TRUMP A NYUGATI FÉLTEKE CSÁSZÁRA AKAR LENNI? – KÉRI LÁSZLÓ VENDÉGE HERMAN JÁNOS // KÉRI KÉRDI

KONTROLL
Szerző: KÉRI LÁSZLÓ
2026.01.08.

A KÉRI KÉRDI legújabb adásának vendége Herman János, az Antall-kormány külügyi kormányszóvivője, az első Orbán-kormány külügyi államtitkára, volt NATO-nagykövet és uniós diplomata, aki szerint az Egyesült Államok tavaly év végén kiadott új nemzetbiztonsági stratégiája már előrevetítette azt, ami most Venezuelában történt. A külpolitikai szakértő szerint Amerika mostantól az erőszak kultuszát fogja hirdetni, és emiatt válaszút előtt áll az egész világ.

Melyik latin-amerikai országra teszi majd még rá a kezét az USA? Hogyan reagál majd erre az Európai Unió és Kína? Mi lesz a NATO jövője? Ezekről a kérdésekről is beszélget Kéri László politológussal Herman János. Szóba kerül még Trump és Orbán viszonya, és az is, hogy az Egyesült Államokban is a magyarországihoz hasonló választási autokrácia épülhet ki.

ITT NÉZHETŐ MEG

CSŐDBEN ORBÁN VIKTOR KÜLPOLITIKÁJA – ERRE TANÍT A MAGYAR HALLGATÁS BENEŠ-ÜGYBEN

HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2026.01.08.

Venezuela és Beneš-dekrétumok; uniós politikai erőviszonyok és a miniszterelnöki sajtótájékoztató rejtelmei – ezekről szól 2026-os évkezdő szerkesztőségi külpolitikai kibeszélőnk. A szereplők idén is: Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Részletek a műsorból:

Hogy örüljön a venezuelai elnökbuktatásnak az, aki közben elítéli Oroszország ukrajnai háborúját?

Magyari Péter: „Nagyon fontos és nagyon aggasztó; az egész történet körüli legérzékenyebb kérdés. (…) Ehhez mégiscsak hozzátartozna, hogy a fegyverek nyomán egy jobb élet reménye sarjadjon. Nemcsak az zavarba ejtő, hogy erről most nagyon keveset beszélnek az amerikaiak, hanem az is, hogy további igények fogalmazódnak meg. (…) Különösen aggasztó a Grönland-vita. Grönlandon ugyanis nincsen demokráciadeficit. Grönlandon nincsen bűnözői kör, ami kézben tartaná a területet. Grönland nem veszélyezteti az Egyesült Államokat. Olyannyira nem, hogy egyébként az 50-es évek eleje óta az Egyesült Államoknak joga van katonai támaszpontot működtetni Grönlandon – és egyedül neki van joga Dánián kívül. Az, hogy ez az exkluzív jog sem elég, arra utal, hogy itt nem elsősorban biztonsági problémái vannak az Egyesült Államoknak.”

Mit jelez a magyar kormány hallgatása a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönnel büntető szlovákiai törvényalkotás ügyében?

Ablonczy Bálint: „Tökéletes példája az egész magyar külpolitika csődjének. Rendszeresen meg szoktuk azt beszélni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyfajta világpolitikai tényező, ismerik a nevét a brüsszeli taxisok, a sajtó érdeklődik iránta. De ha megnézzük ennek a külpolitikának az eredményét: nincsenek uniós pénzeink, miközben az uniós vétónkat olyan mértékben elinfláltuk, hogy vagy megkerülik, vagy egyszerűen már beárazták. A külpolitikai kudarc harmadik eleme, hogy a mozgástér szűkülése miatt olyan, nem is annyira kimosakodott magyarellenes nacionalistákkal kell boltolni, mint Robert Fico – úgy egyébként, hogy Ficónak jóval kevésbé van szüksége a magyar támogatásra, mint a magyar kormánynak Robert Fico támogatására. A negyedik eleme ennek a kudarcos külpolitikának pedig az, hogy nem tud megbukni olyan undorító diktátor a világban, akiről nem kerül elő az, hogy a magyar kormány, a magyar külügyminiszter hogyan dicsérte népeink barátságát, a szuverenitást, és az imperialista beavatkozás elleni közös harcot. A Beneš-dekrétumok ügye tehát ebbe a nagy képbe ágyazva egészen tragikus képet fest arról, hogy hova jutott a magyar külpolitika, és az elvileg ki tudja, hány dimenziós sakk, amiért illik csodálni a magyar külpolitikai vonalvezetést, az valójában teljes zsákutcába vezette a magyar kormányt.”

Volt-e bármi revelatív a magyar miniszterelnök január 5-i nemzetközi sajtótájékozatóján elhangzottakban?

Magyari Péter: „A legérdekesebb az volt, hogy egyértelműen kimondta Orbán Viktor, hogy nincs védőpajzs. Pedig először Washingtonban jelentette be diadalittasan, hogy lesz, aztán a repülőn hazafelé azt mondta, hogy máris jobb nekünk attól, hogy van – vagy lesz –, aztán még több interjúban elmondta, hogy ez most már tényleg nagyon jó nekünk. Aztán amikor Trump elárulta, hogy nincs, fel kellett hozzá zárkóznia, és végül is azt kell mondani, hogy »hát nincs, de továbbra is szeretnénk«.”

Ablonczy Bálint: „Talán az, amikor a The Times angol napilap kérdezte arról, hogy tulajdonképpen ki is indította az ukrajnai háborút. A miniszterelnök pedig láthatóan önmagát fölhúzva azt mondta, hogy nem is kérdés: az oroszok. Ez azért érdekes, mert a decemberi EU-csúcs után mondta azt, hogy nem is lehet tulajdonképpen tudni, ki kezdte a háborút. Ezek a nagyon rövid ideig élő sztorik – védőpajzs, háború – azt mutatják, hogy valami nagyon-nagyon biceg a kormányzásban. Nagyon jó ez az erős emberekre meg férfias kézfogásokra alapuló illiberális szövetségi rendszer, de az mutatja, hogy amikor valóban éles kérdésekről van szó, akkor nagyon el tudnak csúszni egymás mellett az álláspontok: egyszerűen kiderül, hogy nem úgy van, amit mondtak. Onnantól pedig felmerül a kérdés, vajon más kérdésekben hihetünk-e a magyar kormánynak. Márpedig egyetlen kormány sem engedheti meg magának, hogy ilyen mértékben megkérdőjeleződjön a hitelessége.”

ITT NÉZHETŐ, HALLGATHATÓ MEG

MAGYARORSZÁG PÓRUL JÁRHAT AZ ÚJ VILÁGRENDBEN – LÁSZLÓ CSABA A VENEZUELAI TANULSÁGOKRÓL | 24.HU

DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.01.07.

Venezuela példájában esélyt lát Magyarország számára Orbán Viktor, de a Della vendége szerint az új világrendben nekünk még nagyobb szükségünk lesz az Európai Unió védőernyőjére.

ITT NÉZHETŐ MEG

VENEZUELÁVAL IS BAJA VOLT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKNAK, DE A TÉNYLEGES OKA MINDENNEK KUBA | HORVÁT JÁNOS

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: DÉSI JÁNOS
2026.01.07.

A Reggeli személy 2026 január 7-i adásában Dési János vendége Horvát János, újságíró, televíziós személyiség, riporter, volt kubai nagykövet volt.

00:00 - Felvezetés 

00:40 - Sokan feltételezik, hogy az Egyesült Államok valódi célpontja Kuba 

02:20 - Mi is történt Venezuelában, és hogyan tovább? 

09:15 - Az Egyesült Államok puccsai Latin-Amerikában 

15:10 - Maduro meggyilkolt kubai testőrei 

19:08 - Venezuela és Kuba viszonyának lényege 

22:55 - Mi várható Venezuelában ezek után? 

25:43 - Mi történhetne Kubában? Kuba és a turizmus helyzete jelenleg 

37:45 - Trump ellentmondásos lépései

ITT NÉZHETŐ MEG

MÉSZÁROS LŐRINCHEZ KERÜL AZ ELSŐ PRIVÁT AUTÓPÁLYA, ÉS A KORMÁNY BŐKEZŰEN MEG IS FIZETI

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2026.01.08.

2010 előtt a Fidesz egyik legfontosabb gazdasági és politikai kritikája az MSZP-SZDSZ kormányokkal szemben a magántőkéből finanszírozott állami beruházásokkal, azaz a ppp-s (public-private partnership) projektekkel kapcsolatban volt. Kormányra kerülésük előtt ezek újratárgyalását, felmondását ígérték, ami sok oktatási projektnél meg is történt, a legnagyobb összegű autópályás szerződések azonban érvényben maradtak.

Korábban részletesen írtunk arról, hogy ezek elképesztően hátrányosak a magyar állam számára, így jókora megtakarítási lehetőséget hozna, hogy idén végre lejár az első ilyen szerződés. Ezt azonban a kormány arra használja ki, hogy a szóban forgó autópálya-szakaszt is lepasszolja Mészáros Lőrinc és Szíjj László koncessziós társaságának, így pedig az üzemeltetése még drágább lesz.
22 százalékos profit

A szóban forgó autópálya-szakasz az M6-os érdi tető és a Dunaújváros alatti M8 csomópont közötti 58,6 kilométeres része*, amelyet 2006 nyarán adtak át, és idén októberben jár le az építés kezdetétől számított 22 éves koncessziós időszak. A koncesszor M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. a 2005-ös bejegyzésétől 2024 végéig 315 milliárd forint árbevétel mellett 76,2 milliárd forint adózás előtti és 69 milliárdos adózott profitot ért el. Vagyis

az állami rendelkezésre állási díjakból működő vállalkozás közel 22 százalékos, a piaci hozamot jócskán felülmúló nyereséget tett zsebre és utalt ki az országból.

Mivel az M6 Duna tulajdonosai*mind hollandiai bejegyzésű vállalkozások, így a kivitt profit után idehaza nem kellett adót fizetni...

ITT OLVASHATÓ

TÉNYLEG MINDENRE VÁLASZOLT? ELEMZÉS ORBÁN NEMZETKÖZI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJÁRÓL

TELEX PODCAST
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.01.05.

„Nincs jobb nálam”, mondta Orbán a nemzetközi sajtótájékoztatóján, ahol minden újságíró csak egy kérdést tehetett fel. Elemzés a miniszterelnök válaszairól, részlet a hétórás élő adásunkból Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions vezetőjével és Mizsur Andrással, a Telex újságírójával.

ITT NÉZHETŐ MEG