Már jobb a hangulat, mint 2022-ben vagy 2024-ben
A kormánypárt támogatottságát és a GKI fogyasztói bizalmi indexének alakulását a 2024-es európai parlamenti választás óta követjük. Azóta több cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy a kormány intézkedéseit és kommunikációját miként magyarázza a lakosság gazdasági helyzetértékelésének változása. A két mutató alakulása azért is érdekes, mert a 21 Kutatóközpont 2020-as tanulmánya az 1998 és 2020 közti trendeket elemezve bemutatta, hogy alapjáraton a fogyasztói bizalom esése a hatalmon lévő párt népszerűségének eséséhez vezet, a gazdasági várakozások javulása pedig emeli a kormánypárt támogatottságát.
Mivel próbálta ezt eddig elérni a kormány?
- Szeptemberben indult az Otthon Start Program;
- októberben a háromgyerekes nők mentesültek a személyi jövedelemadó fizetése alól;
- novemberben nyugdíjkiegészítés érkezett;
- januártól kezdve a 40 év alatti, kétgyerekes nők is szja-mentességet;
- a hónap végén a rendőrök és a katonák hathavi bérüknek megfelelő fegyverpénzt
kaptak;
- és elérhetővé vált a köztisztviselők otthontámogatása;
- februárban pedig utalták a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első negyedét.
Az intézkedések és a lakossági hangulat közti összefüggésekről és az ok-okozatiság irányáról persze csak spekulálhatunk, de az biztos, hogy – miként az alábbi ábrán is látszik – a fogyasztói bizalmi index tavaly július óta 12 pontot emelkedett, és februárra kétéves csúcsra jutott...
