2026. január 12., hétfő

A HÁROMMILLIÁRD EURÓS HITELFELVÉTEL NYOMÁBAN: LÉPNI KELLETT, HOGY LEGYEN PÉNZ AZ OSZTOGATÁSRA

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.01.12.


Az év első munkahetében csak úgy záporoztak a fontos bejelentések, devizakötvény-kibocsátások, makrogazdasági adatok és előzetes hiányprognózisok. Írásunkban a következő kérdésekre keressük a választ:

- Milyen likviditási helyzetben kezdte az évet a magyar állam?

- Mennyire volt előnyös és miért volt égetően szükséges 3 milliárd eurónyi devizakötvény kibocsátása?

- Hogyan lehet egyszerre igaz az a brutális hiányadat, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) január 8-án publikált, és mellette az, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról is nyilatkozott, hogy a legutoljára bemondott 5 százalékos hiányadatnál kedvezőbb, csak 4,9 százalék lehet a hiány?

Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) már az év első napjaiban összesen 3 milliárd euró (közel 1200 milliárd forint) értékben bocsátott ki devizakötvényt. Ezzel gyakorlatilag letudta az éves devizakötvény-kibocsátási terv (6,5 milliárd euró) nagyjából felét. Kétféle kötvényről volt szó: egy kétmilliárd eurónyi, 7 éves futamidejű, azaz 2033-ban lejáró, 4,25 százalékos éves kamatozásúról, ami a benchmark felett 160 pontos hozamfelárat jelentett, illetve egy egymilliárd eurónyi, 12 éves, 2038-ban lejáró 4,875 százalékos éves kamatozású, 195 pontos hozamfelárral kibocsátott kötvényről.

Az ÁKK közleménye szerint a kétmilliárd eurós kötvénykibocsátásból befolyó összeget általános finanszírozási célokra költik, a zöld kötvényből befolyt összeget viszont a központi költségvetés zöld kiadásainak finanszírozására és refinanszírozására fogják fordítani.

Az államadósság-kezelő tavaly év végén közölte, hogy 2026-ban nagyságrendileg 16 ezer milliárd forint értékű új hitelt tervez felvenni. Ebből a nagyobb rész az idén lejáró hitelek visszafizetésére kell, a kisebbik pedig az államháztartás tervezett új hiányának kiegyenlítésére (ezt később még részletezzük)...

SZÁSZ & ALINDA EDITH-ED

VEISZER ALINDA VIDEÓ
Szerző: VEISZER ALINDA
2026.01.09.



Szász János emigrálása előtt egy nappal érkezett hozzánk. Elmesélte,hogy mennyire rázta meg a náluk tartott házkutatás, és, hogy miért távozik Amerikába, ahol nem várja fix állás, csak a lehetőségek.

BOGNÁR & SZÁSZ & ALINDA ZOOM-ED

VEISZER ALINDA VIDEÓ
Szerző: VEISZER ALINDA
2026.01.09.



Szász János és Bognár Gyöngyvér beszélnek arról, hogyan boldogulnak Amerikában...

ORBÁN VISELI A POLITIKAI FELELŐSSÉGET A GYERMEKBÁNTALMAZÁSI ÜGYEKÉRT

KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.01.12.



Orbán viseli a politikai felelősséget a gyermekbántalmazási ügyekért...

KÖZÉLETI BESZÉLGETÉS KEPES ANDRÁSSAL | BUDA PODCAST

BUDA PODCAST
Műsorvezető: ŐRSI GERGELY
2026.01.11.



Még november végén volt vendégem Kepes András író, újságíró, egyetemi oktató volt, aki kalandos ifjúsága állomásairól, legendás műsorairól, írói munkásságáról és kerületi kötődéséről mesélt.

Beszélgettünk írásról, rádiózásról, televíziós műsorvezetésről, és arról, mitől lesz jó egy beszélgetés.

Kepes Andrást ezer szál fűzi kerületünkhöz: a Keleti Károly utcában nőtt fel, a Ganz bölcsődéjébe és a rádió Völgy utcai óvodájába járt. Bár a középiskolát Buenos Airesben „lógta végig”, magántanulóként az Adyban (ma Szent Angéla) is tanult. Sokat járt a Budai Táncklubba, katona pedig Pasaréten volt. Jelenleg is kerületünk, a Vérhalom városrész lakója.

Köszönöm, hogy vendégünk volt!


NŐK A FRONTVONAL MÖGÖTT – ELLENÁLLÁS AZ OROSZ MEGSZÁLLÁS ALATT ÁLLÓ UKRÁN TERÜLETEKEN

VÁLASZ ONLINE / SZTORI
Szerző: STRAUSS EMMA
2026.01.12.


Miközben a Trump-kormányzat arról vitázik, hogy elismerje-e Moszkva uralmát Ukrajna keleti területeinek jelentős része felett, Strauss Emma szabadúszó újságíró azoknak a nőknek a történetét meséli el, akik a már megszállt területeken próbálnak ellenállni a brutális orosz elnyomásnak. Tudósítás a megszállt Melitopol női partizánjairól.


2023. augusztus 20-án egy rossz minőségű, telefonnal készített videófelvételt adtak le az orosz állami televízió híradójában. A videón egy hosszú fekete hajú, pizsamás lány zokog, miközben maszkos férfiak lefogják és megbilincselik. A képernyő alján végigfut a felirat: „Az orosz erők elfogtak egy ukrán terroristát a felszabadított Melitopol városában.” A lányt Jana Szuvorovának hívják. 19 éves.

Másfél évvel korábban Jana még teljesen átlagos tinédzserként élte mindennapjait a Zaporizzsja megyei városban. Egy szépségszalonban dolgozott, szabadidejében pedig azon gondolkodott, hogy milyen egyetemi szakot válasszon.

Aztán 2022. február 24-én Vlagyimir Putyin kiadta a parancsot Ukrajna lerohanására. Az orosz előrenyomulással – a 2023-as ukrán ellentámadás ellenére – az ország ötöde került megszállás alá. Ukránok milliói találták magukat az orosz rezsim markában.

Már az első hetekben a Kreml irányítása alá került több tucat ukrán város. Ezek egyike volt a délkeleti Melitopol. Kezdetben akadtak helybeliek, akik nyíltan kiálltak a megszállók ellen – az orosz katonák meglepődhettek, hiszen Putyin azt ígérte nekik, hogy meleg fogadtatásban részesülnek majd.

Melitopol 200 ezer lakóját a megszállást követően gyakorlatilag elzárták a külvilágból érkező információktól. A független hírforrásokat megszüntették.

A közösségi média és a televízió műsora az orosz állami közvetítésekre korlátozódott. „Néhány helybeli különböző módszerekkel, titokban próbálta fenntartani az információk megosztásának lehetőségét a külvilággal. Jana is közéjük tartozott” – meséli Olekszandr, Jana Szuvorova barátja, aki ma Kijevben él.

Így jöttek létre a zárt Telegram-csoportok. Az egyik legnagyobb, a Melitopol ce Ukrajina (Melitopol Ukrajna része) pár hónap alatt tízezer tagot számlált. Jana volt az egyik...

KÉT NAGYOBB GYEREKKEL TUDTUK CSAK LEFOGNI A DÜHÖNGŐ GYEREKET

TELEX
Szerző: NÉMETH-HALÁSZ NIKOLETT
2026.01.12.


„Sajnos egyre több ön- és közveszélyes gyerek van javítóintézetben, otthonban, ellenük védtelen a rendszer” – mondta a Telexnek egy gyermekvédelmi forrásunk, aki úgy látja: hamis kép alakult ki a társadalomban a gyermekvédelmi dolgozókról, miután az állam teljesen magára hagyta őket és kivonult a feladatai mögül.

A Szőlő utcai ügy kirobbanásával a gyermekvédelmi intézmények és javítóintézetek helyzete egy csapásra a közbeszéd középpontjába került. A 21 Kutatóközpont december végén megjelent felmérése szerint a párt nélküliek kétharmada, a politika iránt nem érdeklődők fele hallott a Szőlő utcai ügyről. Tavaly májusban Juhász Péter Pál korábbi igazgatót emberkereskedelem és kényszermunka gyanújával tartóztatták le, azóta egyéb bűncselekmények mellett már szexuális erőszakkal és gyermekprostitúció kihasználásával is meggyanúsították. Még nagyobb médiavisszhang kezdődött, miután nyilvánosságra kerültek azok a felvételek, amelyeken Kovács-Buna Károly lemondott megbízott igazgató bántalmaz két intézeti lakót.

Eddig sem volt megbecsült szakma

Ezután nemcsak a javítóintézetekről, hanem a gyermekotthonokról is megjelentek hasonló hírek: egy budapesti gyermekotthonban négy gyerek állította, hogy bántalmazták őket az otthonban dolgozók. Magyar Péter pedig december végén közzétette a Helsinki Bizottság összefoglaló jelentését, amiben korábbi ombudsmani vizsgálatok alapján több száz lelkileg, testileg és szexuálisan bántalmazott gyerekről írtak.

A közéletben az intézeti bántalmazások napvilágra kerülése után leegyszerűsítve kétfajta nézőpont alakult ki. Az egyik, hogy a gyermekvédelemben, javítóintézetekben bántalmazó, a gyerekeket elnyomó, kizsákmányoló emberek dolgoznak. A másik oldalon a kormányzat igyekezett a sértettekre is áttolni a felelősséget azzal, hogy a Szőlő utcai javítóintézet valójában egy „börtön”, ahol bűnözők vannak. Ezt tetézte Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár, aki egy speciális gyermekotthonban történt bántalmazásról azt mondta: ott súlyos pszichés és viselkedési problémákkal küszködő fiatalok vannak, sokszor félelmet keltő, rendszeresen őrjöngő, öngyilkossággal fenyegetőző, gyógyszeres kezelés alatt álló, ön- és közveszélyes fiatalok.

Az általunk megkérdezett gyermekotthonokban és javítóintézetben dolgozók tapasztalatai alapján ez a két nézőpont a két véglet, a valóság valahol a kettő között van. Mindenesetre abban egyetértettek, hogy

az eddig sem túl megbecsült szakmai munkájukat a Szőlő utcai botrány ügye még inkább lerombolta.

Szerintük a társadalom fejében torz kép alakult ki róluk, miközben sokan kitartással végzik az egyébként lelkileg és fizikailag is megterhelő munkájukat...



VÁRATLAN ESEMÉNY KELLHET AHHOZ, HOGY ORBÁN GYŐZZÖN ÁPRILISBAN

444.HU / HELYZET VAN: PODCAST
Szerző: 444.HU
2026.01.12.



A Fidesznek váratlan húzásra vagy fordulatra lehet szüksége ahhoz, hogy új lendületet kapjon. Hangfelvétel? Álmerénylet? Trump Budapesten? Maradt-e ütőkártya Orbán kezében? 

Helyzet:van, második évad – Czinkóczi Sándorral és Rényi Pál Dániellel!

ÁTEVICKÉLÉS A KATASZTRÓFÁBA? – HOGYAN BÉNULT MEG A NÉMET ÉS OSZTRÁK POLITIKA A SZÉLSŐJOBBAL SZEMBEN

JELEN PODCAST
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2026.01.10.



Vége a liberális demokrácia aranykorának, vagy csak egy nehéz időszakon kell „átevickélnünk”? Míg a német és osztrák technokrata elit a régi receptekkel próbálja túlélni a válságokat, a szélsőjobb (AfD, FPÖ) már nemcsak a protestszavazókat gyűjti be, hanem identitást és közösséget kínál a szorongó választóknak.

A Jelen Podcast legújabb adásában Lakner Zoltán vendégeivel, Kováts Eszter politológussal és Győri Gábor politikai elemzővel veszi górcső alá 2025 végén a nyugati szomszédainknál zajló drámai átrendeződést. Miért nem működik már a Merkel-korszak „mindent megoldunk okosban” stratégiája? Hogyan vált a politika puszta „szorongásmenedzsmentté”? És miért szavaznak már a nők is tömegesen a korábban férfiasnak tartott radikális jobboldalra?

Témák az adásból: 
- Technokraták vs. Populisták: Miért tehetetlen a bürokratikus német elit (Scholz, Merz) az érzelmekre ható AfD-vel szemben?
- A "tűzfal" lebomlása: Meddig tartható fenn a karantén a szélsőjobbal szemben, ha ők válnak a megkerülhetetlen erővé?
- Identitás vagy szakpolitika: Miért nem érdekli a választókat, hogy a szélsőjobb gazdasági programja nekik is fájna?
- Covid és klíma: Hogyan csatornázta be a járványkezelés és a zöldpolitikával szembeni dühöt az FPÖ és az AfD?
- Jövőkép nélkül: Van-e B-terve Európának, vagy csak sodródunk a következő katasztrófa felé?

A NAGY IRÁN KIBESZÉLŐ ⎪🎙️POGI PODCAST SÁRKÖZY MIKLÓSSAL

POGI PODCAST
Műsorvezető: POGÁTSA ZOLTÁN
2026.01.11.



Mi okozta az iráni gazdaság összeomlását? Miért tüntetnek az irániak? Mennyire függ az ország az olajtól? Mennyit fájnak a szankciók? Kinek a kezében van az iráni gazdaság? Mekkora szerepet játszik a csempészet, a kriptó? Mi várható? Ezekhez hasonló kérdéseket beszél végig Pogi Sárközy Miklós Irán-szakértővel.

FIDESZ: UTOLSÓ KRINDZS KONGRESSZUS: AZ ÉG KÉK, A HÓ FEHÉR, ORBÁN HAZUDIK | SZENTKIRÁLYI: HÓHELYZET

L1
Szerző: L1
2026.01.12.



Fidesz: Utolsó krindzs kongresszus: Az ég kék, a hó fehér, Orbán hazudik | Szentkirályi: hóhelyzet...