2023. december 1., péntek

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/48. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2023.12.01.


PUBLICISZTIKA


Váncsa István
Csak virtuálisan


Illiberális vagy akármilyen államunk határainál sűrű, fekete felhők tornyosulnak. Nyájas olvasónk ezt a saját megfigyelései alapján is tudja, ám ha mégse tudná, elég, ha a nemzeti konzultáció kérdéseire futó pillantást vet. Mit gondolunk arról, hogy Brüsszel Magyarországon is migránsgettókat akar létrehozni?, hangzik a negyedik kérdés, melynek olvastán az igaz hazafi hátán a szőr feláll. Nem, nem, soha, kiáltjuk egy emberként és oly erőteljesen, hogy tiltakozásunk megrengeti a Kárpátok bérceit, majd onnan visszaverődvén szívünkig hatol. Brüsszel még több fegyvert küldene Ukrajnának, olvassuk a hatodik kérdésben, amely persze nem kérdés, kormányunk ugyanis a kérdés és az állítás közötti szubtilis különbséget nem ismeri. Hiányzott az iskolából, amikor ezt tanították, van ilyen. Mi viszont okosak vagyunk, tehát tudjuk, hogy amit Brüsszel akar, az eo ipso bűnben fogant, tehát csakis rossz lehet.Tovább

A szerző további cikkei

Zelei Dávid
Paktumok ideje

Spanyol kormányalakítás

A szerző további cikkei


Radnóti Sándor
Változó evidenciák

Vajda Mihály (1935–2023)

A szerző további cikkei




Striker Sándor
Madách – Kant – Arany

avagy zsarnokság idején zsarnokot emlegetni

A szerző további cikkei


Végső Zoltán
Varsói fesztiválnapló

(Öt nap az V. Eufonie Fesztiválon)

A fesztivál elnevezése árulkodik a szervezők szándékairól, és rögtön meg is fogalmazza a kérdést: létezik-e közös európai zenei nyelv, és melyek a különféle zenekultúrák között a kapcsolódási pontok? Persze, rögtön megadható a lakonikus válasz, miszerint igen, létezik európai zenei nyelv, amelyet számos közös vonás tesz azzá, ami. Azonban egy ilyen kérdés ma egy kicsit másról is szól. Valóban csak a zene az, aminek mentén még európai egységről beszélhetünk? Egy zenei fesztivál – természetesen – erre nem tud válasszal szolgálni, de olyan léptékben, ahogy a varsói Eufonie Fesztivál teszi, arra mindenképpen jó, hogy felmutasson valamit azokból a közös európai értékekből, amelyek más területeken már alig vagy csak töredékesen léteznek.Tovább

A szerző további cikkei


Végső Zoltán
A Fater

(DJ Palotai, 1961–2023)


FEUILLETON

Kiss Noémi
Utazás a vasfüggönyön túlra

Nemes Nagy Ágnes: Amerikai napló (1979)


IRODALOM

Balogh Endre
Törékeny haza a magasban


A szerző további cikkei

Balogh Endre
Elválasztás




Becsy András
Hajnali józanság

Becsy András


Molnár T. Eszter
V


A patkányok tűntek el először. A kövek még csillogtak a folyómederben, a halak fontoskodtak a hátramaradt pocsolyákban, a sirályok piszkálták a szikkadó agyagot, a patkányok viszont már elindultak. A lakótelepen azt beszélik, észak felé mentek, felhőként gomolyogtak végig a földeken, megmászták a középhegységet, átkeltek a Tátra vonulatán, aztán továbbfutottak, közben nem restellték lerágni a gabonát és a gyümölcsöt, a szabadon tartott lovak és szarvasmarhák lábát, fülét sem kímélték, és jaj volt annak a csecsemőnek, akit az anyja a kertben felejtett. A patkányok csak mentek, azóta talán már a tengert is elérték. Nem hiányoznak, de azért jobb lett volna, ha nem mennek el.Tovább

A szerző további cikkei

Benkő Imola Orsolya
Futóbolondok


2.0 Anyám, aki még nem volt az anyám, mással sem töltötte az idejét, csak futott. Aznap lehagyott mindenkit rövidtávú sprintben. Nyakába akasztották a műarany medált, meghallgatta a himnuszt, és kipirult arccal sprintelt tovább. Anyám, aki haza is futhatott volna, másfelé vette az irányt, maga sem tudta miért, vitte a lába, fújtatott a tüdeje, ritmikusan mozogtak az izmai, és anyám, mint Forest Gump, akiről még nem vetítettek akkoriban filmet, egyszerűen nem tudott megállni.Tovább

A szerző további cikkei

Tóth Kinga
Oposszum


Ragasztott szájjal, műanyag orrtágító abroncsokkal, legérzékenyebb sárgás hasfelületemen pihenni, kezeimmel a krokodil tojásgödörásásával mélyíteni a légópince alját. Váltott járatú inhalálásom, gyakorlott hasizmaim lassan húzzák vissza erszényen kívül rekedt kidomborodó szívemet. Előbb felszakad a szőr, mégsem válik sem kitinné, sem szelvényessé, mint a hüllőhas. Ez az a pillanat, amikor rettenetesen félek, már csak a burok választ el tőled. Megengedhető-e ennyire pőre láttatás, fel kell engedni a kamrákat, leszívatni a mérges vizet, medúzakalapok buknak ki a hártyarezdülésekből, hasadékom vaginaívű, itt eresztem ki a kupolákat mérges-mérgező, vegyszeres nyúlványú elektromos vízhálón. Medúzaseregeim, ússzatok, nyugalmas-nyugodt áttetsző vizekben, svájci tavakban, ahol a kövek évszázadok óta felhasították a vízeséseket, ahol nem törik meg a hullámokat. Tejes folyamok, buborékfelhő csendesedik el a felszínen, és rálátsz legfélelmetesebb és legszebb titkainkra.Tovább

A szerző további cikkei

London Katalin
A Tisza Áruházban


Eszembe jut, hogy anyuka milyen szépet mesélt a lánykori udvarlójáról, aki pilóta volt, és felszállás után, mert nem messze volt a repülőtér, először egy kört tett a házuk felett, majd ledobott egy csokor virágot az udvarukra.

Anyuka szó nélkül kimegy a spájzba, halk csörömpölés hallatszik, ilyenkor pakolni szokott. Van, hogy csak egy sor befőttet tesz át a másik polcra, vagy kicsit csírázza a krumplit, közben pedig sír.

Igyekezz már, ne piszmogj annyit! – szól apuka, de rám sem néz. – Mariska, rendet raktál már? Indulnunk kellene!Tovább

A szerző további cikkei

Mái Attila
A tizenharmadik napon


Ürülék- és fertőtlenítőszag. Vidéki elfekvő, átalakított kastélyépület, sötétpiros szegfűmezők. Mindebből semmit nem észlel. A közelgő halál kihegyezte az orrát, megnyújtotta az állát, végtagjairól leradírozta a húst. Elvékonyodott bőre úgy feszül a testére, mintha megsárgult zsírpapírba csomagolták volna a csontjait. Gyerekkorában intézetben nőtt fel, több száz kilométerre az anyjától és a testvéreitől. Az élete kere­tes ­szerkezetű, tizennégy elszigetelt évvel indult, és öt évtizednyi bódult szenvedés után, tizennégy elszigetelt nappal zárul.Tovább

A szerző további cikkei

Deák Mór
A hetedik pecsét


Megcsináltuk. Izóztunk. Onnantól kezdve félévente egy vagyonért megnéztek minket, évente vizsga, az Öreg meg, aki bejött a gépével a cégbe, zseniális esztergályos volt, kísérőpapírokat töltött ki az alkatrészekhez olajos kézzel.

A kurva anyátokat, mondta, amikor fölállt.

Amúgy ez a téma hozzám közel áll, szeretem a tojást és kitojóját, ideje lenne lepecsételni a tyúkot is, nem tudom, mire várunk.

Mi volt előbb? A tojás vagy a pecsét?


VISSZHANG

Bokros Lajos
Az emberi méltóság védelmében


A szerző további cikkei


Csepelyi Adrienn
Igazából triggerel


KRITIKA

Sinkó István
Fák, jelek, időrétegek


(Pető István kiállítása a Várfok Galériában 2023. december 22-ig látható.)

Időkön innen és túl látjuk a rétegzett felületekre írt fiktív vagy valós szövegeket, látjuk Monet vízililiomainak égi mását (azaz totális absztrakcióba emelt mását). Látjuk a faágakat, melyek sűrű bozótba rendeződnek, és azokat a letört ágakat is, melyek felkerülnek a képmezőkre. Sőt, e faágak égett részei mint szénvonalak jelentkeznek. Pető totálissá teszi az expresszív megjelenést a vásznon.Tovább

A szerző további cikkei

Stőhr Lóránt
Dacos tölgy


(Ken Loach: A mi kocsmánk)

Ken Loach és a kilencvenes évek közepe óta állandó forgatókönyvírója, Paul Laverty hatásának titka, hogy képesek elhitetni a nézőkkel, hogy létezik emberi szolidaritás. Időnként talán még szeretet is. Loach a mindenkori szegények, munkások és munkanélküliek, nők és bevándorlók a megélhetésért, emberi méltóságért vívott küzdelmeit önti drámai formába. A mi kocsmánkban a kisvárosi szegények menekültekkel szembeni szociális alapú félelmeit, irigységét és nacionalista előítéleteit járja körbe.Tovább

A szerző további cikkei

Herczog Noémi
Tükör által


(Ingmar Bergman: Suttogások és sikolyok, r.: Ördög Tamás, Dollár Papa Gyermekei – Örkény Színház)

Egyértelmű, hogy ez Kiss-Végh Emőke jutalomjátéka, és az is, hogy nagy színész, aki másféle játékot hoz ide magával. Ha közhelyes akarnék lenni, azt írnám, behozza a független színház friss levegőjét az arra jelenleg legnyitottabb kőszínházba, mégsem győzött meg teljesen arról, hogy a színházban a brutalitás megmutatásában feltétlenül a naturalizmus a legüdvözítőbb út.Tovább

A szerző további cikkei

Csengery Kristóf
Bécs arcai

(Viennese Romance. Balog József – zongora. Hungaroton)

Balog József pompás zongorázása a maga lendületével, színeivel, gazdag zengésével és olykor kifejezetten robusztus (a brahmsi ihletéshez igazán illő) indulataival meggyőzően érzékelteti mindkét mű köztességét, de persze gazdagságát, értékeit is – a harmadik Schönberg-zongoradarabban ráadásul azt is, hogy itt már „kezd forrni a leves”, ami a stílusfejlődést illeti. A Berg-variációsorozat olykor monumentálissá szélesedő gesztusaiban pedig már-már a brahmsi Változatok és fúga egy Händel-témára távoli visszhangját véljük felismerni. Nagyszerű ötlet volt a művész részéről a Schönberg- és a Berg-művet a lemez műsorába illeszteni.Tovább

A szerző további cikkei

Fáy Miklós
Egy balszélső emlékei


(A Fesztiválzenekar hangversenye – Müpa, november 25.)

Fi­scher Iván persze ötletember, ezért is szeretjük, nem nyugszik, nem elégszik meg azzal, hogy bejövök, elvezénylem, hazamegyek, töri a fejét, hogyan lehet új és váratlan élményekben részesíteni a közönséget, de ez most épp teljes melléfogásnak tűnik. Rahmanyinov Vocalise című művében, illetve annak zenekari átiratában a hegedűsöket elküldi a Müpa különböző sarkaiba, hátha így közvetlenebb lesz a zenei élmény, átölel minket a szép dallam.Tovább

A szerző további cikkei

Grecsó Krisztián
Az éjjel soha nem


(Szurkolói videók a magyar válogatott meccseiről)

A magyar foci – amit hírességek, politikusok legalizálnak, és nem győzik posztolni, hogy ott vannak a mérkőzésen – most azokat az embereket képviseli, akik gyűlölni akarnak, akik feketében üvöltik szét az úgynevezett B-közép terét, akik kiparancsolják a válogatott híres játékosát. Ő meg bazsevál nekik, pálinkát iszik velük, és mikor hamisan elhúzta a nótájukat, visszarepül Liverpoolba.Tovább

A szerző további cikkei

Fuchs Lívia
Dühös fiatalok


(Porteleki Áron – Eyassu-Vincze Barbara, Gláser Márton, Kacsó Imola, Kancsó Luca, Oláh Balázs, Piti Vivienn: Dense Piece)

Ezeket a fia­talokat leginkább a hierarchiamentes, közös alkotás vonzza, a koreográfust és az előadót elkülönítő gondolkodás megkérdőjelezése, a kutatás és a felelősség egyenlő megoszlása. Első közös munkájuknak sincs koreográfusa és/vagy rendezője, viszont igénybe vették Szabó-Székely Ármin Hód Adriennen edzett dramaturgiai segítségét, és a kortárs tánc közegében igencsak otthonosan mozgó Porteleki Áront kérték fel a Dense Piece félelmetes sodrású zenei anyagának megkomponálására.Tovább

A szerző további cikkei

Gettler Márta
Rétegződések és bálványok


(Gaál József Idolum című kiállítása megtekinthető december 15-ig a Tér-Kép Galériában.)

Gaál József, hűen önmagához, most is kiválóan ötvözi a tudatosságot és az intuíciót. Képeinek ideális teret biztosít a Tér-Kép nonprofit galéria tökéletesen fehérre festett fala. Van abban valami megnyugtató, hogy léteznek olyan művészek, akik a folyamatos megújulás mellett ragaszkodnak a saját művészi kifejezésmódjukhoz, képi világukhoz, formaiságukhoz. Ez lenne a művészi hitelesség?Tovább

A szerző további cikkei

Bódi Katalin
Non omnis moriar


► Halál az irodalomban. A halál irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi. Szerkesztette Pataki Viktor. FISZ, Budapest, 2023, 387 oldal, 3000 Ft

A FISZ gondozásában megjelent kiadvány tizenhárom tanulmánya a Fiatal Írók Szövetsége és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Irodalomtudományi Tanszéke 2018 márciusában megrendezett konferenciáján elhangzott előadások írásos változata. Tárgyuk elsősorban a klasszikus és későmodern, valamint a kortárs magyar líra és próza, két tanulmányban jelenik meg világirodalmi téma, kettőben pedig irodalmon kívüli anyag: mozi, illetve opera. A kötet időkeretét a XIX. század második felének kultúrtörténeti és biopolitikai átrendeződéseihez, nevezetesen a halál medikalizálódásához és a kulturális rítusokból való lassú kiszorulásához szükséges mérni, amely folyamatban a halál fenomenológiai és ontológiai újraszituálása új nyelvi stratégiákat és új mediális környezetet mutat fel a végesség tapasztalatának közvetítésében. Éppen ez a legfontosabb tétje a szövegelemzéseknek, vagyis nemcsak az adott kultúrtörténeti pillanat halálfogalmának detektálása lényeges a kutatásokban, hanem annak megmutatása is, hogy nyelvi-retorikai-poétikai szinten miként képződik meg a halálról való beszéd lehetősége.Tovább

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltja (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Andócs Zoltán. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább

A szerző további cikkei

Farkas Balázs
Ex libris


John Scalzi: Vének háborúja
John Scalzi: Kaidzsú Állatvédő Társaság
John Scalzi: Állati gonosz
John Scalzi: VörösingesekTovább

A szerző további cikkei

Komáromi Gabriella
„Olyan fiatal volt!”

► Petőfi megmondja. Részletek Petőfi Sándor prózai műveiből. Válogatta és az előszót írta Király Levente. Corvina Kiadó, Budapest, 2023, 254 oldal, 4490 Ft

A kötet lelke vitathatatlanul a levelezés. Nem túlzás, hogy a szabadszállási kudarc a levelekben dráma nyersanyaga lehetne. Feltűnik egy s más, például az, hogy milyen kevés a családi levél. Az egyik legnagyobb, s kétségkívül legismertebb magyar költő anyja, apja szlovák. Dajkájától tanulta a magyar szót. Törték abban a szülői házban magyar nyelvet szóban is, hát még írásban Az apa egyetlen levelét szinte fordítani kellene. „István öcsém” a sajtóból tudta meg, hogy bátyja lemondott őrnagyi rangjáról. Hát nem sokat levelezhettek.

Szerepel a kötetben: a barát, a színész, a kritikus, a képviselőjelölt, a honvéd, az utazó Petőfi. Egyszerűbb azt mondani, hogy „itt nem járt Petőfi”, mint az ellenkezőjét állítani. De hol a szerelmes? Juliska inkább csak szerepel a levelekben, illetve idéznek a leveléből. Mátkaságukba sok minden belefért (az ígéret megszegésétől a félrelépésig), nem kedvezett a postának.Tovább

A szerző további cikkei

Csillag István
Kor­mányzás­tan


► László Géza: Barkácsolás a gazdaságirányításban. Kreatív politikai döntések a komfortzónán kívül. Magyar Narancs Könyvek, Tea Kiadó, Budapest, 2023, 336 oldal, 4690 Ft

László Géza nem ítélkezik, ám kendőzetlenül ismerteti a tanulságokat a roosevelti New Deal valóságos hátteréről, ami nem volt más, mint „merész kísérletezés” (a valóságban kétségbeesett kapkodás) a megszokott konzervatív, az aranystandard rendszer megőrzéséhez ragaszkodó szemlélettel szemben, vagy a Ludwig Erhard által feltálalt szociális piacgazdaság hátteréről, a német gazdasági csodáról, ami valójában az amerikai tőke, amerikai versenyelvek alkalmazásával folytatott szabadkereskedelem volt egy csipetnyi szociális érzékenység mítoszával meghintve. Kitűnő – valójában összehasonlító – elemzést olvashatunk a két „vasfejűnek” mondott neoliberális politikusról: a végül realista Ronald Reagannek a beharangozott adócsökkentésből való rugalmas visszatáncolásáról és Margaret Thatchernek az általa hozott paradigmaváltást megkoronázó, a fejadóhoz való makacs ragaszkodása miatti bukásáról.Tovább

A szerző további cikkei

Weiss János
„Nagy kanállal faltuk az életet”


► Erich Kästner: Ebek harmincadja. Fordította: J. Győri László, a versbetéteket fordította: Tatár Sándor. Trend Kiadó, Budapest, 2023, 246 oldal, 3999 Ft

A mai olvasó az 1931-ben megjelent és az eredeti regényben is bizonyos feszültséget fog érezni: a könyv rendkívül hatásos epizódjai az élet habzsolásáról szólnak. „Nagy kanállal faltuk az életet, mert azt hittük, az lesz az utolsó vacsoránk, mielőtt vágóhídra hajtanak bennünket.” (44.) Ha volt is még néhány vacsora, de tudjuk, hogy ez következett. A mai olvasót a leginkább a katasztrófa érlelődése érdekelné, de a katasztrófára utaló mozzanatok (többnyire teljesen statikusan) a háttérben maradnak: az infláció és az ebből adódó ideiglenesség-érzés (44.); a magas adók (34.); a munkanélküliség („az egyik munkanélküli, a másik meg majd csak holnap veszíti el az állását”) (56); a politika általános lenézése (45.). Az egyetlen kivétel talán egy náci és egy kommunista férfi veszekedése, ami egy kettős gyilkossági kísérlethez vezetett. (45-49.) Itt ugyanis érezni lehet – az erőszak már az utcán hever. És ebben az összefüggésben jön a kérdés: „Mikor lesz [itt] megint háború?” (46.)Tovább

A szerző további cikkei

Puskás Panni
Kísért a múlt?


Ketten egy új könyvről – Bret Easton Ellis: A szilánkok. Fordította Sepsi László. Helikon Kiadó, Budapest, 2023, 588 oldal, 6999 Ft

A szilánkok egyébként bizonyos tekintetben nagyon hasonlóan építkezik, mint a Nullánál is kevesebb: tizenéves szereplőivel a könyv első háromnegyedében viszonylag kevés dolog történik (bár A szilánkok azért jóval történetközpontúbb), majd az utolsó negyedben csak kapkodjuk a fejünket, és a rengeteg eseményből igyekszünk újraértelmezni az addig lassan csordogáló történetet. Az elbeszélő magányossága, a kompetens szülők jelenlétének hiánya is azonos a két könyvben. Nem mindegy azonban, hogy mindez hány oldalon keresztül történik, és hogy milyen az elbeszélés módja. És akkor itt szeretném hangsúlyozni, hogy A szilánkoknak talán nem ártott volna egy erős kezű szerkesztő, aki a szerzőt figyelmezteti arra, ha ugyanazt az információt ötször akarja megosztani olvasóival, ezzel mintegy idiótának tekintve őket, akik biztosan nem emlékeznek rá, hogy száz oldallal korábban mi történt, az nem lesz a legjobb stratégia. De nemcsak az állandó ismételgetés az, ami a befogadót halálra idegesítheti ebben a könyvben, hanem az elbeszélői alaphelyzet is, ami az ötvenes éveiben járó Ellis nosztalgikus visszaemlékezéseire és pszichologizáló önértelmezésére alapul, ez természetesen a szerző furcsa humorának egyik forrásaként is értelmezhető, jóllehet, én nem sokat nevettem rajta. Annál inkább felértékelődött számomra a Nullánál is kevesebb flegmatikus elbeszélője, aki szinte csak rögzíti a vele és körülötte történő borzalmakat, de azok (látszólag) nem gyakorolnak rá mélyebb érzelmi hatást – ellenben rám olvasóként igen.Tovább

A szerző további cikkei

Bazsányi Sándor
Narratíva, mintázat, egyebek


Ketten egy új könyvről – Bret Easton Ellis: A szilánkok. Fordította Sepsi László. Helikon Kiadó, Budapest, 2023, 588 oldal, 6999 Ft

De akkor már lássuk végre a „narratívát” és a „mintázatot”. Mert noha teljesen biztonságban éreztem magam Sepsi László gördülékenyen fordított Easton Ellis-mondataiban, mégis ellenőriznem kellett, tényleg annyiszor fordul-e elő a „narratíva” kifejezés a regény eredeti szövegében, mint a magyar változatban. És tényleg annyiszor. És teljességgel fölöslegesen. És nem csak a terminologikusan súlyosbított szóismétlés fülhasogató volta miatt. Hanem a traumafeldolgozó (epifenomenális) regény poétikai egyszerűségét tudálékoskodva megemelni kívánó szándékoltság miatt is. Nem beszélve a szóhasználat jelentésbeli zavarosságáról. Például ebben a mondatrészletben (előzékenyen lenyesve a leendő olvasók műfajirányult örömeit szolgáló tartalmi elemeket): „nem igazán illett a mintázatba, így nem volt okom ezen konkrét narratíva miatt aggodalmaskodni.” A „narratíva” kifejezés az én tudatomban a történet elmesélésének műveleti körébe tartozik. Easton Ellis viszont szinte mindig magára az elmesélt történetre vonatkoztatja, vagyis a „történet” szinonimájaként használja ezt a szót. Ami egyszerre pontatlan és tudálékos. Miként a „narratívával” kéz a kézben járó „mintázat” kifejezés is.

A szerző további cikkei 

INTERJÚ

Fóti Tamás
A pénzemberek megérzik a siker szagát

Beszélgetés Saras Sarasvathy professzorral


PÁRATLAN

Csabai
UNDERGROUND


A szerző további cikke



-n-a
KOMP








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.