Szerző: ELVIRA BARY
2026.01.04.
(Az angol nyelvű videó magyar felirattal is megnézhető.)
2026. január 4., vasárnap
ELVIRA BARY: PUTYIN KUDARCBA FULLADT TECHNOLÓGIÁJÁNAK REJTELMEI: MIÉRT NEM TUD OROSZORSZÁG MÁR SEMMIT SEM ÉPÍTENI
ELVIRA BARY PODCAST
Szerző: ELVIRA BARY
2026.01.04.
(Az angol nyelvű videó magyar felirattal is megnézhető.)
Amikor rakétákat látunk a tévében és „csoda” orosz robotokat a felvonulásokon, könnyű azt gondolni, hogy a régi szovjet technológiai hatalom még mindig él. Ebben a videóban lefejtem a homlokzatot, és bemutatom, hogyan ürítette ki Putyin Oroszországa a saját tudományát: az egykor önellátó iparágaktól az importfüggő petroállamig, az eltűnő szovjet mérnököktől a hatalmas agyelszívásig, a korrupt védelmi „csodafegyverektől” a hamis mikrochipekig és kaszkadőrrobotokig. Ha meg akarjuk érteni, hogy egy ország, amely az első műholdat felbocsátotta, miért gyűjt alkatrészeket a hűtőszekrényekből és mosógépekből, és mit jelent ez az orosz hatalom jövője szempontjából, ez a mélymerülés neked szól.
Szerző: ELVIRA BARY
2026.01.04.
(Az angol nyelvű videó magyar felirattal is megnézhető.)
AZ USA MEGSZÁLLTA VENEZUELÁT. (MI TÖRTÉNIK MOST?).
MI TÖRTÉNNE HA
Szerző: MI TÖRTÉNNE HA
2026.01.04.
2026 január 3-án hajnalban a világ geopolitikai térképe egy pillanat alatt megváltozott. Az "Operation Absolute Resolve" keretében az Egyesült Államok különleges erői végrehajtották a modern történelem egyik legmerészebb "lefejező csapását", és elmozdították a hatalomból Nicolás Madurót.
De mi történik, amikor a füst eloszlik?
Ebben a videóban a szalagcímek mögé nézünk. Kielemezzük, hogy a hivatalos "narkó-ellenes" indoklás mögött hogyan húzódik meg a világ legnagyobb olajkészleteért folytatott harc és az új "Donroe-doktrína". Ez a felszabadítás hajnala, vagy egy újabb, évtizedes mocsár kezdete, mint Irak vagy Afganisztán volt?
Szerző: MI TÖRTÉNNE HA
2026.01.04.
2026 január 3-án hajnalban a világ geopolitikai térképe egy pillanat alatt megváltozott. Az "Operation Absolute Resolve" keretében az Egyesült Államok különleges erői végrehajtották a modern történelem egyik legmerészebb "lefejező csapását", és elmozdították a hatalomból Nicolás Madurót.
De mi történik, amikor a füst eloszlik?
Ebben a videóban a szalagcímek mögé nézünk. Kielemezzük, hogy a hivatalos "narkó-ellenes" indoklás mögött hogyan húzódik meg a világ legnagyobb olajkészleteért folytatott harc és az új "Donroe-doktrína". Ez a felszabadítás hajnala, vagy egy újabb, évtizedes mocsár kezdete, mint Irak vagy Afganisztán volt?
VISSZAJÁTSZÁS - NORMÁLISNAK MARADNI EGY ŐRÜLT VILÁGBAN - MÁCSAI PÁL, SZÍNMŰVÉSZ, RENDEZŐ // FRIDERIKUSZ PODCAST 128
FRIDERIKUSZ PODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2025.10.23.
A világ zajosabb, kuszább és széttartóbb, mint valaha, miközben az ember belső csendje egyre törékenyebb. A normalitás ma már nem adottság, hanem tudatos figyelem, önreflexió és határhúzás. Ebben a zűrzavaros közegben az emberi méltóság, az értelmes beszéd és a belső iránytű megőrzése válik valódi kihívássá.
Épp ezek miatt gondoltuk, hogy új sorozatba kezdünk, amelyben hiteles emberekkel beszélgetünk arról, hogyan lehet megőrizni belső egyensúlyunkat egy gyorsan változó, sokszor kaotikus időszakban.
A sorozat első adásába Mácsai Pál színművészt, rendezőt hívtuk meg, akinek sok éve az emberi mélység, az árnyalt látásmód és az értelmes párbeszéd a vezérfonala.
MÁCSAI PÁLLAL EBBEN A PODCASTBAN - A TÖBBI KÖZT - AZ ALÁBBI TÉMÁKAT ÉS KÉRDÉSEKET BESZÉLJÜK MEG:
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2025.10.23.
A világ zajosabb, kuszább és széttartóbb, mint valaha, miközben az ember belső csendje egyre törékenyebb. A normalitás ma már nem adottság, hanem tudatos figyelem, önreflexió és határhúzás. Ebben a zűrzavaros közegben az emberi méltóság, az értelmes beszéd és a belső iránytű megőrzése válik valódi kihívássá.
Épp ezek miatt gondoltuk, hogy új sorozatba kezdünk, amelyben hiteles emberekkel beszélgetünk arról, hogyan lehet megőrizni belső egyensúlyunkat egy gyorsan változó, sokszor kaotikus időszakban.
A sorozat első adásába Mácsai Pál színművészt, rendezőt hívtuk meg, akinek sok éve az emberi mélység, az árnyalt látásmód és az értelmes párbeszéd a vezérfonala.
MÁCSAI PÁLLAL EBBEN A PODCASTBAN - A TÖBBI KÖZT - AZ ALÁBBI TÉMÁKAT ÉS KÉRDÉSEKET BESZÉLJÜK MEG:
◼️ A normalitás valamiféle univerzális érték vagy a kisebbség kiváltsága a megőrült többség világában?
◼️ Hol húzódik a határ a mentális egészség megőrzése és a valóság elől menekülés között?
◼️ A normalitás belső állapot, tehát adottságainkból, készségeinkből adódik vagy inkább viszonyulás a külvilághoz?
◼️ Nem ellentmondás-e az, hogy miközben a színház alapvetően illúzióra épül, mégis sokan benne keresik az igazságot?
◼️ Magyarországon van-e még közös nevező, amelyen különböző világnézetű emberek találkozhatnak?
◼️ Manapság mit nevezhetünk még józan közbeszédnek?
◼️ A média állandó katasztrófa-hírei segítenek-e felkészülni a nehézségekre, vagy inkább megbénítják az embereket?
◼️ Hol lehet meghúzni a határt a digitális szabadság és a digitális függőség között?
◼️ Meg lehet-e megkülönböztetni a valós szorongásokat a mesterségesen gerjesztett félelmektől?
◼️ Mi a szerepe például a bizalomnak abban, hogy az ember ép maradjon egy széteső világban?
◼️ A kiegyensúlyozottság magányban vagy inkább közösségben tartható fenn?
◼️ Van-e szerepe a családnak és a baráti kapcsolatoknak a „normalitás” fenntartásában?
◼️ A jövő felől nézve normálisnak maradni fenntartható emberi stratégia-e?
VISSZAJÁTSZÁS - MAGYAR BÁLINT: ORBÁN MOST MÉG CSAK A VÉRTELEN ELNYOMÁS ESZKÖZEIT JÁRATJA CSÚCSRA
KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.05.17.
A Megbeszéljük... 2025. május 16-i adásában Bolgár György vendége Magyar Bálint, szociológus, politikus volt.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2025.05.17.
A Megbeszéljük... 2025. május 16-i adásában Bolgár György vendége Magyar Bálint, szociológus, politikus volt.
ORBÁNÉK FELETT ELJÁRT AZ IDŐ - A PÖFFESZKEDÉS ÉS A GIGANTIKUS LOPÁS MÁR NEM DIVATOS
KLIKKTV / MIÉRT? PODCAST
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.01.04.
Miért jutott el Magyarország oda, ahol ma tart? Miért maradhatott fenn 16 éven át egy központosított, személyre szabott hatalmi rendszer – és miért látszanak most először valódi repedések rajta? Bolgár György vendége Vágvölgyi B. András, aki kendőzetlen őszinteséggel beszél Orbán Viktor hatalomgyakorlásáról, személyiségéről és a rendszer belső logikájáról.
A beszélgetés nemcsak politikai, hanem történeti és lélektani elemzés is: honnan ered az orbáni hatalomgyakorlás, miért volt már 1998–2002 között is felismerhető, és hogyan vált 2010 után totálissá. Szó esik a nemzetközi környezetről, Trump és Putyin szerepéről, az autokrata vezetők egymásra találásáról – és arról, miért veszélyes ez Magyarország számára.
Kiemelt téma a magyar társadalom változó hangulata: a biztonság iránti vágy, a szabadság háttérbe szorulása, majd az unalom, a kifáradás és a felgyülemlett düh. A kegyelmi botrány, a Szőlő utcai ügy és Magyar Péter megjelenése nem elszigetelt események, hanem egy hosszú folyamat érzelmi fordulópontjai.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.01.04.
Miért jutott el Magyarország oda, ahol ma tart? Miért maradhatott fenn 16 éven át egy központosított, személyre szabott hatalmi rendszer – és miért látszanak most először valódi repedések rajta? Bolgár György vendége Vágvölgyi B. András, aki kendőzetlen őszinteséggel beszél Orbán Viktor hatalomgyakorlásáról, személyiségéről és a rendszer belső logikájáról.
A beszélgetés nemcsak politikai, hanem történeti és lélektani elemzés is: honnan ered az orbáni hatalomgyakorlás, miért volt már 1998–2002 között is felismerhető, és hogyan vált 2010 után totálissá. Szó esik a nemzetközi környezetről, Trump és Putyin szerepéről, az autokrata vezetők egymásra találásáról – és arról, miért veszélyes ez Magyarország számára.
Kiemelt téma a magyar társadalom változó hangulata: a biztonság iránti vágy, a szabadság háttérbe szorulása, majd az unalom, a kifáradás és a felgyülemlett düh. A kegyelmi botrány, a Szőlő utcai ügy és Magyar Péter megjelenése nem elszigetelt események, hanem egy hosszú folyamat érzelmi fordulópontjai.
ÖT BOTRÁNYOS FIDESZES ÜGY A TAVALYI ÉVBŐL!
TISZA SZIMPATIZÁNSOK KÖZÖSSÉGE
Szerző: TISZA SZIMPATIZÁNSOK KÖZÖSSÉGE
2026.01.03.
ÖT BOTRÁNYOS Fideszes ügy a tavalyi évből!
Szerző: TISZA SZIMPATIZÁNSOK KÖZÖSSÉGE
2026.01.03.
ÖT BOTRÁNYOS Fideszes ügy a tavalyi évből!
TRUMP VENEZUELÁVAL MEGMUTATTA, HOGYAN KÉPZELI EL AZ ÚJ VILÁGOT
TELEX
Szerzők: FERENCI ÁRMIN, NYILAS GERGELY
2026.01.04.
A beszámolók szerint alig 30 percig tarthatott az egész művelet, amelyben az amerikai különleges erők egyik elit alakulata elrabolta Nicolás Maduro venezuelai elnököt Caracasból. Az első órák bizonytalansága után Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy Madurót az Egyesült Államokba szállítják, ahol többek között kábítószer-kereskedelem miatt tervezik bíróság elé állítani.
A Trump örökségét várhatóan alapjaiban meghatározó akciónak számos hosszú távú következménye lehet. Az interneten gyorsan terjednek a gyűlölt diktátor bukását éltető venezuelaiakról szóló videók, noha sokan megtorlástól tartva inkább csöndben ünneplik az otthonukban, mások a bizonytalanság miatt aggódnak, Maduro hívei pedig az utcára is vonultak. Az nem tiszta, milyen szerepet szán az amerikaiak szerint a 2024-es választásokat valójában megnyerő ellenzéki erőknek Trump, aki szerint Venezuelát egy ideig az Egyesült Államok fogja irányítani. A demokratikus jövőről álmodozók közül sokan amiatt is aggódnak, hogy a venezuelai rezsim több kulcsfigurája is a helyén van, a legfelsőbb bíróság ügyvivő elnökké nevezte ki az ország eddigi alelnökét, Delcy Rodríguezt.
Az egy fokkal világosabb, hogy a világ többi része milyen következtetéseket vonhat le a szombati eseményekből. Az amerikai hadsereg bebizonyította, csakúgy mint az iráni atomlétesítmények lebombázásakor, hogy páratlan képességekkel rendelkezik. A bevetésükhöz szükséges politikai elhatározás pedig szintén nagyobb mértékben van jelen, mint ahogy azt Trump izolacionista kampányígéretei és békeszlogenjei sugallták.
Trump a Maduro elfogása utáni sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a legnagyobb amerikai olajvállalatok be fognak vonulni Venezuelába, ahol „dollármilliárdokat fognak elkölteni, megjavítják a rosszul működő infrastruktúrát, az olajinfrastruktúrát, és elkezdenek pénzt keresni az országnak”. Amikor arról kérdezték, hogy mennyi ideig fogja az Egyesült Államok irányítani az országot, közölte, hogy sokáig fog tartani az olajipari infrastruktúra felépítése.
Ezt a fordulatot már belengette a Trump-kiegészítésnek keresztelt külpolitikai elv, amelyet a novemberben megjelent új nemzetbiztonsági stratégiában tártak a világ elé...
Szerzők: FERENCI ÁRMIN, NYILAS GERGELY
2026.01.04.
A Trump örökségét várhatóan alapjaiban meghatározó akciónak számos hosszú távú következménye lehet. Az interneten gyorsan terjednek a gyűlölt diktátor bukását éltető venezuelaiakról szóló videók, noha sokan megtorlástól tartva inkább csöndben ünneplik az otthonukban, mások a bizonytalanság miatt aggódnak, Maduro hívei pedig az utcára is vonultak. Az nem tiszta, milyen szerepet szán az amerikaiak szerint a 2024-es választásokat valójában megnyerő ellenzéki erőknek Trump, aki szerint Venezuelát egy ideig az Egyesült Államok fogja irányítani. A demokratikus jövőről álmodozók közül sokan amiatt is aggódnak, hogy a venezuelai rezsim több kulcsfigurája is a helyén van, a legfelsőbb bíróság ügyvivő elnökké nevezte ki az ország eddigi alelnökét, Delcy Rodríguezt.
Trump a Maduro elfogása utáni sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a legnagyobb amerikai olajvállalatok be fognak vonulni Venezuelába, ahol „dollármilliárdokat fognak elkölteni, megjavítják a rosszul működő infrastruktúrát, az olajinfrastruktúrát, és elkezdenek pénzt keresni az országnak”. Amikor arról kérdezték, hogy mennyi ideig fogja az Egyesült Államok irányítani az országot, közölte, hogy sokáig fog tartani az olajipari infrastruktúra felépítése.
A venezuelai akció azt is egyértelművé tette, hogy a Trump-kormány az amerikai érdekszféra részének tekinti Dél-Amerikát, ahol az USA a nemzetközi jogrendszert háttérbe szorítva kívánja érvényesíteni az érdekeit.
Ezt a fordulatot már belengette a Trump-kiegészítésnek keresztelt külpolitikai elv, amelyet a novemberben megjelent új nemzetbiztonsági stratégiában tártak a világ elé...
10 + 1 TÉNY NICOLÁS MADURORÓL - AKI CSŐDBE VITTE A VILÁG LEGNAGYOBB OLAJKÉSZLETÉVEL RENDELKEZŐ ORSZÁGOT
SUBSTACK.COM
Szerző: KERT ATTILA
2026.01.03.
1. Zenésznek készült, basszusgitáron játszott; buszvezetőből lett Venezuela elnöke.
Az évek során meglehetősen messzire sodródott eredeti szakmájától. Pár év buszozás után a szakszervezeti mozgalomban és a politika környékén találta meg a helyét, utóbbi részeként rövid ideig testőr is volt.
Már diák korában mutatkoztak jelek annak, hogy mi lesz belőle: 15 éves korában iskolát kellett váltania: kirúgták, mert részt vett egy diáktűntetés megszervezésében.
Szerette a rockot, állítólag a hatvanas évek klasszikusait hallgatta, sőt játszotta is: egy Enigma nevű rock együttesben gitározott. Emellett a latin-amerikai salsát is bírja, annyira, hogy már elnökként egy főként salsát játszó rádióműsort indított, melynek ő volt a DJ-je is.
2. A hetvenes években a hatóságok lehetséges gyanúsítottként kezelték egy emberrablási ügyben.
1976-ban venezuelai szélsőbaloldali gerillák elraboltak egy amerikai üzletembert, William Niehoust. Több mint három évig tartották fogva, és a hatóságok csak teljesen véletlenül leltek rá. A venezuelai hadsereg korábbi főparancsnoka, Carlos Peñaloza szerint a hatóságok akkoriban Madurót lehetséges gyanúsítottként tartották számon – noha ő még Niehous kiszabadításakor is csak 17 éves volt.
3. A kubai kommunista rezsimtől kapott mozgalmi kiképzést.
Madurót a szocialista ifjúsági mozgalomban „ígéretes szervezőnek” tartották, ezért kiküldték Havannába ideológiai és politikai káderképzésre: egyebek mellett kommunikációt, agitációt, szervezetépítést és szakszervezeti vezetési technikákat tanult – nálunk Foxi Maxinak hívták az ilyen pártiskolát.
Egyesek szerint a kubai titkosszolgálat beszervezte Madurót: a már említett Carlos Peñaloza állítja, hogy a Dirección de Inteligencia téglaként használta, éspedig azzal a konkrét feladattal, hogy környékezze meg Hugo Chavest, a későbbi elnököt (Maduro elődjét), aki akkor a hadsereg egyre sikeresebb tisztje volt...
Szerző: KERT ATTILA
2026.01.03.
Az évek során meglehetősen messzire sodródott eredeti szakmájától. Pár év buszozás után a szakszervezeti mozgalomban és a politika környékén találta meg a helyét, utóbbi részeként rövid ideig testőr is volt.
Már diák korában mutatkoztak jelek annak, hogy mi lesz belőle: 15 éves korában iskolát kellett váltania: kirúgták, mert részt vett egy diáktűntetés megszervezésében.
Szerette a rockot, állítólag a hatvanas évek klasszikusait hallgatta, sőt játszotta is: egy Enigma nevű rock együttesben gitározott. Emellett a latin-amerikai salsát is bírja, annyira, hogy már elnökként egy főként salsát játszó rádióműsort indított, melynek ő volt a DJ-je is.
2. A hetvenes években a hatóságok lehetséges gyanúsítottként kezelték egy emberrablási ügyben.
1976-ban venezuelai szélsőbaloldali gerillák elraboltak egy amerikai üzletembert, William Niehoust. Több mint három évig tartották fogva, és a hatóságok csak teljesen véletlenül leltek rá. A venezuelai hadsereg korábbi főparancsnoka, Carlos Peñaloza szerint a hatóságok akkoriban Madurót lehetséges gyanúsítottként tartották számon – noha ő még Niehous kiszabadításakor is csak 17 éves volt.
3. A kubai kommunista rezsimtől kapott mozgalmi kiképzést.
Madurót a szocialista ifjúsági mozgalomban „ígéretes szervezőnek” tartották, ezért kiküldték Havannába ideológiai és politikai káderképzésre: egyebek mellett kommunikációt, agitációt, szervezetépítést és szakszervezeti vezetési technikákat tanult – nálunk Foxi Maxinak hívták az ilyen pártiskolát.
Egyesek szerint a kubai titkosszolgálat beszervezte Madurót: a már említett Carlos Peñaloza állítja, hogy a Dirección de Inteligencia téglaként használta, éspedig azzal a konkrét feladattal, hogy környékezze meg Hugo Chavest, a későbbi elnököt (Maduro elődjét), aki akkor a hadsereg egyre sikeresebb tisztje volt...
BÉKETRUMP BOMBÁZNI VENEZUELA | ORBÁN, FICO, KÉT JÓBARÁT | KAPUZÁRÁSI PÁNIK | MAGYAR PÉTER INTERJÚ
L1
Szerző: L1
2026.01.04.
BékeTrump bombázni Venezuela | Orbán, Fico, két jóbarát | Kapuzárási pánik | Magyar Péter interjú...
Szerző: L1
2026.01.04.
BékeTrump bombázni Venezuela | Orbán, Fico, két jóbarát | Kapuzárási pánik | Magyar Péter interjú...
MAROSÁN GYÖRGY: VAN-E MÉG ESÉLY A PUHA LANDOLÁSRA?
NÉPSZAVA
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2026.01.03.
Miközben a tudomány félreérthetetlenül jelezi a közeledő „véget”, a jövő alakulását leginkább befolyásolni képes politikai és gazdasági elit – egyéni érdekei által vezetve – halogatja a beavatkozást.
A tavalyi év elején megjelent írásomban 2025-öt a fordulat éveként konferáltam fel. A természeti környezet, a világgazdaság és a globális politika állapotának fokozódó zavarai, valamint a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése ugyanis egybehangzóan gyökeres fordulatra utalt. A 2025-ös év eddigi történelmünk egyik legmelegebb éve lesz, bár valamivel elmarad a legforróbb 2024-es évtől. Ezzel együtt, az emberi történelem legforróbb éveit az elmúlt évtizedben életük át! Egy évtizede, a párizsi éghajlatváltozási tanácskozáson résztvevő országok vállalták: mindent megtesznek, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. 2025 végén azonban kiderült: többségük nem teljesítette ígéretét. A következmény: 2023–25 hároméves átlaga először haladja meg az 1,5 Celsius-fokot, ami visszafordíthatatlan változásokat indított el a Földön. Mindeközben az üzleti világot alapjaiban rendítik meg a technológiai „korszakváltás”, valamint az energetikai és a globális gazdasági együttműködés növekvő zavarai. Ezzel egyidejűleg a világpolitikában – sokak megfogalmazása szerint – tektonikus változások zajlanak, s ez alapjaiban ingatja meg a globális rendszer egyébként is billenékeny egyensúlyát.
Mintha kifordult volna a világ a sarkaiból: minden bizonytalanná válik és egyre kevesebb az eligazodást segítő, általánosan elfogadott szabály. Az események áttekinthetetlen káosza sokakban idéz elő növekvő szorongást, de még többekből a beletörődés attitűdjét váltja ki. 2026 – ennek tükrében – a realitásokra való rádöbbenés éve lesz. Az elmúlt évtizedben a legkülönbözőbb folyamatok menetében bekövetkező alapvető változásokat többnyire az ún. billenési pont fogalmával írtuk le. Ezt a kifejezést Malcolm Gladwell-nek a változások folyamatát elemző könyve (Fordulópont. HVG Könyvek, 2020) tette népszerűvé. Az írás alcíme – Ahol a kis különbségekből nagy változás lesz – még inkább a fejlődésnek arra a jellegzetes pillanatára irányítja a figyelmet, amikor egy régóta jól ismert jelenség menetében – nem várt módon – alapvető fordulat történik.
A társadalom, a gazdaság és a technika fejlődése a XIX. század elején „váltott” sebességet. A változások üteme a XX. században tovább gyorsult, majd a XXI.-be átlépve korábban elképzelhetetlen sebességre kapcsolt. Ennek következménye, hogy az egyének, a társadalmak és az egész emberiség is egyre gyakrabban szembesült – a rendelkezésére álló eszközökkel és szemlélettel – megoldhatatlannak tűnő problémákkal. Az események kaotikus forgatagában szinte lehetetlennek látszik megtalálni az optimális, vagy legalább elviselhető jövőbe vezető utat. A gyorsuló és egyre kiszámíthatatlanabb változások hatására alapvetően módosítani kényszerültünk azt, ahogyan a jövőt szemléljük. Sokáig Winston Churchill tanácsa – „minél messzebb tekintesz vissza a múltba, annál tovább látsz előre a jövőbe” – vezérelte igyekezetünket, hogy felderítsük a jövő, többnyire homályos körvonalait. Vagyis természetesnek vettük, hogy a múlt „nyomvonalát” követve találjuk meg a jövőbe vezető utat.
Ám ahogy a történelem magasabb sebességi fokozatba kapcsolt, ez az tanács elégtelennek bizonyult. Hiába ismertük meg múltunkat, a felderengő jövő egyre homályosabb lett. Ebben a helyzetben Kierkegaard mondásával nyugtatgattuk magukat: „Az élet csak visszafelé tekintve érthető meg, de élni csak előre nézve lehet”. Az elmúlt évtizedben azonban végképp nyilvánvalóvá vált: gyökeres változások idején érvényét veszti az a várakozás, hogy a múlt trendjei a jövőben is folytatódnak. Amikor a történelem „kizökken” megszokott pályájáról, észrevesszük, hogy hirtelen a jövőnek több, eltérő irányba forduló „vágánya” tárul elénk. Már annak is örülhettünk, ha mindezt nem katasztrófákra vezető „kisiklásként”, hanem a politika kiszámíthatatlan „váltókezelői” által előidézett történelmi „vakvágányként” éljük át...
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2026.01.03.
A tavalyi év elején megjelent írásomban 2025-öt a fordulat éveként konferáltam fel. A természeti környezet, a világgazdaság és a globális politika állapotának fokozódó zavarai, valamint a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése ugyanis egybehangzóan gyökeres fordulatra utalt. A 2025-ös év eddigi történelmünk egyik legmelegebb éve lesz, bár valamivel elmarad a legforróbb 2024-es évtől. Ezzel együtt, az emberi történelem legforróbb éveit az elmúlt évtizedben életük át! Egy évtizede, a párizsi éghajlatváltozási tanácskozáson résztvevő országok vállalták: mindent megtesznek, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. 2025 végén azonban kiderült: többségük nem teljesítette ígéretét. A következmény: 2023–25 hároméves átlaga először haladja meg az 1,5 Celsius-fokot, ami visszafordíthatatlan változásokat indított el a Földön. Mindeközben az üzleti világot alapjaiban rendítik meg a technológiai „korszakváltás”, valamint az energetikai és a globális gazdasági együttműködés növekvő zavarai. Ezzel egyidejűleg a világpolitikában – sokak megfogalmazása szerint – tektonikus változások zajlanak, s ez alapjaiban ingatja meg a globális rendszer egyébként is billenékeny egyensúlyát.
Mintha kifordult volna a világ a sarkaiból: minden bizonytalanná válik és egyre kevesebb az eligazodást segítő, általánosan elfogadott szabály. Az események áttekinthetetlen káosza sokakban idéz elő növekvő szorongást, de még többekből a beletörődés attitűdjét váltja ki. 2026 – ennek tükrében – a realitásokra való rádöbbenés éve lesz. Az elmúlt évtizedben a legkülönbözőbb folyamatok menetében bekövetkező alapvető változásokat többnyire az ún. billenési pont fogalmával írtuk le. Ezt a kifejezést Malcolm Gladwell-nek a változások folyamatát elemző könyve (Fordulópont. HVG Könyvek, 2020) tette népszerűvé. Az írás alcíme – Ahol a kis különbségekből nagy változás lesz – még inkább a fejlődésnek arra a jellegzetes pillanatára irányítja a figyelmet, amikor egy régóta jól ismert jelenség menetében – nem várt módon – alapvető fordulat történik.
A társadalom, a gazdaság és a technika fejlődése a XIX. század elején „váltott” sebességet. A változások üteme a XX. században tovább gyorsult, majd a XXI.-be átlépve korábban elképzelhetetlen sebességre kapcsolt. Ennek következménye, hogy az egyének, a társadalmak és az egész emberiség is egyre gyakrabban szembesült – a rendelkezésére álló eszközökkel és szemlélettel – megoldhatatlannak tűnő problémákkal. Az események kaotikus forgatagában szinte lehetetlennek látszik megtalálni az optimális, vagy legalább elviselhető jövőbe vezető utat. A gyorsuló és egyre kiszámíthatatlanabb változások hatására alapvetően módosítani kényszerültünk azt, ahogyan a jövőt szemléljük. Sokáig Winston Churchill tanácsa – „minél messzebb tekintesz vissza a múltba, annál tovább látsz előre a jövőbe” – vezérelte igyekezetünket, hogy felderítsük a jövő, többnyire homályos körvonalait. Vagyis természetesnek vettük, hogy a múlt „nyomvonalát” követve találjuk meg a jövőbe vezető utat.
Ám ahogy a történelem magasabb sebességi fokozatba kapcsolt, ez az tanács elégtelennek bizonyult. Hiába ismertük meg múltunkat, a felderengő jövő egyre homályosabb lett. Ebben a helyzetben Kierkegaard mondásával nyugtatgattuk magukat: „Az élet csak visszafelé tekintve érthető meg, de élni csak előre nézve lehet”. Az elmúlt évtizedben azonban végképp nyilvánvalóvá vált: gyökeres változások idején érvényét veszti az a várakozás, hogy a múlt trendjei a jövőben is folytatódnak. Amikor a történelem „kizökken” megszokott pályájáról, észrevesszük, hogy hirtelen a jövőnek több, eltérő irányba forduló „vágánya” tárul elénk. Már annak is örülhettünk, ha mindezt nem katasztrófákra vezető „kisiklásként”, hanem a politika kiszámíthatatlan „váltókezelői” által előidézett történelmi „vakvágányként” éljük át...
AKÁRKI NYERI A VÁLASZTÁST, SÚLYOS UNIÓS PROBLÉMACSOMAGOT ÖRÖKÖL A MOSTANI KORMÁNYTÓL
TELEX
Szerző: MÁRTON BALÁZS
2026.01.04.
Miközben az Európai Unió legszegényebb országa, Bulgária bevezeti az eurót, Magyarországnak úgy indul az év, ahogy az előző: forrásvesztéssel. 2025-höz hasonlóan 2026 elején is elérhetetlenné válik több mint egymilliárd euró (közel 400 milliárd forint) a feltételességi eljárással befagyasztott 6,3 milliárd euróból. Az összeget nem egyből vonják le: az előző esetnél júliusban kérdezték meg, hogyan osszák szét a levonást, így ezt már várhatóan az új kormánynak kellene megmondania, akárki is nyer tavasszal – ha nem jelezné, ismét fűnyíróelven vonnák le a három érintett programból.
Szerző: MÁRTON BALÁZS
2026.01.04.
Roham kell az uniós pénzekért
Az új kormánynak amúgy is nagyon hamar rendeznie kellene az uniós források problémáját. Augusztus (de az uniós intézmények augusztusi leállása miatt inkább július) végéig le kell tudni a feltételességi eljárás elvárásait és még azon felül párat. Azért lenne erre szükség, hogy a gazdaság Covid utáni talpra állítását célzó egyszeri helyreállítási alap ne vesszen el, és ne kelljen visszafizetni az előlegét. Innen nagyjából egymilliárd eurót fizettek ki, az összesen járó 10,4 milliárd eurónyi támogatás és kedvezményes hitel maradékához viszont teljesítettnek kellene venni a jogállamisági „szupermérföldköveket”.
A kifizetésekhez több száz további, egyszerű mérföldkövet kellene igazolni – ilyenek például az egészségügyi beszerzések és felújítások, amelyekről a kormány maga indított kampányt, hogy bemutassa, milyen rosszul áll velük. A fejlesztések mellett olyan intézkedések is a mérföldkövek között vannak, mint a különadók 2023-as kivezetése – utóbbit épp nemrég emelték a bankoknak, hogy tartani próbálják az ötszázalékos költségvetési hiányt idén és jövőre.
A kormány előkészítette a pénz egy részének átmentését: elvághatják a lassan haladó programoknál a kifizetéseket, és 1600 milliárd forintnyi támogatást passzolnának át a Magyar Fejlesztési Banknak, hogy az később is ki tudja helyezni azt. A határidők közeledtével hasonló lépésekre lehet számítani, és mindez segíthet az olyan sima mérföldköveknél, amelyek a döcögő fejlesztések miatt teljesíthetetlenek. A szupermérföldköveket viszont így is ki kell pipáltatni, és esetleges elmaradt reformok miatt is hullhatnak ki sokat érő csontvázak a szekrényből. A pénz lehívása más tagállamokban is lassan megy, így finoman szólva sem biztos, hogy teljesen le tudná dolgozni a mostani kormány hátrányát az utódja...
Az új kormánynak amúgy is nagyon hamar rendeznie kellene az uniós források problémáját. Augusztus (de az uniós intézmények augusztusi leállása miatt inkább július) végéig le kell tudni a feltételességi eljárás elvárásait és még azon felül párat. Azért lenne erre szükség, hogy a gazdaság Covid utáni talpra állítását célzó egyszeri helyreállítási alap ne vesszen el, és ne kelljen visszafizetni az előlegét. Innen nagyjából egymilliárd eurót fizettek ki, az összesen járó 10,4 milliárd eurónyi támogatás és kedvezményes hitel maradékához viszont teljesítettnek kellene venni a jogállamisági „szupermérföldköveket”.
A kifizetésekhez több száz további, egyszerű mérföldkövet kellene igazolni – ilyenek például az egészségügyi beszerzések és felújítások, amelyekről a kormány maga indított kampányt, hogy bemutassa, milyen rosszul áll velük. A fejlesztések mellett olyan intézkedések is a mérföldkövek között vannak, mint a különadók 2023-as kivezetése – utóbbit épp nemrég emelték a bankoknak, hogy tartani próbálják az ötszázalékos költségvetési hiányt idén és jövőre.
A kormány előkészítette a pénz egy részének átmentését: elvághatják a lassan haladó programoknál a kifizetéseket, és 1600 milliárd forintnyi támogatást passzolnának át a Magyar Fejlesztési Banknak, hogy az később is ki tudja helyezni azt. A határidők közeledtével hasonló lépésekre lehet számítani, és mindez segíthet az olyan sima mérföldköveknél, amelyek a döcögő fejlesztések miatt teljesíthetetlenek. A szupermérföldköveket viszont így is ki kell pipáltatni, és esetleges elmaradt reformok miatt is hullhatnak ki sokat érő csontvázak a szekrényből. A pénz lehívása más tagállamokban is lassan megy, így finoman szólva sem biztos, hogy teljesen le tudná dolgozni a mostani kormány hátrányát az utódja...
BIRKÁS GYÖRGY: MATEKLECKE 6526. - HOGYAN VÁLTSD LE A NER-T? 3. RÉSZ
FACEBOOK
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.01.04.
A két leggyakoribb ellenvetés az ellenzéki oldalakon:
"Kétharmad nélkül nem lehet leváltani a ner-t, mert megvétózzák az új törvényeket, a gazdasági hatalom úgyis náluk marad, négy év múlva megerősödve visszajönnek."
Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.01.04.
"Kétharmad nélkül nem lehet leváltani a ner-t, mert megvétózzák az új törvényeket, a gazdasági hatalom úgyis náluk marad, négy év múlva megerősödve visszajönnek."
"Kétharmaddal sem tudjuk leváltani a ner-t, mert vissza fognak élni vele, mint a fidesz, marad a ner, csak másokat fog gazdagítani."
Mindkettő önbeteljesítő jóslat. Ha így gondolja a többség, akkor így lesz.
Mindenképpen nehéz lesz. A ner 15 év alatt bebetonozta magát, a médiatörvény, a választási rendszer, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a kinevezett bírák, a Kúria elnöke, az ügyészség, az Állami Számvevőszék, és sorolhatnám sokáig. Kétharmad nélkül sokkal lassabb a lebontás. De lehetséges.
Kétharmad nélkül is le lehet állítani a korrupciót, az új kormány nem lopja szét a közbeszerzéseket (ha a 80% alkotmányos költség visszaáll a szokásos 20%-ra, négyszer annyi beruházás valósulhat meg). Vissza lehet fordítani a propaganda-gépezetet, új közmédia-vezetés, átlátható hirdetési piac. Fel lehet szabadítani az EU-s pénzeket, ha visszatér a jogállam, jönnek az euró milliárdok. Garantálni lehet az ügyészség függetlenségét. Lehet olyan törvényeket hozni, amiket a fidesz nem mer megvétózni (oktatás, egészségügy, szociális ellátás).
Lengyelországban 2023-ban leváltották a PiS-t, nem volt kétharmaduk, mégis sok mindent vissza tudtak fordítani. Lassan, keményen dolgozva, de haladnak.
És ha mégis lesz kétharmad? Akkor sem biztos, hogy visszaélnek vele. De ez rajtunk múlik. Ha választás után hazamegyünk és azt hisszük, ezzel vége a mi feladatunknak, akkor igen, akár ismét diktatúrába csúszunk. Ha viszont aktívak maradunk, figyelünk, követeljük az átláthatóságot, akkor esély van rá, hogy nem ismétlődik meg 2010.
A demokrácia nem azt jelenti, hogy 4 évente szavazol, aztán várod a csodát. A demokrácia azt jelenti, hogy folyamatosan figyelünk, kérdezünk, követelünk.
Tehát a harmadik teendő:
3. Ne várj csodára, de ne add fel előre.
Ne kommenteld tele a posztokat, hogy "úgysem fog menni". Ezt a reményvesztettséget pont a propaganda akarja elérni. Ehelyett tegyél valamit. Ha olvastad az előző részeket, akkor tudod, a legkisebb lépések is számítanak. Egy előfizetés, egy megosztás, egy beszélgetés, ezek
Ne kommenteld tele a posztokat, hogy "úgysem fog menni". Ezt a reményvesztettséget pont a propaganda akarja elérni. Ehelyett tegyél valamit. Ha olvastad az előző részeket, akkor tudod, a legkisebb lépések is számítanak. Egy előfizetés, egy megosztás, egy beszélgetés, ezek
építik az új jövőt. Ezekkel már sokkal többet tettél annál, mint aki feladta.
Még 98 nap. Ne add fel előre.
Az előző részek itt olvashatók:
1. Higgyünk a változásban.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)