KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.03.11.
Hogyan alakult a magyar gazdaság az elmúlt 16 évben, és valóban oda jutottunk-e, ahová tartottunk? A Mélyvíz című műsorban Németh Péter Petschnig Mária Zita közgazdásszal beszélgetett arról, milyen gazdasági pályát futott be Magyarország 2010 óta, és volt-e reális alternatívája annak az útnak, amelyet az Orbán-kormány választott.
A beszélgetés szerint 2010-ben a Fidesz jelentős politikai felhatalmazással és komoly befektetői bizalommal kezdte meg a kormányzást. A kétharmados parlamenti többség sokak szerint lehetőséget adott volna mély gazdasági reformokra, ám ezek helyett egy központosított, politikailag irányított gazdasági rendszer épült ki.
A szakértő szerint a növekedés egy jelentős részét az uniós források gyors felhasználása és a „magas nyomású gazdaságpolitika” generálta, amely bérnövekedéssel és pénzkiáramlással próbálta felpörgetni a gazdaságot. Ennek azonban hosszú távon egyensúlyromlás, infláció és a beruházások torzulása lett a következménye.
A beszélgetés kitér arra is, hogy Magyarország GDP-növekedése az elmúlt másfél évtizedben elmaradt több régiós ország teljesítményétől, miközben az infláció az egyik legmagasabb lett az Európai Unióban. A szakértő szerint a társadalom szerkezete is átalakult: egy szűk, jól prosperáló réteg mellett széles tömegek érzik a gazdasági stagnálás hatásait.
Szóba kerülnek a vitatott beruházások, az akkumulátorgyár-stratégia, valamint a Magyar Nemzeti Bank körüli pénzügyi botrányok is. A kérdés végül az: képes-e egy esetleges politikai változás új pályára állítani a magyar gazdaságot – vagy a következő években is az elmúlt időszak örökségével kell szembenézni.
A kormány által bevezetett védett árról, az olajár ingadozásáról és a várható forgatókönyvekről beszélt Holoda Attila, korábbi energiaügyi helyettes államtitkár a Kontroll stúdiójában. Az energetikai szakértő szerint a katonai műveletek befejezése után is legalább másfél hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy az energiahordozók piaca rendeződjön.
A szakember szerint a benzinkutaknál megismétlődhet ugyanaz az ellátási zavar, ami 2021-ben is megtörtént, amikor a magyar kormány beavatkozott az üzemanyagok árképzésébe.
VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ Szerző: STUMPF ANDRÁS 2026.03.10.
Nyolc és négy éve is megverte a fideszes jelöltet Pécsen, most azonban nem indul újra, hogy a Tiszának esélye legyen rendszert váltani. Mellár Tamás falusi parasztgyerekből lett egyetemi oktató, vizsgáztatta annak idején Gyurcsány Ferencet is, a KSH elnökének viszont már Orbán Viktor nevezte ki. 2010 után gyorsan kiábrándult a Fideszből, nyakas kálomista létére viszont a kegyelmi botrány óta református templomba sem teszi be a lábát. Amíg Balog Zoltán püspök lehet, tartja is magát ehhez. De azt tudták, hogy a független képviselő fiatalon rockbandában is énekelt és máig aktív zeneileg? Nagy, pályazáró portréinterjú a jövő héten 72 éves, még éppen politikus Mellár Tamással.
– Szegény Mellár Tamás annyira nem érdekel már senkit, hogy interjúhelyet kell vásárolnia, ha mondani akar valamit?
– Ha megnézzük az elmúlt heteket, jó pár helyen megjelentem, szóval ezt gyorsan tudom cáfolni. Nem erről van szó. De tudják ezt nagyon jól.
– Meséljük azért el az olvasónak is, hogy miért „támogatott tartalom” ez az interjú.
– Mert szeretném támogatni a független magyar sajtót. Parlamenti képviselőként van keretem, amelyet teljesen jogszerűen lehet PR-cikk vásárlására költeni, de kiadványokat is rendelhetek belőle – úgyhogy rendeltem az önök új kiadványából, a NER-aktákból is. Fizetek ezért az interjúért, amely reményeim szerint azért enélkül is megállná a helyét. De inkább legyen ez a pénz a Válasz Online-nál, mint hogy maradjon a fideszes fiúknál. Ha ugyanis nem költöm el a keretet a ciklus közelgő végéig, bent marad a rendszerben.
– Szóval ugyanazt csinálja Mellár és a Válasz Online, amit a kormány meg a propagandistái! Hirdetésnek álcázva támogat neki tetsző terméket közpénzből! Hol itt a különbség?
– Egyrészt néhány nagyságrend az összegben. A legfontosabb azonban: kicsivel több mint egy hónap múlva, amikor már éppen tudni fogjuk, hogy hol ki nyerte az egyéni mandátumot, az én nevem nem fog szerepelni a hírekben. Nem indulok újra, éppen lezárom a politikai pályámat. Így tehát ha akarnék, sem tudnék elvárni a mostani támogatásért cserébe semmit önöktől. Nem kell attól tartani, hogy Mellár-propagandává kell változniuk, hiszen néhány hét és már nem is leszek politikus. Ha újra indultam volna most, nem is ajánlottam volna fel ilyen támogatást.
– Akkor el sem fogadtuk volna. Így viszont köszönjük szépen. Fussunk is neki a nagy, pályazáró interjúnak!
Az emberek nem az igazságot keresik, hanem azt a hazugságot, amiben végre jól érezhetik magukat, írja Spíró, de ez már nem az a hazugságszint, amiben bárki jól érezné magát, már a fideszeseknek is az egyetlen örömük, hogy a liberálisoknak még rosszabb, elveszítjük a valóságot, lassan, fokozatosan, mint aki naponta issza a mérget és megszokja az ízét, már nem az a kérdés, hogy mi igaz és mi nem, hanem hogy melyik hazugság az, amelyik jobban fáj, már a rendszer is saját hazugságainak csapdájában vergődik, a miniszterelnök megijed egy deepfake videótól, amelyet valószínűleg ő rendelt meg, a ner valósággyára olyan tökéletesen működik, hogy már a tulajdonosai sem tudják kinyitni a kaput, és az egész ország egy olyan valóságban él, amelyet senki sem akart, senki sem tervezett ilyenre, de most már mindenki itt ragadt benne, mint egy eltömődött homokóra, ami megállította az időt, vagy vissza is fordította, és most 1984-et írunk, de nem a múltban, hanem most, mert a múlt és a jelen összefolyt abban a sűrű, barna iszapban, amit a ner valóságnak nevez, és amelyben már senki sem tudja, merre van fel, mégis azt érzi mindenki, hogy egyre mélyebbre süllyed.
Sokak szerint az európai történelemben a XIX. század valahol Franciaországban kezdődött. 1789, szabadság, egyenlőség, testvériség. A polgári eszmerendszer hármasának gyakorlatba való átültetése a következő század feladatai közé is tartozott, így aztán jogosnak tekinthető George Orwell kérdésfeltevése: változott-e az emberi természet közel 210 év elteltével? Felnőttmesét láthatunk, amelynek főszereplői állatok, animációs technikával megjelenítve.
A jövőben járunk. A Föld lakossága egy nukleáris konfliktust követően három országra oszlik, melyek állandó harcban állnak egymással. A totalitárius Óceániát a mindent látó Nagy Testvér kormányozza, fővárosa pedig Londonban van. Az egyéniség bárminemű megnyilvánulását szigorúan üldöző állam egyik polgára, Winston Smith, az Archívumok részlegén dolgozik hivatalnokként. Titokban naplót vezet, melyben leírja titkos vágyait. Egy nap megismerkedik a vonzó Juliával, aki az Igazság részlegén dolgozik. Megbeszélnek egy randevút annak ellenére, hogy ez tiltott tevékenységnek számít. A szerelmesek végül úgy döntenek, megszöknek, de az elnyomó állami apparátus útjukat állja.
A Borsod24 élő beszélgetéssorozata ezúttal a magyar közélet egyik legvitatottabb kérdését hozta Miskolcra: van-e reális esély a Nemzeti Együttműködés Rendszerének politikai, gazdasági és jogi elszámoltatására. A Tudomány és Technika Házában megrendezett est vendége Magyar Bálint szociológus, volt kulturális miniszter és Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója volt.
Magyar Bálint a rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék meghatározó alakjaként, később országgyűlési képviselőként és miniszterként is aktív szerepet vállalt a magyar politikában. Tudományos munkáiban az oktatás társadalmi szerepét, a mobilitás kérdését és az egyenlőtlenségek újratermelődését vizsgálta, az utóbbi években pedig a magyar politikai rendszer elemzésével foglalkozik. Nevéhez fűződik a „maffiaállam” fogalma, amellyel a NER működését próbálja leírni.
A beszélgetés másik vendége, Ligeti Miklós jogászként és korrupciókutatóként évek óta a közpénzek felhasználásának, a közbeszerzések átláthatóságának és a jogállamiság helyzetének egyik legismertebb hazai szakértője. A Transparency International munkatársaként rendszeresen publikál elemzéseket a magyar intézményrendszer működéséről, valamint arról, milyen lehetőségek és korlátok léteznek a korrupciós ügyek feltárásában.
A miskolci est során szó esett arról, milyen jogi és intézményi eszközök állhatnak rendelkezésre egy esetleges elszámoltatási folyamatban, milyen szerepe lehet az európai uniós mechanizmusoknak, és mennyire reális a közpénzek visszaszerzése. A résztvevők arról is beszéltek, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy számonkérés jogállami keretek között történjen, és ne politikai bosszúként jelenjen meg.
A rendszerváltozás forgatókönyve. A politikusok többsége azt mondja, amit választói hallani szeretnének, a választók többsége azt szereti hallani, amit már sokszor elmondtak neki. Az ország előtt álló kihívások ezzel szemben azt követelik, hogy olyan kérdésekre keressünk választ, amelyeket a többség nem szívesen hall, és amelyekben nincs egyetértés. A kötet félszáz szerzője a főbb nehézségek azonosítására és megoldásukra tesz javaslatot, abban a reményben, hogy majd mások is így járnak el, a politika pedig visszanyeri eredeti értelmét: nem szekértáborok nemtelen viaskodása lesz, hanem a meggyőződések, értelmes érvek vitája. Ha nem tudod megmondani, hogy mit akarsz, ne csodálkozz, ha nem az történik, amit szeretnél.
Látszik-e már, mit akar Trump Iránnal? És Magyarország Ukrajnával? Kinek higgyünk Barátság-ügyben? Gyakran hangoztatott pragmatikussága ellenére miért ideologikus a magyar külpolitika? Felrázza-e Európát a francia nukleáris erőfitogtatás? A HetiVálasz márciusi külpolitikai adásában ezeket beszéli meg Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Részletek a műsorból: Mi lehet Trump célja Iránnal?
Magyari Péter: „Egyáltalán nem világos. »Meg kell semmisíteni az iráni hadiflottát, ki kell iktatni a rakétaképességeket, vissza kell adni az iráni nép szabadságát és leállítani az atomprogramot« – ezt a négy stratégiai célt nevezte meg Donald Trump az első nyilatkozatában, amikor egyáltalán bejelentette, hogy elindultak a hadműveletek. Azóta pedig mondott mindent és ezek variációit. Mindez azt jelenti, hogy az amerikaiak nyitva tartják a lehetőséget, hogy bármikor azt mondják, hogy »oké, vége, mert mi már nyertünk«. Ez az, amibe az oroszok nem tudnak belemenni Ukrajnában, mert alkotmányban rögzítették, hogy négy ukrajnai megyét magukhoz kell csatolni, és amíg az nincs meg, addig nem tudnak győzelmet hirdetni.”
A magyar–ukrán kapcsolatok gödrének alja, amit Zelenszkij elnök Orbán Viktor címének megadásával kapcsolatban mondott?
Ablonczy Bálint: „Többet megőrizhetett volna az előző életéből Zelenszkij elnök úr, amikor még komikus volt. Ez azért is borzalmas, mert akármi is történik, mi itt maradunk országként, nemzetként, és mindig szomszédunk lesz Ukrajna. Azért fájó tehát, hogy ilyen mértékben folyik a gödör mélyítése, mert minél inkább mélyül ez a gödör, annál nehezebb lesz kimászni belőle. Ezek már olyan mondatok meg olyan fenyegetések – amely egyébként magyar kormányzati oldalról is megy –, hogy ezekből nagyon-nagyon nehéz lesz visszajönni.”
Figyelembe véve a zavart magyar kommunikációt Trump lépéseikor, helytálló vélelem, hogy Orbán Viktor kormánya tényleg elhitte: az amerikai elnök mindenhol békét?
Magyari Péter: „Ukrajna tekintetében tényleg elhitték. Azt valószínűleg előre tudták, hogy Trump le fogja állítani a pénzügyi támogatásokat és az ingyen átadott fegyvereket is. Ezeket most megvásároltatják az európai országokkal. Azt viszont nagyon rosszul mérték fel Orbán Viktorék, hogy az európai országok azt fogják mondani, hogy »oké, akkor mostantól kezdve egyedül fizetjük«. Mert ez történt.”
Ablonczy Bálint: „Ha tankerhajóként rááll a magyar külpolitika valamire, amit önmagának épít föl, akkor például nem tud mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy Ukrajna pozíciója, miközben persze az iráni háború elvonja a figyelmet, de felértékelődött, mert még az amerikaiak meg az öbölállamok is tőlük kérnek drónelhárító technológiát. (…) Amikor ilyen módon segítesz, ezek az egyébként – energiában is – nagyon gazdag államok vissza fogják majd adni a kölcsönt, és ha úgy alakul, akkor segíteni fognak. Erre láthatólag nincs felkészülve az a külpolitika, ami mindig ugyanazt mantrázza a külső ellenségről meg a békéről. Egy behatárolt képességű ország külpolitikáját mindig az tudja erőssé tenni, hogy tud alkalmazkodni. Ez nálunk most teljesen hiányzik.”
A kórházak és rendelőintézetek számának radikális csökkentése, a háziorvosi hálózat átszabása, nyitás a magánegészségügy felé – ilyen intézkedések is szerepelnek abban az egészségügyi reformtervezetben, amit a Belügyminisztérium megrendelésére a Boston Consulting Group készített még 2020-ban. A HVG megszerezte a stratégiai átalakításról szóló dokumentumot, amit az Orbán-kormány közpénzből kifizetett, majd elsüllyesztett, a jogvédők pedig éveken át hiába próbálták kiperelni. Független szakértőink szerint alkalmas lett volna szakmai-társadalmi vitára az eltitkolt javaslat, amit Hippokratész-projektnek neveztek.
Az egészségügy összeomlásának legbiztosabb jele, hogy a rendszer olyan, mint egy kiélezett evolúciós színtér: akinek több a pénze, befolyása, kapcsolata, annak nagyobb a túlélési esélye – így jellemezte a helyzetet egy orvos interjúalanyunk még 2019-ben. Nem volt egyedül a véleményével, ráadásul egy évvel később beütött a Covid-járvány, és úgy tűnt, az Orbán-kormány végre nekilát az egészségügy átfogó reformjának. Ugyanis Pintér Sándor tárcája megbízást adott a Boston Consulting Group (BCG) tanácsadócégnek arra, hogy dolgozzák ki az egészségügy „stratégiai és komplex átalakítási terveit”. A Belügyminisztérium megbízási díjként 352 millió forintot fizetett a nemzetközi BCG-nek, amelynek referenciája is volt, hiszen hasonlóképpen részt vett a szlovák egészségügyi rendszer teljes átvilágításában és újratervezésében.
Történelmi lehetőség – és indok – a változtatásra?
Ebben az időszakban az azóta elhunyt Kásler Miklóshoz tartozott az egészségügy, de úgy tűnt, hogy a kormányfő inkább a „rendcsináló” Pintér Sándortól reméli az ágazat megújítását. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) akkori elnöke egy interjúban arról beszélt, hogy a belügyminiszter „széles körben konzultál nemcsak az orvosi kamarával, de más szervezetekkel, meghatározó szereplőkkel, köztük az egészségügy véleményvezéreivel is”. Kincses szerint a „miniszter úr egyértelműen közölte”, hogy van az a krízishelyzet, amikor az egészségügy működése „nemzetbiztonsági kérdéssé válik”.
A Magyarországon kiugróan magas Covid-halálozási arány valóban drámai tanulság volt, a kormány mégsem veselkedett neki a régóta halogatott gigaprojektnek. Pedig a BCG 2020 augusztus végére leszállította a tervezetet, de hogy mi állt benne, azt a nyilvánosság eddig nem ismerhette meg. A belügyi tárca arra hivatkozott, hogy a javaslat egy „kormány számára készített, döntés-előkészítő adatokat tartalmazó irat”, ami tíz évig, vagyis 2030-ig nem nyilvános.
A K-Monitor éveken át harcolt azért, hogy a nyilvánosság megismerhesse a dokumentumot: első fokon ezt a Fővárosi Törvényszék elutasította, de 2024 januárjában úgy tűnt, hogy Pintéréknek mégis ki kell adniuk az anyagot, mert a Fővárosi Ítélőtábla felülírta az elsőfokú döntést. Arra jutottak ugyanis, hogy a Belügyminisztérium nem indokolta megfelelően, miért is titkos a BCG-megbízás végeredménye. Csakhogy a Kúria végül rábólintott a tervezet fiókba süllyesztésére, az Alkotmánybíróság pedig azzal hárította a kérdést, hogy a reformterv alkotmányjogi szempontból nem releváns...
