, és megmutatom az utókornak, valamikor használni fogom. De a történetnek nem akart vége szakadni. Minden egyes nap hozott egy újabb érdekességet. Amikor elkezdtem, amikor megnyomtam a rec gombot, csak azt akartam fölvenni, milyen nevetséges indokokkal próbálnak minket meggyőzni arról, hogy maradjunk. Ugye bevonult három ember a szerkesztőség elé, hogy akkor mostantól ők vezetik a céget, és hogy ne izguljunk, minden nagyon jó lesz. Elindult a felvételeken is látható óriási és nagyon heves, de nagyon okos vita arról, hogy miért nem akarjuk mi ezt, és miért tartjuk jónak, hogy megmaradjon a szerkesztőség függetlensége. Nem tudtam, hogy ennek az lesz a vége, hogy felállunk. Aztán néhány napos vita után hirtelen kikristályosodott, hogy nincs maradásunk, és ki kell állni a világ elé, és együtt felmondani, mert különben a saját újságírói hivatásunkat csúfoljuk meg.
Ezért is lett 80 dühös újságíró a film címe, valószínűleg a 12 dühös emberre utalva.
Arra utalva, igen.
A film főszereplője ugyanakkor te vagy. Exhibicionizmus?
Nem, ezt a francia filmfejlesztők javasolták, akikkel a filmen dolgoztam – az egész produkciót kivittük ugyanis külföldre. A személyes film lett az irány. A másik út az lett volna, hogy elindulunk a tényfeltárás felé, az viszont teljesen legyalulta volna a filmes jellegét, és azt éreztük, hogy ez a fajta tényfeltárás néhány évig érvényes, viszont azok a felvételek, amik elkészültek, olyan erővel bírnak, hogy valójában inkább 5-10 év múlva lesznek fontosak. Amikor már senkit nem érdekel, hogy melyik cég pontosan kit vett meg, amiről nekünk, ha filmre visszük, bizonyítékokat is kell szolgáltatni, hogy ne legyen perelhető a film… Innentől kezdve sokkal szárazabb és sokkal időhöz kötöttebb történet lett volna belőle, holott volt egy általános tanulságunk ebből a filmből kihüvelyezve, és ezt szerettük volna eljuttatni a nézőkhöz. Ehhez viszont kellett az, hogy ez személyes történet legyen, és kellett az, hogy érezhető legyen, itt most egy ember szemén keresztül és tapasztalatain keresztül mutatunk be egy általános történetet.
Általános történetet miről?
Arról, hogyan lehet ellenállni a hatalom nyomásának, hogyan lehet valamifajta, legalább kelet-európai happy endet kihozni azokból a történetekből, amit itt mi is megéltünk mindnyájan, és amit Magyarországon nagyon sokan élnek meg az utóbbi tíz évben, amikor jön a hatalom, elveszi a cégüket, belép a játékterükbe, ledarálja őket. Hogy ennek hogyan lehet ellenállni, mi azt szerettük volna elmondani, és ehhez kellett az is, hogy megjelenjek én, mint szubjektum. Vagy a film további főszereplői, Munk Vera és Bodolai László.
Róla beszéljünk, mert ennek tényleg van egy általános tanulsága: a filmben iszonyú érdekes az a vonulat, hogy egy Bodi típusú embert megismerhetünk, egy olyan embert, aki végső soron lehetővé teszi, hogy a hatalom elfoglaljon egy szerkesztőséget.
Bodolai László az Index ügyvédje volt huszonévekig, és amikor megtörtént az a rettentően bonyolult konstrukciós váltás, amit Simicska talált ki tulajdonképpen három függöny mögött, akkor ő lett az Indexet tulajdonló alapítvány elnöke. Ilyen minőségben az Index függetlenségének valós záloga. Tehát ő egy jó szándékú stróman volt tulajdonképpen, ezt kimondhatjuk. Az én értelmezésem, hogy neki ez a jó szándéka végig megmaradt, és ettől volt ő egy nagyon izgalmas szereplő, számomra szinte Shakespeare-i drámába illő szereplő, hogy miközben ő jót akart, a körülmények egyre inkább olyanná váltak, hogy az a jó, amit ő megpróbált folyamatosan fenntartani, egy idő múlva kényszer lett, egy idő múlva gát lett, és egy idő múlva ő talán nem is látta, de a hatalom érdekeinek képviseletévé vált. Miközben az ő motivációi az én értelmezésem szerint nem változtak, és ettől lett Bodolai karaktere és szerepe annyira izgalmas, hogy tulajdonképpen végigvittük a filmen az ő sorsát, azt is megmutatva, hogy ráadásul nem is lett szupergazdag, sikeres és a hatalom által felemelt ember, hanem tulajdonképpen egy kicsit elhagyatva, elfelejtve egyszerű ügyvédként folytatja a mindennapokat most is.
Még ha el is fogadom, amit mondasz arról, hogy nem volt pontosan tisztában azzal, hogy mit csinál – bár azért elég sok jelből következtethetett volna –, de most, évekkel később, amikor találkozott veled, hagyta, hogy elkészítsd azokat a felvételeket a Duna-parton, ahol horgászik, és ahol beszéltek erről a dologról, neked mi volt a benyomásod? Tudja, hogy tönkretette az Indexet?
Ő azt mondja, és egyébként én is ezt mondom, hogy az Index menthetetlen volt ekkor már. Tehát ott ült az élén a Vaszily Miklós, és ha nem ő teszi meg, akkor megteszi más. Bodi egy csavar volt ebben a gépezetben. Én nem tudom, hogy ő mennyire látja a saját felelősségét; nekem úgy tűnik, hogy önmagának is ellentmond. Egyszer arról beszél, hogy ő hogyan próbálta megmenteni az Indexet, majd ugyanabban az interjúban hirtelen azt mondja, hogy mindnyájan tudtuk, hogy az Indexet már nem lehetett megmenteni, legfeljebb a következő választásig tudtuk volna kihúzni, az Index sorsa el volt döntve. Tehát, hogy ez egyszerre jelenik meg.
Olyasmit is mond a filmben, hogy ha nem teszi meg, amit tett, akkor nem álltok föl, és akkor nem csináltok Telexet, és hát akkor szegényebb lenne a magyar sajtó. Meg is köszönhetnétek neki!
Ez a burleszkszerű része.
Ha valami kelet-európai, bár happy end nélkül, akkor azt hiszem, hogy ezek azok a mozzanatok.
A film vége viszont tényleg kelet-európai happy end, hiszen a Telex a legvégén olyan lappá vált, amilyet megálmodtunk, amikor elhagytuk az Indexet, illetve elkezdtünk szervezkedni. Nyilvánvalóan traumák után, veszteségek után, de a Telex mára tulajdonképpen jó lap lett jó szerkesztőséggel.
Miért nem a nemzet az első a Fidesz politikájában? Miért támogat Orbán Viktor magyar-ellenes szereplőket, és mit jelent valójában a „nemzeti oldal”? A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Zsolt Péter szociológussal beszélgetünk a Fidesz hatalmi logikájáról, klientizmusról, populizmusról, csoportgondolkodásról és az autoriter rendszer működéséről. Szó esik a Simion-ügyről, a Beneš-dekrétumról, Orbán világpolitikai ambícióiról és arról, miért válik a nemzet és a kereszténység puszta „fügefalevéllé”.
Ez az adás nem szlogenekkel dobálózik, hanem pszichológiai és társadalomtudományi magyarázatot ad arra, mi tartja össze a Fidesz táborát, és miért nem nemzeti, hanem ingroup–outgroup logika mozgatja a rendszert. Megértjük, hogyan működik a hierarchikus klientúra, miért a félelem és a szorongás a ragasztóanyag, és mi történik akkor, amikor az emberek igazságérzete megszólal.
Beszélünk Magyar Péterről, a Pride tanulságairól, az autoriter hatalom korlátairól, Dávid és Góliát példájáról, valamint arról, miért ütközik falba előbb-utóbb minden erőalapú rendszer. Ez az adás azoknak szól, akik nem propagandát akarnak, hanem érteni szeretnék, mi zajlik Magyarországon – és mi jöhet ezután.
JELEN HETILAP ÉS CONNECTEUROPE Szerző: JELEN HETILAP ÉS CONNECTEUROPE 2026.01.21.
„Határozottan elutasítjuk a magyar kormány Európai Uniót támadó tevékenységét” – ezzel a felütéssel indított közös sajtótájékoztatót öt civil szervezet Budapesten. A 2026-os választások évére fordulva a kezdeményezők nem kevesebbet állítanak, minthogy a kormány vétópolitikája és lejárató kampányai aláaknázzák Magyarország jövőjét. A Connect Europe, az Európai Föderalisták Uniója Magyarország, az Európai Újságírók Szövetsége Magyar Tagozat, a Magyar Európai Nők – MENŐK és a Magyarországi Európa Társaság képviselői nyílt levelet fogalmaztak meg az EU csúcsvezetőinek – köztük Ursula von der Leyennek és Antonio Costának –, amelyben leszögezik: a magyar polgárok többsége továbbra is Európa-párti, és nem azonosul a konfrontatív kormányzati iránnyal.
A sajtótájékoztatón a felszólalók részletesen kifejtik, miért van szükség azonnali „pozitív fordulatra” és konstruktív együttműködésre a rombolás helyett.
Megszólalók: Szent-Iványi István (Connect Europe) Nagy Eszter (Európai Föderalisták Uniója Magyarország) Hegedűs István (Magyarországi Európa Társaság) Martin József (Európai Újságírók Szövetsége Magyar Tagozat) Pákozdi Éva (Magyar Európai Nők – MENŐK)
Egy rövid tőkepiaci helyzetjelentést követően Grönlanddal foglalkozunk, egy olyan geopolitikai elemző segítségével, aki maga is fél évet töltött kint a szigeten. Papp Zsanett Gréta klímaszakértő segítségével többek között megvizsgáltuk az USA-Dánia-Grönland között fennálló viszonyokat és érdekellentéteket, a ritkaföldfém-kitermelés realitását, a Grönlandon épülő orosz- és kínai befolyás valóságtartalmát, és azt, hogy mennyire nehezíti meg a sarkköri időjárás a beruházásokat, és az egész életet.
December végén a teheráni bazárosoktól indultak el azok a tüntetések, amik rövid időn belül egész Iránra kiterjedtek. Bár a rezsim intézkedései miatt nagyon kevés hír jutott ki az országból, valószínűleg az elmúlt évek legnagyobb tiltakozásai lehetnek a mostaniak, amelyek a beszámolók szerint több száz, vagy akár több ezer halálos áldozattal is járhattak.
Mit lehet tudni a vérbe fojtott iráni tüntetésekről? Veszélybe került-e a rezsim? Hogyan működik egy teokratikus köztársaság? Milyen regionális következményei lehetnek a tiltakozásoknak? N. Rózsa Erzsébet és Csepregi Zsolt Közel-Kelet szakértőkkel beszélgettünk.
Alapjaiban rengette meg a transzatlanti kapcsolatokat Donald Trump visszatérése a Fehér Házba. Az Egyesült Államok elnökének beiktatása óta eltelt egy év megmutatta, hogy messze nemcsak az európai szövetségesek védelmi költségvetésének mértéke körül van vita, hanem egészében véve abban is, hogyan látja Trump az Egyesült Államok helyét a Nyugat működését az ENSZ-re és a NATO-ra építő biztonsági rendszerben.
A feszültség sokkal mélyebben húzódik, amit
- az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború amerikai kezelése;
- az Egyesült Államok alelnöke, J. D. Vance müncheni biztonsági konferencián elmondott beszéde; majd
- Ezt fejelte meg Trump a Béketanács nevű, sokak által ellen-ENSZ-nek tartott ötletével, amelyben személy szerint ő örökös elnökként minden országnál nagyobb befolyással bírna.
Az aktuális helyzetet leglátványosabban mégis a beiktatásának első évfordulója után, szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszéde szemléltette. Trump azt kijelentette ugyan, hogy nem fog erőt alkalmazni Grönlandért, de nagyon világossá tette, hogy meg akarja szerezni a szigetet. „Sosem kértünk semmit, nem is kaptunk semmit, nem is kapunk, amíg nem használok erőt, amellyel megállíthatatlanok vagyunk. De nem teszek ilyet. Most nyilván megkönnyebbültek” – mondta...
