MAGYAR PÉTER HIVATALOS Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS 2026.01.05.
Ebben a videóban Magyar Péter sajtótájékoztatót tart az előttünk álló 97 napról, valamint a jelenlegi kormány és a lehetséges kormányzati irányok terveiről.
A sajtótájékoztatón szó esik:
- a következő három hónap politikai menetrendjéről
DR. AGY Szerző: POLITIKATÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY 2025.12.21.
Egy egészséges társadalom nyitva tartja a mobilitás csatornáit annak érdekében, hogy biztosítsa azt a társadalmi kohéziót, mely erőszak alkalmazása nélkül is lehetővé teszi az ország működőképességének fenntartását. A társadalmi mobilitás legfontosabb csatornája az oktatás, amely azonban Magyarországon mára teljesen eldugult, és ez hosszabb távon katasztrófával fenyeget. Radó Péter előadása alapvetően a szociális szelekció és az etnikai szegregáció mechanizmusairól és következményeiről szól. Azt a kérdést járja körbe, hogy miképpen válhatott a magyar közoktatás egy kasztrendszerré, amely mindenkit ott tart, ahová született.
A Politikatörténeti Alapítvány Dr. Agy című vitasorozatának 2025. decemberi eseményén 👉RADÓ PÉTER oktatáskutatót láttuk vendégül, aki az oktatás és társadalmi mobilitás összefüggéseiről tartott előadást.
JUHÁSZ PÉTER / JUHI PODCAST Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI 2026.01.05.
Lehet, hogy messzinek tűnik, de Trump venezuelai akciója bizony összefüggésben van a magyar választásokkal. Mert ugyanannak a folyamatnak az állomásai.
Fontos látni, mi a tétje a tavaszi választásnak. Nemcsak Magyarország sorsa, hanem a világé is. Persze ez nyilván költői túlzás, de a mi választásunk valóban hatással lehet más országok jövőjére is. Orbán trendalakító, ez nem kérdés. Az viszont rajtunk múlik, meddig hagyjuk szárnyalni ezt a folyamatot. -
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2026.01.05.
Folytatás vagy újrakezdés? Csaba László közgazdász professzor szerint ez ma a magyar gazdaság legfontosabb kérdése – és a válasz sokkal kellemetlenebb, mint ahogy azt a kormányzati kommunikáció sugallja. Az interjúban világossá válik: a „folytatjuk” jelszó nem stratégia, legfeljebb a helyben járás receptje.
A professzor éles párhuzamot von a magyar gazdaság és a labdarúgó-válogatott teljesítménye között: rengeteg pénz, propaganda és várakozás, majd az utolsó pillanatban mindig beköszön a valóság. A gond nem az erőforrások hiánya, hanem a rossz irány, a változtatás elutasítása és a hatalom mindenek fölé helyezése.
Szó esik a 2010 utáni elszalasztott történelmi lehetőségről, arról, hogyan húztak el mellettünk régiós országok, és miért veszélyes a „langyos víz” állapota, ahol nincs összeomlás – de nincs fejlődés sem. Ez a beszélgetés nem ígéreteket ismétel, hanem kérlelhetetlenül szembesít azzal, hol tart Magyarország, és miért nem elég tovább ugyanazt csinálni. Gondolatébresztő, kritikus és kíméletlenül őszinte elemzés.
POGI PODCAST Műsorvezető: POGÁTSA ZOLTÁN 2026.01.05.
Miért omlott össze a venezuelai gazdaság? Volt-e valaha szocializmus Venezuelában? Ha nem volt, akkor mi volt? Mit akar Trump? Következik Kuba? Ezekről beszélget Pogi Horvát János volt kubai nagykövettel, Latin-Amerika szakértővel.
KLIKKT / ROSTRUM PODCAST Műsorvezető: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD 2026.01.05.
A Rostrum legújabb, nyolcadik adásában Lattmann Tamás jogász, alkotmányjogász volt a vendégünk, akivel arról beszélgettünk, lehet-e még valaha valódi alkotmányozás Magyarországon. Mi maradt a történeti alkotmányból, és egyáltalán: van-e értelme ma új alkotmányt írni? Miért tartja szakmailag és politikailag is kockázatosnak a közvetlen köztársasági elnökválasztást egy parlamentáris rendszerben? És miért gondolja úgy, hogy a Fidesz által létrehozott alaptörvény olyan garanciális hiányosságokat tartalmaz, amelyek hosszú távon kormányozhatatlansághoz vezethetnek?
Lattmann Tamás részletesen elmagyarázza, miért nem lehetséges a történeti alkotmány visszahozása, hogyan alakult ki a mostani helyzet, és milyen irányba kellene elmozdulnia a jövőbeli magyar alkotmányozásnak.
A műsor második részében pedig a közvetlen elnökválasztás veszélyeit és európai példáit elemezzük — Szlovákiától Spanyolországig.
Ez a beszélgetés nemcsak jogászoknak szól: mindenki számára tanulságos, aki érteni akarja, hogyan működik a magyar államrend és miért nem mindegy, hogyan írjuk újra az ország alapszabályát.
MAGYAR HANG / SZENDVICSGENERÁCIÓ PODCAST Műsorvezető: BESZTERCZEY JUDIT 2026.01.05.
Ritkán szólal meg közéleti és politikai témák mentén az ország egyik legkeresettebb festőművésze, Győri Márton. A Magyar Hang Szendvicsgeneráció podcastjával kivételt tett, és elmondta, mi az, ami foglalkoztatja és aggasztja Magyarország sorsával kapcsolatban. A kortárs festőművész hiába táncol a világ tetején, hiszen létrehozta mind lelki, mind egzisztenciális biztonságát, mégsem hajlandó hallgatni. Győri Márton szerint ugyanis értelmiségi művészként feladata felhívni arra a figyelmet, hogy szétrohad az ország. Az se érdekli, hogy meglátásai miatt mellőzi a festményeit a magyar állam. Sőt, ha kérték volna, se adott volna képet például a Magyar Nemzeti Bank „Kortárs gyűjteménye” számára.
Az első 80 évet áttekintő lemezén Bródy János gyermekkorunk kedves meséjét idézi fel „A nagy varázsló” című dalban. Oz, a nagy varázsló, Smaragdváros uralkodója végül lelepleződik, és kiderül a szélhámosság, de a Madárijesztőnek megjön az esze, a Bádogember új szívet kap, a Gyáva Oroszlán bátran viselkedik és Dorka is végül hazatalál. Az allegorikus történet átszövi a szerző mai valóságra hangszerelt dalát és remélhetően hozzájárul a felnőtt gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődéséhez.
Orbán Viktor a 2026-os évet nemzetközi sajtótájékoztatóval indítja. Azt ígéri, minden kérdésre válaszolni fog. Vendégeink Magyari Péter újságíró (Válasz Online) és Tóth Szilárd János (Politikatudományi Kutatóintézet), ők segítenek nekünk értelmezni a látottakat és hallottakat.
„Magyarország mára minden fontosabb mutató alapján a középszerűségben ragadt. Valójában nem a nemzethalál fenyeget bennünket, hanem a közepességből adódó pangás és lecsúszás veszélye. Annyira belemerültünk az acsarkodásba, hogy elfelejtettünk közös országot építeni. Közben pedig egymás után húztak el mellettünk régiós versenytársaink, amelyek közül nem egy sokkal rosszabb helyzetből indult a szocializmus összeomlása után” – írja az Egyensúly Intézet nemrég megjelent, Magyarország-kézikönyv, 33 megoldás 33 égető problémára című könyvének előszava.
A Boros Tamás és Filippov Gábor szerkesztésében megjelent kötet a címének megfelelően 33 olyan témakört jelöl meg és dolgoz fel, amelyekben Magyarország akár a régiós versenytársakhoz, akár más országokhoz képest súlyos problémákkal küzd. A szerzők amellett érvelnek, hogy ezeknek a problémáknak a megoldásához nincs szükség forradalomra, csodára, megváltásra, elég lenne, ha az országot vezető politikusok jó szakpolitikai döntéseket hoznának.
Ahogy írják, „úgy tűnik, hogy a sikeres, irigyelt országokban mintha nem a nemzet sorsa múlna az épp aktuális választások eredményén. (...) Ezekben az országokban a politika a parlamenti váltógazdálkodás ellenére is sokkal inkább szól a közös célok elérésének unalmas részleteiről, mint a nemzethalál közelgő réméről.” A szerzők amellett érvelnek, hogy valami hasonlóra lenne szükség Magyarországon is: a legfontosabb kérdéseket meg kellene vitatni, és politikai oldalaktól függetlenül igyekeznünk kellene megtalálni ezekre a kérdésekre a legjobb válaszokat.
Arról, hogy melyek Magyarország legfontosabb problémái, hogyan lehet ezekre megoldást találni, és van-e esély arra, hogy ez megvalósuljon, a kötet egyik szerkesztőjével, az Egyensúly Intézet igazgatójával, Boros Tamással beszélgettünk...
Ha két éve nem szúrja ki a pedofilsegítőnek adott köztársasági elnöki kegyelmet egy folyóiratban, ma egészen másmilyen ország készülődne a tavaszi választásokra. Nem lett volna országos botrány, köztársaságielnök-csere, sem politikai pillanat, amelyet Magyar Péter kihasználhatott, hogy mára esélyesnek látsszon a győzelemre. De az egykor fideszes, konzervatív kisvárosi ügyvéd bizony kiszúrta az ítéletet és ellökte az első dominót. A Válasz Online meglátogatta az inkognitóját továbbra is őrző, Vidéki Prókátor álnéven ismert ügyvédet, hogy az új év kezdetén elkészítsük vele az első, bárki számára olvasható, fizetőkapu mögé nem zárt nagyinterjút. Mi volt és mi nem volt különös abban, hogy rábukkant a kegyelmi ügyre? Miért tartja politikai zseninek Magyar Pétert? Miért gondolja úgy, hogy az idei választáson nem is pártok és politikusok fognak megmérettetni, hanem a magyar társadalom? Interjúnkból kiderül...
👉Ebben a videóban Cserhalmi György újévi köszöntőjéről beszélünk, de szó lesz Pintér Sándor alamizsnájáról is, amit a Szőlő utcai botrány válthatott ki.
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.01.05.
AZ ADÁST MÉG A HÉTVÉGI VENEZUELAI ESEMÉNYEK ELŐTT RÖGZÍTETTÜK!
Trump, Putyin és Orbán – sokak szerint ugyanannak a történetnek a szereplői, amelynek tétje az Európai Unió jövője. Róna Péter közgazdásszal folytatott beszélgetésünkben azonban nem a riogatás, hanem a realitás kerül előtérbe: valóban szétverhető-e az EU, és ha igen, milyen eszközökkel – illetve milyen ellenlépései vannak Európának.
A beszélgetés egyik legfontosabb állítása, hogy az Európai Unió a válságok és belső konfliktusok ellenére gazdaságilag és katonailag is erős. Európa nem gyenge, hanem sokáig túl lassú volt – ez azonban változik. Az uniós döntéshozatal egyre inkább képes megkerülni azokat az államokat, amelyek blokkolni próbálják a közös fellépést, és konkrét példák mutatják, hogyan szorul háttérbe a vétópolitika. Magyarország szerepe ebben a folyamatban különösen érzékeny kérdés: meddig tartható fenn az a stratégia, amely Európával szemben, de Putyin és Trump felé próbál értéket felmutatni?
Szó esik Trump politikai és mentális állapotáról, az amerikai államigazgatás kaotikus működéséről, valamint olyan nemzetközi jogi ügyekről is, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg az Egyesült Államok jelenlegi fellépésének jogszerűségét. Róna Péter szerint mindez nem elszigetelt jelenség, hanem egy szélesebb hatalmi válság tünete.
Nem egy év, inkább 15-20 esztendő, mire kiforrnak a dolgok az újra befolyási övezetekre szakadó világban. Mely trendek élik túl ezt az időszakot, mi lesz Európával ebben a viharban, és mi Magyarország nemzeti érdeke? – ezekről kérdeztük Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, a világ egyik legbefolyásosabb beruházásitőke-közvetítő cégének vezérigazgatóját.
Hosszú távú befektetési tőkével foglalkozik. Léteznek még stabil pontok, amikre vagyonokat lehet feltenni?
Ezt a korszakot most nem csak a megszokott rövid távú ciklusok határozzák meg. Jó eséllyel egy nagy fordulóhoz, inflexiós ponthoz érkezett a gazdaság, a technológia és a társadalom, és ebből következően a politika is. Van olyan történésziskola, amely szerint az emberi közösségek történetében különböző hosszúságú ciklusok figyelhetők meg: az alapvető társadalmi átalakulások több száz éves távlatban következnek be, a gazdasági-intézményi ciklusok 60–80 éves intervallumban, míg a politikaiak 10–20 évente. A legnagyobb megrázkódtatást az jelenti, ha ez a három ciklus egyszerre fordul. Több jel is arra mutat, hogy most épp egy ilyen szakaszban élünk.
Milyen időtávról beszélünk ebben az esetben?
Hát nem a 2026-os évről, hanem minimum a következő 15-20-ról. Van azonban öt olyan trend, amely ezt az időszakot meg fogja határozni – és a befektetők hosszú távon ezeket figyelik. Az első a demográfia, amely a világ különböző régióit eltérően érinti, és ennek megfelelően más-más lehetőséget kínál – akár felszálló ágban van egy ország népessége, akár fogyásban. A második a digitalizáció, aminek a legutóbbi hulláma az AI. Ennek vannak buborékjelenségei, ha az ezzel foglalkozó cégek tőzsdei értékét nézzük, de még a mi életünkben kétségtelenül meg fogja változtatni a gazdaságot, a munkaerőpiacot, a hadviselést, az oktatást és persze a politikát is.
Vannak, akik a felesleges ember korát jósolják, ha végbemegy a digitális forradalom.
Évszázados távlatban én nem ettől tartok. Mint az ipari forradalmat követően is történt, idővel lesznek új feladatok, munkakörök, és a gazdaságnak is lesznek új igényei. De az átmenet legalább egy generáció számára előre láthatóan megugró munkanélküliséget, elvesztegetett életeket hozhat. Benne van a pakliban, hogy sokan sodródnak a középosztályból a társadalom peremére, ami súlyos politikai válságokat okoz majd. Ezt a nyomást már érzik is azok, akik most kerülnek ki az oktatásból. A pillanatnyi fejlesztési szinten ugyanis az AI a kezdő fehérgalléros állásokat váltja ki. Vagyis épp a pályakezdők elől szűnnek meg a tapasztalat megszerzéséhez fontos, de repetitív munkakörök. Call centerben, könyvelésben, adminisztratív területeken már most dörömböl az AI az ajtón…
KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS Műsorvezető: DÉSI JÁNOS 2025.12.29.
Ukrajnában, a kárpátalajai taxistól a kramatorszki gránátvetős katonáig mindenki tudja, hogy ki az az Orbán Viktor és tudják, hogy mit mondott az előző héten az állami rádióban - mondta a Klubrádió Esti gyors című műsorában Győri Boldizsár, aki rendszeresen tudósítja a nemzetközi és a magyar hírportálokat Ukrajnából. Most hazajött pár napra és számos élményét elmondja a Klubrádióban. Például arról is mesél, hogy milyen az, amikor teljesen elmegy az áram az orosz támadások miatt. Beszélünk vele arról, hogy mik azok az erődvárosok és persze arról is, hogy mennyi az esélye annak, hogy Zelenszkijt újra megválasszák elnöknek.
KLUBRÁDIÓ / VÁNDORÉVEK Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR 2025.12.31.
Az év utolsó adásában Szénási Sándor vendége Rangos Katalin Prima Primissima díjas újságíró, egyetemi tanár volt.
🕰️ Beszélgetésüket egészen a rendszerváltás előttről indítják, felelevenítik milyen volt az újságírás a 70-es 80-as években. Nem kerülhetik el a hírhedt Grósz Károly interjút sem.
📺 Megtudhatjuk, hogy milyen volt a televízióban, illetve a Klubrádióban dolgozni. Kulisszatitkokat hallhatunk a rádiózás és a televíziózás hőskorából, ahol még megmondták mi mehet ki adásba és mi nem. Ez többek közt ismerős lehet napjainkból is.
🗣️ Rangos Katalin pár nappal a Partizán interjú után beszélgetett Magyar Péterrel is. Erről is megoszt néhány kulisszatitkot.
💸 Arra is választ keresnek, hogy a választások előtti osztogatás milyen hatással van a társadalmunkra, illetve, hogy a kiosztott pénz hamar el is inflálódik, az embereket mégsem érdekli.
