Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2026.02.15.
45. Ne dőlj be az orosz dezinformációnak.
Orbán 2010-es keleti nyitása után Magyarország egyre szorosabb kapcsolatokat épített Oroszországgal (paksi szerződés, 2014). Ugyanebben az évben robbant ki az ukrajnai válság (a Krím orosz annektálása), és Moszkva dezinformációs gépezete Magyarországot is célba vette. A stratégia a kárpátaljai magyar kisebbséget használta ürügyként, a 2017-es ukrán nyelvtörvényt a kormány a kisebbségi jogok súlyos sérelmeként állította be, és Ukrajna euroatlanti integrációjának blokkolásával fenyegetett.
Közben Oroszország aktívan szította a feszültséget. 2018-ban ismeretlenek felgyújtották a kárpátaljai magyar kulturális szövetség ungvári székházát, a nyomozás feltárta, hogy orosz titkosszolgálati megbízásból, lengyel szélsőjobboldaliak és egy dnyeszter-menti ügynök hajtotta végre. Hamis röplapok terjedtek a magyarok elűzéséről. A magyar kormány mindezt mégis az ukrán nacionalizmus számlájára írta, figyelmen kívül hagyva a bírósági tényeket.
2022-ben a háború kitörésével a kormányzati média a Kreml narratíváit vette át. A köztévé "szakértője", Georg Spöttle dicsérte az orosz katonákat, az ukrán vezetést a nácikhoz hasonlította, és atomfegyver-fejlesztéssel vádolta Kijevet. A propaganda nemcsak átvette, hanem vissza is exportálta az orosz narratívákat: 2023-ban a Pesti Srácok bizonyítékok nélkül közölte, hogy Kárpátalján tömegesen kényszersorozzák be a magyarokat. Az ukrán Espreso TV leleplezte, hogy a cikkben említett helyszín nem is létezik. A TASSZ mégis átvette a sztorit a magyar szóhasználattal (az orosz médiában addig nem használt “принудительный призыв”, azaz „kényszersorozás” kifejezést vették át szó szerint), az RT és a Kreml-közeli portálok pedig szétterítették, így a magyar dezinformáció visszacsatolt az orosz propagandaháborúhoz.
2022-ben a háború kitörésével a kormányzati média a Kreml narratíváit vette át. A köztévé "szakértője", Georg Spöttle dicsérte az orosz katonákat, az ukrán vezetést a nácikhoz hasonlította, és atomfegyver-fejlesztéssel vádolta Kijevet. A propaganda nemcsak átvette, hanem vissza is exportálta az orosz narratívákat: 2023-ban a Pesti Srácok bizonyítékok nélkül közölte, hogy Kárpátalján tömegesen kényszersorozzák be a magyarokat. Az ukrán Espreso TV leleplezte, hogy a cikkben említett helyszín nem is létezik. A TASSZ mégis átvette a sztorit a magyar szóhasználattal (az orosz médiában addig nem használt “принудительный призыв”, azaz „kényszersorozás” kifejezést vették át szó szerint), az RT és a Kreml-közeli portálok pedig szétterítették, így a magyar dezinformáció visszacsatolt az orosz propagandaháborúhoz.
Miért folytat egy EU- és NATO-tagállam kormánya ilyen intenzív ukránellenes kampányt, amely Oroszország malmára hajtja a vizet? A motivációk több szinten érthetők meg, és a Kreml valamint a ner érdekei sajátos metszéspontot alkotnak.
Orosz oldalról: Moszkva éket akar verni Ukrajna és szomszédai közé, Magyarország trójai falóként ideális. Orbán 2018-tól blokkolta Ukrajna NATO-törekvéseit, 2022 után pedig vonakodott támogatni az EU közös lépéseit, ez teljesen egybecseng Oroszország érdekeivel.
Magyar oldalról: a fidesz hatalmának kulcsa a folyamatos ellenségképgyártás. Migránsok, Brüsszel, Soros után 2022-től Ukrajna és Zelenszkij lettek az új célpont. A kormány "béketáborként" pozicionálja magát, az ellenzéket háborús uszítóként bélyegzi meg, ezzel elterelve a figyelmet a hazai problémákról.
Magyar oldalról: a fidesz hatalmának kulcsa a folyamatos ellenségképgyártás. Migránsok, Brüsszel, Soros után 2022-től Ukrajna és Zelenszkij lettek az új célpont. A kormány "béketáborként" pozicionálja magát, az ellenzéket háborús uszítóként bélyegzi meg, ezzel elterelve a figyelmet a hazai problémákról.
Egy 2024-es vizsgálat szerint a visegrádi országok közül egyedül Magyarországon túlnyomórészt negatívak az érzületek Ukrajna iránt. A kormánypárti szavazók kétharmada hiszi, hogy a háborúért nem Oroszország, hanem Ukrajna vagy a Nyugat felelős. Az EP 2023-ban Magyarországot az orosz dezinformáció felvonulási terepének nevezte.
A 2022-es választás volt az első, amelyet közvetlenül érintett a háborús dezinformáció. A Fidesz a béke bajnokaként lépett fel, az ellenzéket háborúpártinak bélyegezte, azt állítva, Márki-Zay katonákat küldene Ukrajnába. Az ellenzék kommunikációs csapdába került, ha kiállt Ukrajna mellett, háborúpártinak tűnt, ha óvatoskodott, hiteltelennek. Orbán kétharmados győzelmet aratott, és beszédében Zelenszkijt is a legyőzöttek közé sorolta.
2026-ban ugyanez ismétlődik. Nemzeti konzultáció riogat azzal, hogy Ukrajna EU-csatlakozása elveszi a nyugdíjakat. Orbán MI-generált videóban mutatta magyar fiatalokat koporsókban hazatérni az ukrán frontról. Szijjártó azt állítja, Ukrajna beavatkozik a választásba a Tisza párt érdekében, Magyar Pétert pedig Kijev bábjának bélyegzik. Tegnaptól már a "globális hálózatok", az olajlobbi, a Shell és az Erste is ellenség, csak mert korábbi vezetőik közül néhányan a Tiszát erősítik.
Mit tehetsz te? Az orosz típusú dezinformáció ellen csak a tények kitartó ismétlésével és a kritikus gondolkodás erősítésével lehet védekezni. Ukrajna nem ellenségünk, hanem egy megtámadott ország, és Magyarországnak az az érdeke, hogy a propaganda helyett a tények és az emberség hangja vezérelje döntéseit.
Még 56 nap.
