2026. március 13., péntek

MAGYAR PÉTER ORSZÁGJÁRÁSA - 2026.03.13.

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.03.13.



Magyar Péter országjárása - CSÁKVÁR


EZEK AZ EMBEREK ELKÉPZELHETETLEN MEGPRÓBÁLTATÁSOKON MENTEK KERESZTÜL, DE NEM SAJNÁLATRA VAN SZÜKSÉGÜK. HANEM LEHETŐSÉGRE

TELEX
Szerző: BÁNÁTI ANNA, AJPEK ORSI (fotó)
2026.03.13.


„Jártam már Budapesten, gyönyörű város. Persze nekem most már nem lenne annyira izgalmas, de kulináris szempontból még felfedezhetem.”

Iván Sosztak 2023 tavaszán vakult meg. Úgy tűnik, az azóta eltelt három év elég idő ahhoz, hogy bármikor elejtsen egy nem várt poént a sérüléséről. Az ukrán exkatona a Bahmutért folytatott küzdelmes csatában, a rettegett Wagner csoport zsoldosainak támadásában vesztette el látását, most a Kijevtől 250 kilométerre délnyugatra lévő városkában, Vinnicjában él.

A mostani élete kevés dologban hasonlít a korábbira: másképp telnek a mindennapjai, mások a barátai, a családi élete a feje tetejére állt, és ha utazna, egy-egy új várost ma már leginkább az ízek és az illatok mentén tudna megismerni. A legnagyobb változást hozó különbség viszont az, hogy kitanulta a fazekasságot, sőt ma már van, hogy ő tart foglalkozásokat más látássérült veteránoknak a vinnicjai Ethnochary nevű műhelyben.

„Miután megsérültem, teljesen bezárkóztam. Nyolc hónapot töltöttem otthon, a négy fal között, szinte teljes elszigeteltségben. Aztán a rehabilitáció alatt szép lassan megtanultam, hogy az ember képes arra, hogy elfogadja a sorsát. Képes arra, hogy bármihez alkalmazkodjon.”

Ebben a cikkben két olyan látássérült katona, Iván és Szerhij történetét meséljük el, akik a leszerelésük után úgy döntöttek, fazekasként nyitnak új fejezetet.

Nem csak arról van szó, hogy nem látnak többé

Január végén több mint egy hetet töltöttünk Ukrajnában, ahol az energia-infrastruktúra elleni intenzív és folyamatos orosz támadások miatt az ország szinte minden területét érintették az áramkimaradások. Az egyik legnehezebb helyzetben a főváros, Kijev volt, ahol több százezer háztartás maradt áram és gyakran fűtés, víz nélkül, általában hetekre, komoly mentális terhet róva a lakosságra.

A helyzet Vinnicjában sem volt sokkal könnyebb: érkezésünkkor ez a város is sötétbe borult, a különbség Kijevhez képest annyi volt, hogy itt nem váratlan éjszakai orosz támadás, hanem karbantartások és a rendszer tehermentesítése miatt tartottak előre bejelentett, többórás áramszünetet. Ukrajna az ütemezett áramszünetek rendszerét már régebben bevezette, de a súlyos orosz támadások miatt idén télen lett igazán bevett. Ma már a civilek külön applikációban tudják követni, az ő háztömbjükben melyik napszakban várható áramkimaradás, illetve sokszor inkább fordítva: melyik az a két–három óra, amikor lesz áram. Vinnicjába érkezve magunk mögött hagytuk a -10, -15 fokos hideget is, a relatíve enyhének számító fagypont körüli hőmérsékletnek viszont komoly ára volt: intenzív, két napon át tartó ónos eső nehezítette a helyiek egyébként sem könnyű mindennapjait...


„EZ PETŐFI NÉPE, NEM ORBÁN BALÁZSÉ” – LOVAS ROZI ÉS MOLNÁR ÁRON FORRADALMI HANGULATBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.03.13.


Már 150 ezernél is több nézője van mindössze 45 millió forintból forgatott új sikerfilmjüknek, de azt szeretnék, ha március 15-re megvernék a 7 milliárd közpénzből 180 ezer nézőt vonzó, Rákay Philip-féle Most vagy sohát. Az Itt érzem magam otthon két főszereplője filmjük áthallásairól, az általuk alapított Loupe Színházban nyerhető forradalmi hangulatról, dilettantizmusról, politikai kereszténységről és arról is beszélt lapunknak: hisznek abban, hogy áprilisban részesei lehetünk egy nagy újjászületésnek. Ünnepi páros interjú Lovas Rozival és Molnár Áronnal...

ORBÁNJÁRÁS | KOPOGTAT A KARMA | TITKOS TANULMÁNY 😬 7SÉGEIM #67

7SÉGEIM
Szerző: JUHÁSZ PÉTER / JUHI
2026.03.13.



Ez a 7SÉGEIM. A hét szerintem legfontosabb témái és a kétségeim. Hallottad, hogy hirtelen országos és nyilvános Orbánjárás lesz? Ha minden rendben lenne, nem kellene személyesen bizonygatni. De minden rendben lesz? Sejtetted, hogy a kormány pontosan tudja, mi a baj az egészségüggyel? Hát persze, hogy tudja, annyira, hogy 2030-ig titkosították, hogy te azért ne tudd. Az megvan, hogy a karma Orbánra vadászik a legújabb hamisított rémálomfilmben? Orbán nagyot alakított, az Oscar jár érte, de ennyi az igaz belőle. Tudod, hogy már a NER-en belül is rettegnek a bukástól? Bizony, nem kampányhangulat van, vészhelyzet. Mindenki repülni fog. Ezt mondják.
----------- 
00:00 A tartalomból 
01:12 Orosz dezinformációs kampány 
09:17 Orbán Oscar-díjas alakítása 
11:43 MZP tisztába teszi 
12:47 Robbantások a Fidesz érdekében 
14:40 Orbán országjárásra indul 
16:22 Lázár szerint eljárt Orbán felett az idő 
17:17 Súlyos következményekre számíthat Orbán 
18:32 Titkos tanulmány az egészségügyről 
21:06 Magyar Péter dokufilm 
22:44 A bukás elkerülhetetlen 
25:08 Erőszak a telexesek ellen 
27:09 Oltott oltásellenesek 
29:45 Betekert propaganda 
32:21 Hatvanpusztába bukott bele 
34:08 Free Turbina

A HATALOM UTOLSÓ NAPJAI: LÁZÁR ZSAROLÁSA MINDENT ELÁRUL

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.03.13.



Lázár János, ukrán pénzszállítmány, bűncselekmény, hivatali visszaélés, állami zsarolás – súlyos állítások hangzanak el a KlikkTV Mélyvíz műsorában. Magyar György ügyvéd szerint Lázár János megszólalása akár két bűncselekmény gyanúját is felvetheti: hivatali visszaélés és állami zsarolás. A beszélgetés középpontjában az a botrány áll, amikor a magyar hatóságok lefoglaltak egy ukrán pénz- és aranyszállítmányt, majd utólag jogszabályt alkottak a lépés legitimálására.

A Mélyvíz adásában részletesen szó esik arról, hogy valóban jogszerű volt-e a pénzszállítók elfogása, és mit jelent az, ha egy kormány utólag alkot törvényt egy már végrehajtott intézkedés igazolására. Magyar György szerint ez súlyos jogállami kérdéseket vet fel, és akár büntetőjogi következményekkel is járhat.

A beszélgetés kitér arra is, hogy a történet mennyire kapcsolódhat a közelgő választásokhoz, valamint arra, hogyan használhatja fel a politika az ukrán-magyar konfliktusokat belpolitikai célokra. A műsorban szó esik az ügyészség szerepéről, az európai jogállamisági vitákról, valamint arról is, hogy a választók döntése végül milyen irányba viheti Magyarország jövőjét.

A Mélyvízben most egy olyan ügyet elemzünk, amely egyszerre érinti a jogállamot, a külpolitikát és a választási kampányt.

ORBÁN VÉGSŐ DOBÁSA❗ KIJÖN KÖZÉNK ❗

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?!
2026.03.13.



00:00
Zsa Pest! 
01:30 Kamu volt a fenyegetés? 
08:15 MZP oktat... 
10:20 Orbán kezd megmenni.... 
12:45 Kiscsávó megprankeli Lázárt... 
14:05 Orbán alászáll... 
16:15 Magyar Péter dobott egy hangüzit.... 
20:05 Orbán titkos terve?! 
25:40 Sold out mozik oszt mégis üres?!

NYOMÁT SE LEHET LÁTNI NORMÁLIS DROGPOLITIKÁNAK | SZEMELYÁCZ JÁNOS

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2026.03.12.



A Reggeli személy 2026 március 12-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Szemelyácz János, pszichiáter, addiktológus, az Integrált Drogterápiás Intézet (Indit) Közalapítványának szakmai vezetője volt.

PÁNIK A FIDESZBEN: ORBÁN VERESÉGRE VAN ÍTÉLVE

KLIKKTV / MIÉRT?
Műsorvezető: BOGÁR GYÖRGY
2026.03.03.



Orbán Viktor választási kampánya, a magyar politikai helyzet, az ellenzék esélyei és az Orbán-rendszer jövője – erről beszél Bolgár György és Lengyel László a Miért című műsorban. Vajon miért lett ennyire éles és sokszor már kaotikus a 2026-os választási kampány? Miért érzik sokan úgy, hogy a hatalom most mindent egy lapra tett fel?

Lengyel László szerint a kampány hangulata azért vált ennyire feszülté, mert a hatalom először érzi igazán: a választás elveszíthető. Ha egy politikai rendszer hosszú időn át gyakorolja a hatalmat, akkor a vereség nem pusztán politikai kudarc, hanem a teljes rendszer jövőjét kérdőjelezi meg.

A beszélgetésben szó esik arról is, hogy a magyar politikai modell miért lett nemzetközi vita tárgya. Vajon Orbán Viktor valóban egy olyan rendszert épített ki, amely példát mutat más országok politikusainak? És miért figyeli egész Európa kiemelt érdeklődéssel a magyar választást?

Lengyel László szerint a kérdés végső soron az: melyik modell működik jobban – a centralizált hatalom vagy a lassabb, de ellenőrzött demokrácia? A következő választás ezért nemcsak Magyarország, hanem Európa politikai jövője szempontjából is fontos lehet.

L. RITÓK NÓRA FACEBOOK BEJEGYZÉSE

FACEBOOK
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2026.03.12.


Miközben egyre nagyobb borzongással figyelem a választási kampányt, amiben soha nem látott mélységekbe merülnek el a kormány tagjai a manipuláció tengerében a hatalom megtartásáért, elém került ez az írás.

Popper Péter hamarabb látott valamit, amit az emberek többsége nem, vagy, ha igen, nem tudták, nem merték elhinni. Volt, hogy én is rokonszenvesnek láttam a Fideszt. De az nem ez volt, amit most látok. (Azokból az időkből származó videókkal régóta szembesítik a kormányt a közösségi médiában, de minden lepereg róluk.)

Popper Péter mondta Orbánról:

"Én, a véglegesen csalódott egykori kommunista diákvezető, párttitkár, propagandista Aczél György időnkénti beszélgetőpartnere voltam. 1989-ben kétszínű politizálásáért az ÉS vezércikkében támadtam meg Pozsgay államminisztert, s talán egyik legjobban sikerült írásomban mondtam el, hogy az árulás miért nem nevezhető damaszkuszi útnak. Bizalommal és várakozással fogadtam a rendszerváltás magyar módját, reméltem, hogy az akkori, bosszúért lihegő MDF helyett a rokonszenves Fidesz befolyásolja majd a hatalmat, igen, a fiatalok…

És évről évre jobban megharagudtam rájuk. Mert kiárusították fiatalságukat, tisztaságukat, hitelességüket. Kiderült, hogy csak választásoktól választásokig terjed a látóterük, soha nem lesz belőlük a szó churchilli értelmében államférfi, csak politikai sakálok csoportja. Valaki egyszer figyelmeztetett: Vigyázz! Ezek bűnözők!

Nem hittem el. Ma már tudom. S Orbán Viktor neve számomra szimbólummá vált. Egy nyolcvan év óta lezüllött ország még mélyebb politikai lezüllesztésének a szimbólumává. Holott a sors megadta neki a ritka lehetőséget, hogy sarokkő lehetett volna a magyar történelemben. De ő pénzt akart keresni. Népvezér akart lenni. Tündökölni akart az emberek felett. Ezt is megkapta. Látni fogjuk még, amint eldobott kőként az út szélén hever…”

HERMAN JÁNOS: KAMPÁNY MAGYARORSZÁGON - AZ ABSZURDITÁS ÉS A VALÓSÁG HATÁRÁN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: HERMAN JÁNOS
2026.03.13.


Be-behallatszik féltett hajlékunkba a kormány nonstop kampánydürgése, ez a toxikus és bombasztikus zagyvalék. Ilyen ostrom alatt az önálló véleményalkotás igénye és a jogos önvédelem egyszerre készteti az embert arra, hogy elgondolkozzék a rendszer- és hivatalszerű hazudozásról, illetve annak következményeiről.

A korrekt eljárás az, ha előrebocsátjuk: több évezred tanúsítja, hogy az igazság (meg a moralitás) nehezen fér össze a politika gyakorlatával. Ott pedig egyáltalán nem, ahol az utóbbi a hatalom súlyának és érdekének korlátlan érvényesítését jelenti. Platóntól Hobbesig megannyi gondolkodó jutott el annak tagadásáig, hogy a politika összeegyeztethető lenne a tiszta igazsággal. Ha a cél nem is, de az erő és a siker biztosan szentesít bármilyen eszközt. Hannah Arendt idevágó, klasszikus tanulmányában úgy fogalmaz, hogy szerteágazó ellentmondás van az igazság és a politika között. Az igazságnak (és az erkölcsnek) csekély az esélye akkor, ha azok gátolják a sikert. A politikai túlélés imperatívuszával szemben pedig egyáltalán nincs számukra hely.

Tegyük mármost mi hozzá, hogy a valóság (az események) mibenlétének megítélése a politika területén mindig nézetkülönbségekhez vezet. Aligha képzelhető el olyan érdekellentét, amelyben az igazság semleges vagy a tétektől teljesen elkülönített pozícióban lenne. Így aztán a politikai vitákban – az Arendt által bevezetett fogalmakkal élve – a tényigazság véleményigazsággá változik. Utóbbi pedig vitatható, és érdek vagy tetszés szerint formálható...

A HANG, AMELY A MŰVÉSZETTŐL GONDOLATOK ÉS ÉRZELMEK HELYETT EGYETLEN DOLGOT KÖVETEL: ENGEDELMESSÉGET.

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.03.12.


Olvasom Ókovács Szilveszternek az esztétikum lényegét oly mélyen értő, finoman árnyalt, szubtilis megnyilatkozását Krasznahorkai apropóján, és már az első fél mondat után minden világos: a hatalom beszél. Az a hang, amely a művészettől gondolatok és érzelmek helyett egyetlen dolgot követel: engedelmességet.

Ókovács Szilveszter megszólalása a politikai apparátus reflexe. Egy intézményvezető, a szép emlékezetű Magyar Állami Operaház hatalmi kegyből direktori székbe emelt igazgatója beszél, aki a művészetet lojalitási kategóriaként érti. A mérce egyszerű: politikai megfelelés.

A bejegyzés kulcsmondata ez: az író – tudniillik Krasznahorkai – „nem könnyíti meg, hogy egy nemzet büszke legyen a Nobel-díjára”.

A mondat tökéletes. Nem azért, mert igaz, hanem mert egyetlen sorba sűríti egy egész kulturális világkép minden intellektuális sivárságát. Ebben a világban az irodalom feladata a nemzeti önérzet karbantartása, a közösségi hiúság ápolása és a politikai reprezentáció szolgálata. Az író szerepe reklámhordozó. Díszlet a nemzeti kirakatban. Darutoll az uralkodó párt kalapján.

Egyszerűbben fogalmazva, hogy Ókovács elv- és eszmetársai is megértsék: az írónak dicsérnie kell a hazát.

Arisztotelész valahogy elmulasztotta ezt az esztétikai elvet beépíteni a Poétikába. A klasszikus esztétika két és fél évezrede szintén megfeledkezett róla. A kulturális adminisztráció viszont mindig emlékezett rá, a diktatórikus rendszerek különösképpen. A művészet ilyenkor reprezentációs kellék, ünnepi dekoráció, állami díszmagyarság.

Ha az ember körbenéz az európai irodalomtörténetben, egészen más hagyomány tárul fel. A legnagyobb írók saját közösségük legélesebb kritikusai. Álljon itt néhány példa.
Dante az Isteni színjáték lapjain Firenze politikai és erkölcsi világát állította pellengérre. Kortársait a pokol bugyraiba helyezte, s ezzel az egyik legnagyobb irodalmi vádiratot írta meg saját hazája, szülőföldje ellen.

Jonathan Swift a Szerény javaslatban az angol uralom cinizmusát mutatta meg olyan szatirikus kegyetlenséggel, amelyhez képest a politikai pamfletek többsége udvarias társalgás.

Gogol az orosz hivatalnoki világ rothadását leplezte le. Tolsztoj az állam, az egyház és a társadalmi hazugságok egész rendszerét támadta. Csehov az orosz élet szellemi tehetetlenségét és erkölcsi fáradtságát ábrázolta.

Zola a „J’accuse” című nyílt levélben Franciaország államát vádolta meg igazságszolgáltatási bűncselekménnyel.

Thomas Bernhard egész életműve Ausztria kíméletlen kritikája. Mondatai mellett Krasznahorkai megjegyzései szinte udvarias társalgásnak hatnak. Bernhard hazáját katolikus-nemzetiszocialista államnak, kulturálisan hazug társadalomnak nevezte. Könyvei a történelmi öncsalás boncolásai. A reakciók akkor is pontosan ilyenek voltak. Politikusok és hivatalnokok követelték az író elhallgattatását.

A magyar irodalom története különösen gazdag ebben a hagyományban.

Ady a „magyar ugar” képével a magyar társadalom történelmi provincializmusát ostorozta.
Babits a magyar politikai kultúra erkölcsi válságát elemezte.
Illyés a Puszták népe lapjain a magyar társadalom szerkezeti nyomorúságát tárta fel.
Móricz a magyar vidéki világ kegyetlenségét és képmutatását mutatta meg. József Attila pedig a magyar társadalom legmélyebb szociális és morális töréseit emelte költészetté.

A Nobel-díjjal való példálózás különös fényt kap ebben az összefüggésben. Kertész Imre teljes életműve annak a morális és történelmi katasztrófának a feltárása, amelybe a magyar társadalom a 20. században saját akaratából belemasírozott.

A jelenség az egész európai művészetben felismerhető.

Goya a Háború borzalmai sorozatban Spanyolország saját történelmi brutalitását festette meg.
Daumier a francia politikai rendszer groteszk kritikáját rajzolta meg.

A zenében hasonló példák sorakoznak. Dmitrij Sosztakovics művei a szovjet rendszer abszurditásának és terrorjának zenei dokumentumai.

Ókovács Szilveszter bejegyzésében esztétikai érv nem található. Krasznahorkai prózájáról, nyelvéről, poétikájáról egyetlen szó sem esik. Az írói teljesítmény elemzése teljesen hiányzik.
A kérdés a lojalitás.

A szöveg egyik legsokatmondóbb eleme az a nyelv, amellyel Krasznahorkait illeti: „ápolt”, „tébolyda”, „hányinger”. Az író pszichiátriai kategóriává válik. A politikai propaganda régi technikája működik. A kritikus hang kórképpé változik. A 20. század autoriter rendszereiben ez bevett módszer volt. A bíráló hangot betegséggé nyilvánították. Érv helyett diagnózis érkezett.

Ókovács megszólalása pontosan ezt a reflexet követi. Egy pártszolgálatos kultúrpribék beszél egy íróról. Az orosz politikai nyelv erre a figurára pontos kifejezést használ: apparatcsik. Az apparatcsik a hatalmi apparátus működtetője. Feladata a lojalitás felügyelete.

Ókovács Szilveszter bejegyzése Krasznahorkairól semmit sem mond. A szöveg az apparátus gondolkodását tárja fel. Egy politikai kitartott beszél a művészetről. A hatalom tányérnyalója biztos meggyőződéssel hirdeti, hogy a jó művészet politikailag megfelelő. A rossz művészet politikailag kellemetlen.

Az európai kultúrtörténetben ez a figura régi ismerős. A hivatalnok, aki emlékezteti az írót, hogy a művészetnek illene hazafiasabbnak lennie. Az ilyen hang mindig rendkívül magabiztos.

Az idő viszont könyörtelen. A kipellengérezett és hazafiatlannak nyilvánított írók az irodalomtörténet részei lesznek. Az apparatcsikok neve viszont a saját rendszereik emlékezetéből is eltűnik.

Velük együtt a rendszerük emlékezete is.