2022. augusztus 19., péntek

AZ ÉS 2022/33. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.08.19.


F E U I L L E T O N

Kardos András
Szürreális látogatás Gadamernél
Pál András barátom emlékének

I N T E R J Ú

Hegedűs Claudia
„A kép jelenti az origót”
Interjú Ragályi Elemérrel



K R I T I K A

György Péter
A Fuga leltár

(Fuga leltár, megtekinthető a Fugában augusztus 29-ig.)

Széplaky Gerda
Fake news a lélekről

(Anna Koźbiel: Animaton, ISBN Galéria, a kiállítás augusztus 26-ig látogatható.)

Stőhr Lóránt
Ilyenek lettünk

(Kerékgyártó Yvonne: Együtt kezdtük)

Az új magyar populáris mozi, az Együtt kezdtük az előzményekhez képest csupán egy turisztikai marketingfilm, melyben összesen három helyszínt látunk két-három visszatérő kompozícióban az egész Balatonról: egy kellemes badacsonyi panziót a tóra néző kilátással, egy hangulatos borospincét a Káli-medence tetején és a tó közepén ringatózó vitorlást. A szállások képeslapfotói és balatoni naptárfelvételek montázsa azonban nem mesél a tó hangulatáról és a környék tájairól, így aztán az Együtt kezdtük története leginkább egy kitalált PR-világban játszódik, ahol megállíthatatlanul ömlik a pálinka és hangulatos kilátópontokon ragyog a napfény. És ahol nincsenek nagy álmok, nincs lázadás, csak csendes beletörődés a fennálló rendbe.

Ruff Borbála
„Túlságos volt a messzeség”

(Bächer Iván: Hatlábú [ebkönyv]. Előadja Gyabronka József, zongorán játszik Bächer Iván. Kossuth–Mojzer Kiadó, Irodalmi Fülbevaló sorozat)

(Bächer Iván emlékére)

Bächer Iván azonban már jó ideje meghalt, 2023 decemberében lesz tíz éve, és az estek nyomát az emlékezeten túl kevés dolog őrzi. A hatlábúból még élete során hangoskönyv készült, a Gyabronka–Bächer-páros közös fellépéseinek fontos rekvizituma.

Molnár Zsófia
Bélyeggyűjtemény

(Száz év Major, avagy az eszméimet nem cserélem; Városmajori Szabadtéri Színpad, július 29.)

Megint csak az a kérdés, ki ennek az előadásnak a célközönsége. Gimnazistáknak hasznos lehet ez a csomagolás a magyar irodalom nagyjai körül néhány típusfigurával – és a pult mögött serénykedő „Zsebenci Klopédiával”, akinek a kedvéért, hogy bizonyos kulcsfogalmakat röviden megmagyarázhasson, időnként megáll a játék –, az olvasottabb nagyközönségnek legfeljebb langymeleg emlékeztető a ráismerés sikerélményével.

Fáy Miklós
Mért vijjog a saskeselyű?

(Verdi: Attila – Margitszigeti Szabadtéri Színház, augusztus 14.)

Nem tudom, volt-e idő, amikor az Attila olyan opera volt, amelynek szereplőiben a közönség tagjai magukra ismerhettek, de ha volt, mára elmúlt. Nem te ölöd meg, hanem én – ilyen alapon ma már nem szokás összeveszni. Talán ez a teljes korszerűtlenség az oka, hogy most annyira otthon érzi magát az ember a margitszigeti előadás nézőterén. Nekünk szól, de nem rólunk, egyrészt a Szabadtéri Színház követi a saját hagyományait, és újra eljátssza azt a darabot, amely hiába Verdi, nem tudott az operaház falai közé becsusszanni, másrészt mi magunk is fölvesszük ezt a nyári, ernyedett állapotunkat.

Csengery Kristóf
Határátlépések

(Auer Trio Plays Schubert: The Complete Piano Trios. Binder Music Manufactory)

Kiérlelt felvételek magas színvonalú hangszeres játékkal. A muzsikálásból megérezhető a zeneszerző művei iránti elkötelezettség, ahogyan az is, hogy az Auer Trió – amelyet tagjai a veszprémi születésű, magyar származású, de Szentpéterváron világhírűvé lett hegedűvirtuózról, Auer Lipótról (1845–1930) neveztek el – a három művész zenei „szerelemgyereke”: olyan együttes, amelyben, bár a kellő professzionizmussal és szakmai rutinnal, mégis a közös játék spontán öröme által vezérelve zenélnek – vagyis a tolmácsolások arról tanúskodnak, hogy a stúdióban lelkesen dolgoztak, szívesen készítették el a lemezt.

Siba Antal
Bajtársak

(Biztonsági őrök akcióban – Sziget, Forma1)

Nyilván van olyan helyzet, amikor egy biztonsági őrnek fizikailag meg kell védenie magát, de ez a két szituáció aligha volt ilyen. A szigeti bulizók valamit esetleg beszólhattak a biztonsági embereknek, de bármit mondtak is, a rendet fenntartani odarendelt emberek nem büntethetnek.

Károlyi Csaba
Navigare…

Bognár Péter: Hajózni kell, élni nem kell. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 316 oldal, 3499 Ft

Bognár Péter első regénye viszonylag megnyugtató módon véget ér a 305. oldalon. Ez talán még nem spoiler. Az már inkább, hogy előtte háromszáz oldalon igencsak különös, meglepő, ha akarom, rendkívüli, sőt zavaros, hova ellentmondásos események történnek. Melyek ugyanakkor viccesek, sőt, parodisztikusak, mintegy megszállottan figurázza ki az író még a megszállottságot is, ám egyáltalán nem unalmasan. Fárasztónak fárasztó mindez, de nem úgy, hanem úgy, hogy az olvasó kéjesen lefárad ettől az elképesztően agyament beszédtől. Persze attól függ, honnan nézzük. Azonban akárhonnan is nézzük, ez remek beszéd.

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Visy Beatrix
Ex libris

Szorongatott idill (Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine, Mészöly Miklós levelezése. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2021, 272 oldal, 3999 Ft)

Mészöly Miklós: Párbeszédkísérlet (Kalligram Kiadó, Budapest, 2022, 288 oldal, 3990 Ft)

Kemény István: Állástalan táncos (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2021, 216 oldal, 3499 Ft)

Fehér Renátó: Torkolatcsönd (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2022, 88 oldal, 2499 Ft)


Kácsor Zsolt
Impotens ország

Benedek Szabolcs: Ez nem Amerika. Helikon Kiadó, Budapest, 2022, 524 oldal, 4499 Ft

Először is a regényötlet, azon belül pedig a téma- és karakterválasztás kiváló: egy őszülő rocksztár a hősünk, aki a Halolaj nevű zenekar élén immár negyedszázada alakítja a „kemény rockert”. Huszonöt év hosszú idő ebben a „szakmában” – a szót azért tettem idézőjelbe, mert a Becsey Márton nevű, de mindenki által Dokinak szólított sztárunk eleinte tiltakozik ellene, hogy a zenélést – a szó szerinte „kispolgári” hangzása miatt – szakmának tekintse. Ám idővel be kell látnia, hogy a rockerkedést évtizedeken át iparszerűen űzni: az bizony szakma a javából.

Vermes Nikolett
Nézzünk bizakodva a múltba

Mörk Leonóra: Asszonyom, édes úrnőm. Jaffa Kiadó, Budapest, 2022, 303 oldal, 3999 Ft

Az Asszonyom, édes úrnőm középpontjában a XXI. és a XVII. század történelmi összehasonlítása áll, de csupán utóbbiról ír, hiszen aki olvassa, azonnal felismeri a közös nevezőt. Ilyen a világjárvány fogalma, amivel az 1600-as évek elején is tisztában voltak a népek, csupán akkor nem Covidnak hívták, hanem syphilisnek nevezték a kórt. Mörk orvostörténeti pontossággal tárja elénk a nemi fertőzés kialakulását, terjedését és kezelését. Nyíltan beszél arról, hogyan születtek tucatjával szifiliszes gyerekek Európa-szerte, és erre milyen bizarr szerekkel reagált az akkori tudomány, majd hogyan csillapították a hálás vírus burjánzását.

„Mint egy Van Damme-film”
Krasznahorkai László Mindig Homérosznak című kötete angol nyelvű fogadtatásából

Chasing Homer. Fordította John Batki. New Directions, 2021. november, 96 oldal, 19,95 dollár

A hajsza metafizikaivá válik Krasznahorkai László magyar író Mindig Homérosznak című művében, amelynek narrátora egy férfi, aki egész életében egy ismeretlen, láthatatlan támadó elől menekül. A történet kafkai példázatként is értelmezhető, miközben Homérosz Odüsszeuszának bolyongását, a főhős szenvedéseit, szüntelen menekülését idézi. A paranoia atmoszféráját a szerzőre jellemző hosszú, lüktető, egymásba kapaszkodó mondatok közvetítik, John Batki fordításában sokkal könnyedebben, mint ahogyan Krasznahorkai megszokott virtuóz munkatársától, Ottilie Mulzettől láttuk. A történetet multimédiás műtárgyként kapjuk. A szöveget Max Neumann titokzatos illusztrációi és Miklós Szilveszter ütős aritmikus zenéje kíséri. A magyar képromboló spirituális rettegésről alkotott víziója mostantól térhangzásban is elérhető. (Sam Sacks, The Wall Street Journal, 2021, október 29.)

I R O D A L O M

Kőrössi P. József
Öregszem

Kőrössi P. József
Kapitány, kapitányné

Nagy Kinga
októberre elhallgattak a kabócák

Nagy Kinga
felszárad

Nagy Kinga
menekülés

Nagy Kinga
után

Nagy Kinga
utórezgés
Steve Reich Zene 18 zenésznek című művéhez

Szív Ernő
Fegyelmezetlen szíveink

„Arról beszélt a Domján Editet idéző elbűvölő hang, hogy meghalt egy illető, egy nagyon szeretett, közmegbecsülésnek örvendő, egy utolsó csodaember, kihunyt a lelke fénye a budaörsi harmat csillogásában, és a temetésen elő kellene adni néhány verset. Kettőt minimum. Ki írta őket, nyögte ki Dezső a realizmus maradékát megidézve, mintegy utolsó erejével. Mert most mintha az idős Psota Irén szirénhangja bűvölte volna bele az önfeladás főzőüstjébe, ő természetesen, ő írta, mert sokoldalú ember volt, kreatív lény, univerzumot vesztettünk el vele, a csillagos égbolt egy jelentékeny darabját.

– Tőlünk ment el, tőlem, suttogta a gyönyörű hang. – És még lenne valami.

– Micsoda – köhécselt Dezső.

– Maga a kedvenc színésze, Dezső. Képgyűjteménye van magáról, Dezső.

– Rólam. Hány kép?

– Legalább száz, százhúsz biztosan. Két mappa. Még főiskolás képek is!

Dezső hallgatott, százhúsz kép. Ő ötszázat saccolt. Annyi biztosan készült róla.

Jó, suttogta aztán a telefonba, vállalom, és üvegesen nézett maga elé.”Tovább

Szekrényes Miklós
Janka álma

„Rövid kis ruhácskájában olyan, mint egy pihenő angyalka. Aprókat kortyol a szörpből, én mohón és kapkodva iszom. Finom, hideg, szénsavas málnaszörp. Janka mutatja, üljek mellé. Még az illata is egy óvodásé. Szappanszaga van. Nem gyöngyvirágos és nem levendulás, mint nagymamánál, hanem valami idegen, mégis ismerősen kellemes illat. Rábök a térdére, az övé is varas, mint az enyém, kicsit feszegetjük a varaink széleit, szép barna a lába, majdnem olyan, mint a szeme. Vércsepp bukik elő a varam alól, megnyalom, sós íze van. Janka kacag, súg valamit szlovákul. Nem értem, de tudom, hogy igaza van. Úgy képzelem, hiába óvodás, és hiába nem tud tíznél tovább számolni, mindig igaza lehet. Komolyan bólintok. Olyan jó Jankával, nem is gondoltam, hogy bárkivel így megérthetjük egymást.”

Tovább

Littner Zsolt
Istenes Lili

Élt egyszer a nagyvárosban egy örömlány. Az Istenes Lili. Kitanulta a mestersége fogásait és tudta, hogy mivel szerezhet örömet a férfiembereknek. Istenesnek azért hívták, mert hívő lélek volt. Vasárnaponként sosem dolgozott, hanem szépen felöltözve templomba ment. Lili gyónni is járt az ősz szakállú plébánoshoz, aki néha felolvasott neki a Bibliából. A hajadon, aki nem ment férjhez, az Úr dolgaira visel gondot, hogy szent legyen mind testében, mind lelkében.Tovább

Fecske Csaba
Angyal bácsi

Idegen szaguk volt, messziről jöttek, sokan voltak. Olyan sokan, nem is tudom, hogy fértek el annyian a szekéren a bútorokkal együtt. Bútor kevés volt. Még szerencse, mert így elfért a düledező, sovány kis házban. Zsuzsinak csillogó nagy fekete szemei voltak, nappal is tele szikrázó csillagokkal. Amikor rám szórta, megszólalni is elfelejtettem. De másnap már úgyis mindent tudott rólam. Kicsi falu a miénk, semmi sem maradhat titokban. Másnap például az is kiderült, miért jöttek. Hajnalban megszólalt a kondás kürtje, a disznók mintha erre vártak volna, röfögve rohantak a kapunak. A kondás pedig nem volt más, mint az újonnan érkezettek családfője, Angyal bácsi, ez a sűrű kis öreg, aki voltaképpen nem is volt öreg, a sors siettében csak elnagyolta vonásait.Tovább

Litauszki Gábor
2018, április

Jakab Máté egész délelőtt úgy rohangált a lakásban, föl s alá felezve, mint a kutya a kerítés mögött: közben próbált mindenkibe belekötni. Családja tagjai óvatosak voltak, jól ismerték már ezt a fajta lelkiállapotát, ezért kevés türelemmel ugyan, de sok gyakorlatiassággal próbáltak kitérni, átvészelni, túlélni…

A tévé folyamatosan ment, az állami csatornára volt hangolva és Máté hol megállva, de inkább csak futtában, a szeme sarkából a választások közvetítését figyelte.

Ebédnél aztán kiadta az ukázt:

– Most a kormányra szavazunk! Én most már győzni akarok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.