VÁLASZ ONLINESzerző: MAGYARI PÉTER2026.03.02.
Drága lesz a benzin? Miért most tört ki egy új háború? Miért rakétáz az Iszlám Köztársaság muzulmán országokat? Ki vehetné át a hatalmat Teheránban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a háború harmadik napján.
Tényleg brutális olajárrobbanás jön?
- Az olaj árának drámai emelkedése csak akkor valószínű, ha a Hormuzi-szoros hónapokig használhatatlan marad.
- Ha jönne orosz olaj a Barátságon keresztül Magyarországra, akkor az ugyanúgy drágulna, mint minden más olaj a világon. Így nem igaz, hogy Ukrajna jóindulatán múlik, kimaradhatna-e Magyarország egy általános olajválságból – ha lenne olyan egyáltalán.
- Ha extrém esetben annyira rosszra fordulna a helyzet, hogy azért kellene orosz olaj, mert egyszerűen máshonnan már nem jut elég Európába, akkor nem életszerű, hogy abból csak Magyarország vásároljon majd a Barátságon keresztül. Egy ilyen esetben vélhetően az egész EU-s szankciós politika módosulna.
Ha háború van a Közel-Keleten, akkor általában emelkedik az olaj ára a világpiacon, mert fizikai veszélybe kerül a termelés és a szállítás is. Amikor tavaly júliusban Izrael tizenkét napig bombázta Iránt, akkor 64,7 dollárról 70,3 dollárra ment fel a hordónkénti átlagár, de augusztusban, a hadműveletek végeztével már csak 64,2 volt.
A szombaton kitört háború előtt 67 dollár volt az ár, hétfőn derül ki, hogy mennyit megy fel. A Brent típusú, Észak-Európában termelt olaj ára (ez általában drágább a világpiaci átlagnál) 70 dollár volt péntek reggel, 73 dollárra kúszott fel a háborús készülődés hírére aznap este, és mivel ezzel vasárnap is kereskednek, itt már látszik a háború hatása, március 1-én estére már 77 dollárba került. Tetemes, de nem drámai drágulás ez.
Érdemes megjegyezni, hogy volt az olaj ennél már sokkal drágább is. 2008 júliusában volt a csúcson, akkor 147 dollárig emelkedett (ez mai áron 208 dollár lenne az infláció miatt!), és még háború sem kellett hozzá. Elég volt, hogy sok spekuláns hiányra fogadott, mert néhány akkori tanulmány szerint úgy tűnt, hogy a kitermelés nem tud lépést tartani a növekvő ázsiai igényekkel. Aztán hamar kiderült, hogy tudott.
A mostani háború két ok miatt vezethetne jelentős áremelkedéshez. Az egyik, hogy Irán maga is olajtermelő, és ha bombázzák, akkor az olaja hiányozhat a világpiacról. Ez csak mérsékelten aggasztó az árak szempontjából, mert Irán régóta nyugati szankciók alatt áll, az olaját ezért jórészt illegálisan, átcímkézve adja el, főként Kínának. A termelése idén nem érte el a napi 2 millió hordót, jellemzően inkább 1,5 – 1,7 millió között volt, miközben a világ olajigénye 102-103 millió hordó. Azaz
ha teljesen kiesik az iráni olaj, az legfeljebb 1,5 százalékát érinti a világ szükségletének. A nagy termelők, ha akarják, pótolhatják ezt a mennyiséget.
Az OPEC nyolc tagállama vasárnap délután be is jelentette, hogy máris 0,2 millió hordóval növelik a napi kitermelésüket. Kína azért vesz iráni olajat, mert a szankciók miatt olcsóbb mint a többi forrása, vagyis elsősorban a saját beszerzését drágíthatja a kiesés, de a világpiaci árakat ez önmagában még nem repíti az egekbe.
Aggasztóbb a Hormuzi-szoros esetleges blokádja. A szoros a Perzsa-öböl kijárata az Indiai-óceánra, és itt halad át szinte az összes olaj, amit Szaúd-Arábiában, az Emirátusokban és a környék többi államában termelnek ki. Ez mintegy 20 százaléka annak a rengeteg olajnak, amely a világ tengerein utazik egyszerre. A szoros legszűkebb része csak 40 kilométer széles, az északi oldala pedig Iránhoz tartozik, onnan elvben tűz alatt lehet tartani az egészet.
Irán vasárnap felszólította a tankereket, hogy ne használják a szorost, mert veszélyes lett a háború miatt. Hivatalos blokádot nem rendeltek el, de az iráni hadsereg rádión figyelmezteti a hajókat, hogy ne menjenek át a szoroson. A két oldalán máris több száz hajó vesztegel emiatt, bár vannak tankerek, amelyek így is megkockáztatták a hétvégén az átkelést: a hajók negyede vállalta a kalandot. A nagy kereskedelmi társaságok viszont sorra jelentették be vasárnap, hogy egyelőre kivárnak...
