Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2025.07.15.
A huszadik században talán a legtöbb megpróbáltatáson keresztül ment Kárpát-medencei magyar kisebbség ismét tragikus történettel került a hírekbe. A kárpátaljai Beregdédán panziót működtető, magyar állampolgársággal is rendelkező S. Józsefről videók láttak napvilágot, amelyeken a láthatóan rossz fizikai állapotban lévő férfit a gyakorlótéren megalázzák. S. József nem sokkal később tisztázatlan körülmények között meghalt a beregszászi pszichiátriai kórházban. Magyarországon miniszterelnöki szinten indult kampány az ügyben, mondván, a férfit július elején agyonverték a hadkiegészítő parancsnokság emberei. Az ukrán hadsereg tagadja a vádakat, az orvosi zárójelentés szerint S. Józseffel tüdőembólia végzett.
A számos tisztázatlan részlet és a politikai instrumentalizáció ellenére az ügy érthetően felkavarta a magyarországi közvéleményt. Valóban veszélyben van a magyar közösség? Erőszakos asszimiláció zajlik jelenleg Kárpátalján? Alkalmazzák a kisebbségi oktatást és nyelvhasználatot korlátozó törvényeket? A Válasz Online a fél- és dezinformációk dzsungelében vág most rendet.
Kezdjük a kályhától, a 2022-es orosz támadás előtti időszaktól. Fiala-Butora János kisebbségvédelemmel foglalkozó szlovákiai magyar jogász évek óta figyelemmel kíséri az ukrajnai nemzetiségekkel kapcsolatos jogalkotást, többször publikált is a témában nemzetközi szakfolyóiratokban. „Az ukrán oktatási rendszer már 2017 előtt sem felelt meg a nemzetközi kisebbségi jogi egyezményeknek, az abban az esztendőben elfogadott oktatási törvény, illetve annak nyelvhasználatra vonatkozó részei azonban tovább rontottak a helyzeten. Nem véletlen, hogy az Európa Tanács már a 2017 előtti lépésekért is kritizálta Ukrajnát, s észrevételei nyomán részben módosították az oktatási-, illetve a kisebbségi nyelvhasználatot súlyosan korlátozó 2019-es államnyelvtörvényt. A gyakorlatban nem alkalmazzák teljeskörűen a két jogszabályt, de a kisebbségek általános helyzete továbbra is rossz, mert visszalépésekre már sor került. Világos szabályokra, garanciákra, és a kisebbségi nyelvhasználatot segítő megoldásokra van szükség. Ezek 2017 előtt sem voltak meg, de akkor helyi szinten könnyebb volt jobb megoldásokat találni, már amire lehetett, mint a mostani háborús helyzetben” – mondja a szakértő. A restriktív lépések elsősorban az oroszajkúakat célozták az 2014-ben indult kelet-ukrajnai háborút követő felfokozott hangulatban, de ettől még ezek hátrányosak voltak a többi kisebbség számára is.
Az ukrán állam arra hivatkozik: pusztán azt szeretné, hogy minél jobban tanuljanak meg polgárai ukránul, ami természetesen legitim célkitűzés.
Ugyanakkor számos nemzetközi tanulmány és példa mutatja, hogy az anyanyelvi oktatás szűkítése nem a megfelelő eszköz e cél eléréséhez.
Minden államnak be kellene látnia, hogy a területén élő, kisebbségi közösségekhez tartozó gyerekeket a többséghez tartozóktól eltérő módszerekkel kell tanítani. Ezzel szemben ma egy, az ukránnal a falusi környezetében alig találkozó hatéves magyar kisgyerek első osztályban ugyanazt tanulja, mint ukrán társai, miközben jó eséllyel alig ért valamit az állam nyelvéből. Bonyolítja a helyzetet, hogy a nyelvi tájkép Kárpátalján, különösen a nagyvárosokban, represszív törvények nélkül is alaposan megváltozott. Ennek oka a térség etnikai arányainak felborulása: pontos statisztika nincs, de a kárpátaljai városokba (a magyar szempontból már korábban is szórványnak számító Ungvárra, Munkácsra, illetve a háborúig magyar jellegét és többségét őrző Beregszászra) százezres nagyságrendben érkezhettek kelet-ukrajnai menekültek. Eközben az elvándorlással már amúgy is sújtott, nagyjából 130 ezres kárpátaljai magyarság egyharmada távozhatott. A frissen érkezettek egy része ráadásul nem is ukránul, hanem oroszul beszél, ellátásukra lakóparkok nőttek ki a földből, az iskolákban helyhiány van. E spontán népességcserének vannak szokatlan elemei is. Beregszászon például megjelentek és feltűnést keltettek a Herszonból menekült nigériai orvostanhallgatók és több kutyakozmetika is nyílt a tehetősebb kelet-ukrajnaiak kedvenceinek kényeztetésére...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.