VÁLASZ ONLINE Szerző: KÖRÖSÉNYI ANDRÁS 2026.02.06.
Lehetséges, hogy a liberális demokrácia a jövőben megújul, és a világrend stabilitása helyreáll. A jelen empirikus folyamataiban nem látszanak ennek a körvonalai, és ezeket a vitához hozzászólók sem tudták felmutatni. A Válasz Online nagy világrend-vitáját lezáró írásban Körösényi András válaszol Béndek Ábrisnak, Mándi Tibornak, Laczó Ferencnek és Lányi Andrásnak...
JELEN HETILAP VIDEÓ Műsorvezető: TÓTH ÁKOS 2026.02.08.
A II. világháború utáni világrend nem csak repedezik – darabjaira hullik. De vajon Donald Trump a romboló, vagy csak a tünete egy már eleve fenntarthatatlan rendszernek? Miközben Európa és a liberális világrend vezetői "véletlen balesetként" tekintenek a változásokra, Peking hideg racionalitással építi a saját jövőjét.
A Jelenleg legújabb adásában Krajczár Gyula kína-szakértővel, a Jelen alapítójával járja körbe Tóth Ákos az átrendeződő világpolitika legforróbb pontjait.
Amikor a rendszert saját maga rombolja szét A beszélgetésben górcső alá vesszük, miért tévedtek azok, akik szerint Trump első ciklusa után minden visszatért volna a régi kerékvágásba. A világrend nem egységes többé, hanem érdekcsoportok és „kis világrendek” mentén darabolódik fel.
Kína: A mosoly mögött kíméletlen háború zajlik Bár Kína „nyugodt erőnek” tűnik, a színfalak mögött brutális politikai tisztogatás zajlik.
- Miért maradt meg a 7 tagú katonai bizottságból mindössze 2 ember?
- Hogyan vált a lojalitás fontosabbá a katonai tekintélynél? - Miért tanulmányozza Peking az Európai Unió döntésképtelenségét és a vétójogok rendszerét?
Európa: Dicső múlt, bizonytalan jelen
Miközben Mário Draghi a kétsebességes Európáról és a föderáció kényszeréről beszél, a tagállamok egy része még mindig a homokot lapátolja a gépezetbe. Meg tudja-e határozni magát az Unió Kínával és Trumppal szemben, vagy maradunk „dicső múltú kis csapat”, amelynek tagjai egymáshoz dörgölőzve keresik a túlélést?
Oroszországot gyakran olajnagyhatalomként emlegetik – de a nagyhatalmak nem esnek pánikba minden alkalommal, amikor az árak esnek. Ebben a mélyreható elemzésben Elvira Bary kifejti, miért vált csapdává az orosz olaj: elöregedő szovjet korabeli mezők, amelyek több technológiát és pénzt igényelnek a folyamatos szivattyúzáshoz; Kína változó kereslete gyengíti a „szerencsés évtized” árkörnyezetét; szankciók, amelyek nagyobb árengedményeket és kockázatosabb logisztikát kényszerítenek ki; valamint az üzemanyagrendszer, amelyet egyre jobban terhelnek a finomítói sztrájkok és az ellátási lánc súrlódásai. Látni fogja, hogyan szűkülnek a Kreml export kiskapui, miért hoz minden hordó kevesebb valódi energiát, mint korábban, és hogyan ösztönzi a csökkenő olajjáradék Moszkvát új adók, szigorúbb belföldi nyomás és veszélyesebb kockázatok felé, hogy életben tartsa a háborús gépezetet.
Oroszország 2022. február végén támadta meg hadseregével Ukrajnát, amire a nyugati világ többek között kemény gazdasági szankciók bevezetésével reagált. A magyar nép viszont legalább 2022 nyarától azt hallja a kormány különböző kommunikációs csatornáin, hogy a szankciók nem működnek. Bár Orbán Viktorék előbb kezdték el ezt hangoztatni, mint hogy egyáltalán a bevezetett szankciók kifejthették volna a várt hatásukat, az biztos, hogy az orosz gazdaság azóta sem omlott össze, az orosz háborús gépezet nem rogyott térdre, sőt Oroszország ha lassan is, de területeket szerez Kelet-Ukrajnában.
Emiatt egyre több politikus és közgazdász teszi fel a kérdést a világ nyugati felén, hogy akkor működnek-e az orosz szankciók, vagy sem. És ha nem működnek, vagy nem úgy, mint azt sokan várták, akkor miért nem.
Könnyű válaszok nincsenek, de ennyi idő elteltével már azért körvonalazódik, hogy mit lehet és mit nem lehet elvárni az ilyesfajta gazdasági hadviseléstől, és hogy a globális kapitalizmust alátámasztó politikai logika és a gazdasági önérdek hogyan ássa alá az ilyen eszközök hatékonyságát. Ezekre a kérdésekre Beata Javorcik, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza és az Oxfordi Egyetem professzora budapesti előadása apropóján, abból kiindulva keressük a választ...
TISZA HIVATALOS Szerző: TISZA HIVATALOS 2026.02.08.
Az oktatást nemzetstratégiai ágazattá tesszük, és önálló Oktatási Minisztériumot hozunk létre annak irányítására. Olvasd el a teljes programot itt: www.magyartisza.hu/program
TISZA HIVATALOS Szerző: TISZA HIVATALOS 2026.02.06.
A sorozat 3. részében Kapitány István segítségével arra keresem a választ, hogy mitől fog a munkahelyek száma Magyarországon csökkenésből újra növekedésbe váltani, és mitől fognak a magyar bérek legalább a régió fejlettebb országainak szintjére felzárkózni. ❤️🤍💚
Az ellenzéki többség egységét nem Magyar Péter és a Tisza Párt, hanem Orbán Viktor és rendszere teremtette. Tarr Béla emlékének
A 2026-os választás épp úgy a sérelmek és csalódások negatív választása lesz, mint az előző voksolások. Százados magyar jelenség: nincsenek pozitív választásaink. Nem valakire, hanem valaki ellen szavazunk: nem Magyar Péterre, hanem Orbán Viktor ellen. A jövőt nem azért hisszük jobbnak, mert valaki jön, hanem mert végre valaki megy. A múlt és a jelen nem készülődés valami újra, valami jól megtervezett másra, hanem a csalódások és panaszok gyűjtőhelye. A társadalom nem tudja, de érzi, hogy az utolsó csatlós Orbán-rendszer éppen most veszít el egy világháborút. A világot, Európát és Magyarországot tönkretevő tömeggyilkos Putyin és a tébolyult Trump követése végzetes számunkra. Akkor is, ha nyernek, akkor is, ha veszítenek. S az orbáni autokrácia reménytelen, tartósan növekedésre képtelen gazdasági zsákutcát jelent. Ki ne érezné a rendszer erkölcsi hullájának bűzét!
A rendszer ellen szavaztunk a rendszerváltásban. Menjen végre a Kádár-rendszer, menjenek a szovjetek. Az MDF-kormányzás ellen szavazott a többség 1994-ben, illetve a Fidesz-kormányzás ellen 2002-ben. Elég volt/lett Gyurcsányból és a gyurcsányi világból 2010-ben. Ez alapozta meg az orbáni kétharmadot, nem valamiféle pozitív program. És 2026-ra gyűlt össze az a harag- és sérelemmennyiség, ellenállásra kész öntudat, amely a többség egységének minőségét adja: az igazság nélküliek igazságát. Az ellenzéki többség egységét nem Magyar és a Tisza, hanem Orbán és rendszere teremtette: pokolba vele.
Csakhogy az ördög keringőzik – a sátán tangózik – az ilyen választáskor. Helyes Lakner Zoltán gondolata: háromszor kell megnyerni a választásokat! Először a kampányban, másodszor a választás napján, harmadszor pedig a választás utáni zavarban és káoszban. Járja velünk az ördög a táncot: velünk pördül s fordul a pokolra. Az első, a „kampányválasztás” nyerésre áll. A minden eszköz felett rendelkező hatalomnak érdeke ugyan, hogy ne legyen választás, de megakadályozni se erőszakkal, se jogi gánccsal nem akarja, tudja. Egy választásos autokráciában választani kell. A halasztás az ellenzéknek és nem a hatalomnak kedvez: a gazdaság rosszabbodik, az erkölcsi válság terjed. Az erőszakhoz nincs erő: a rendőr – a törzsőrmestertől a tábornokon át a belügyminiszterig – nem akarja szétverni a tüntetést, a hadsereg tréfa, a titkosszolgák az átállás útját keresik. A jogban mindent kialakítottak, de vajon miféle jogi furfang segíthet a szavazói érzelmek megváltoztatásában: te dolgozol, ők lopnak. A kampány megmutatta: ha Orbánt választod, európai pénz nem lesz. Putyin-Júdás-pénz, Trump-Júdás-pénz nincs. Ami kiszámíthatatlan, az orosz beavatkozás a hálón: hat-e még bármilyen karaktergyilkosság?
BELVÁROSI SZABADEGYETEM Moderátor: KARDOS PÉTER 2026.02.08.
A nyugdíjasok helyzete, problémái - a nyugdíjrendszer kritikus kérdései Előadónk: Herczog László közgazdász, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa Tanácsadó Testületének vezetője, volt szociális és munkaügyi miniszter.
PARTIZÁN Szerző: PARTIZÁN / GULYÁS MÁRTON 2026.02.08.
Enyedi Ildikó azt vallja, hogy ne arra az egy ajtóra szegezzük a tekintetünket, amin nem engednek be minket. Új filmje, a Csendes barát az ember és környezete közötti kapcsolatrendszer új távlatait nyitja meg, interjúnkban pedig szó esik a katasztrófa ingájáról, a feloldható ellenségeskedés stratégiáiról és egy üveglabirintusba lógatott lilakáposztáról, de mesél Hideo Kojimáról és a videójátékokról, valamint azt is megtudjuk, miért cseszte le őt Tarr Béla. Politikai irritáltság és a lázadás hatalmi flörtje, az SZFE-tüntetések legszebb tanulsága, valamint filmajánló Lázár Jánosnak.
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ Műsorvezető: RÓZSA PÉTER 2026.02.07.
A Hetes Stúdió mai adásának vendégei Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő és Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom alapítója. Van-e határa a Fidesz rendeleti kormányzásának? Porba tiporják a demokratikus jogállamot! Egészen biztos, hogy nem fogják hagyni magukat a választásnál sem, na de mit tehet az ellenzék? A rasszizmus párttalan, ezért Lázárék már ehhez nyúlnak a szavazatokért. Későn érkezett TISZA javaslat a szavazóhelyek bővítéséről külföldön, ezt már rég végre kellett volna hajtani, mert a Fidesz azon van, hogy alacsonyan tartsa a határon túli szavazatok számát, ugyanis tudják mekkora erő van külföldön... Trump lehet, hogy megvárja a választásokat mielőtt Magyarországra jönne? Ezeket a témákat jártuk körbe Bolgár Györggyel és a műsorvezetővel Rózsa Péterrel.
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Szerző: NÉMETH PÉTER 2026.02.07.
Ebben az interjúban Paul Lendvai elemzi a magyar politikai helyzetet, Orbán Viktor rendszerét, a közelgő választásokat és az ellenzék esélyeit. Szó esik a médiaviszonyokról, a választási rendszer torzulásairól, a korrupcióról, a civil társadalom helyzetéről, valamint arról, hogyan látszik mindez külföldről, Bécsből nézve.
Paul Lendvai őszintén beszél arról, mennyire lehetnek tisztességesek a választások, milyen szerepet játszik az állami propaganda, és milyen kockázatokkal járhat a politikai változás. Elemzi Magyar Péter szerepét, az ellenzéki erőviszonyokat, valamint kritikus véleményt fogalmaz meg Dobrev Klára politikájáról is.
A beszélgetés kitér az ukrajnai háború kampánycélú felhasználására, Vladimir Putin hatására, valamint arra, hogyan próbál a kormány félelmet kelteni és szavazatokat mozgósítani. Ez az interjú segít megérteni, mi zajlik ma Magyarországon, és mire számíthatunk a közeljövőben.
Április 12-én arról döntünk majd, hogy hol vannak a Nyugat határai: Hegyeshalomnál vagy Záhonynál? – mondta Kompország című műsorunkban Lányi András író, filozófus. Arról is beszélt, hogy ha egy hatalom rendszeresen átírja az alaptörvényt, ha éveken át mondvacsinált okokkal rendeleti kormányzással irányít, hogy megkerülje a parlamentet, ha pereket szüntet meg visszamenőleges hatállyal, és előírja a bíróságnak, hogy miről ítélkezhetnek, akkor az igenis egy diktatúra, mert a jogállamiság feltételei nem állnak meg. Magyar Péter arra kap felhatalmazást, és csak arra, hogy szabadítsa meg az országot ettől a rendszertől.
A Lányi által szerkesztett és kezdeményezett, lapunk kiadásában megjelenő Felforgatókönyv a napokban kerül a könyvesboltokba, amely az előttünk álló, szükséges rendszerváltozás lehetséges forgatókönyvét vázolja fel számos szakember okfejtése alapján. A műsorvezető: Szerető Szabolcs, szerkesztő: Farkas Melinda.
A műsorban szó volt még arról is, hogy: • Mikor és hogyan a követett el politikai öngyilkosságot az Orbán-kormány? • Szeretne-e tárgyalni Magyar Péterrel az új könyvükben kifejtett javaslatokról? • Mennyi idő kell, hogy Európában lemossuk magunkról a ránk sütött szégyenbélyeget? • Jogszerűnek nevezhető-e jelenleg a köztársasági elnök vagy a legfőbb ügyész kinevezése? • Átadja-e a hatalmat a Fidesz, ha veszít? • Elképzelhető-e, hogy ellenzéki győzelem ellenére rövid időn belül mégis visszatér a hatalomba a Fidesz?
A Kompország korábbi műsorait itt nézheti meg👉 • Kompország