A kérdés most az, hogy a közös álmainkat választjuk, vagy a történelmünkben már sokszor átélt rémálmainkat.
Átalakulóban van a világ. Új fejezet íródik most. És ha nem akarjuk, hogy ezt a fejezetet, a mi életünk, a gyerekeink életének új fejezetét mások írják helyettünk, akkor magunknak kell hozzáfognunk. Ott lesz hozzá a toll, 28 nap múlva a világ legszabadabb helyén: a szavazófülkékben.
Március 15-e a magyar szabadság ünnepe, de idén ez a választási kampány legfontosabb seregszemléje is: a Fidesz ismét Békemenetre hívja a támogatóit, míg Magyar Péterék újabb Nemzeti Menetet hirdettek meg nemzeti ünnepünkre.
A Partizánon mindkét eseményt közvetítjük: kinn leszünk a felvonulásokon a tömegben, és élőben adjuk a beszédeket is. Hosszú nap vár ránk, nézzük végig együtt!
Március 15-én a választások előtti legfontosabb seregszemlét tartja a Fidesz és a Tisza Budapesten. Élőben közvetítjük a menetek harcát, a helyszíni kapcsolások és interjúk mellett megmutatjuk Magyar Péter és Orbán Viktor beszédét, közben és a nap végén pedig a stúdióból jelentkezünk elemzéssel.
A stúdióban Fábián Tamás műsorvezető elemzi majd a látottakat Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions vezetőjével, László Róbert választási szakértővel és a Telex újságíróival, Cseke Balázzsal, Mizsur Andrással és Hanula Zsolttal. A helyszínekről Simor Dániel és Rédli Balázs, a Telex riporterei mellett Bódi Mátyás, a Választási Földrajz szakértője helyszíni elemzőként jelentkezik be. Tartsatok velünk egész nap a Telexen!
Orbán Viktor és Magyar Péter is beszédet mond a mai nemzeti ünnepen, ami idén a választási kampány egyik legfontosabb napja lett. A Kontroll egész napos élő közvetítésben követi végig az eseményeket. Ott leszünk a Békemeneten és a Kossuth téren, majd a Nemzeti Meneten és a Hősök terén is. Folyamatos élő közvetítésünkben tudósítóink több helyszínről is bejelentkeznek, és számos exkluzív interjút is készítenek majd az előre megszervezett vendégeinkkel a köztereken.
Január 2-án, 100 nappal a választások előtt indult a sorozatom, aki végigolvasta, az tudja, a választás nem csak arról szól, hogy egy hónap múlva tegyél két ikszet a szavazólapra. Addig is, azután is nagyon sok a teendő, ha le akarod váltani a ner-t.
Ez az utolsó rész, már csak ismételni tudnám magam (és ismétlem is, a mai rész egy válogatás a legfontosabbakból). Már egy hónap sincs hátra a ner leváltásáig. Te is dolgozhatsz érte. A húsvéti ebédnél hívd fel a figyelmet, hogy nem az a veszély, hogy Magyar Péter elküld Ukrajnába katonának, hanem hogyha marad a ner, akkor tovább putyinizálódunk, és fiatalok tízezrei mennek nyugatra. Nem Brüsszel ellen kell harcolni, hanem az orosz dezinformáció ellen.
Lájkold, oszd meg a jobb tartalmakat, ne az orosz botok által terjesztett propaganda uralja a közösségi médiát. Támogasd a független médiát, a valódi civil szervezeteket, és ha megteheted, támogasd a Mateklecke sorozatot (az természetesen folytatódik, csak ez az alsorozat ért véget) 1-2 ezer forinttal (revolut @birkasgy vagy otp 11773432-11737643). Néhányan már rendszeresen támogatnak, köszönöm nekik.
A magyar választók látták és tudták, hogy a rendszer legfelső szintű vezetői ezermilliárdokat, helyi vezetői pedig milliárdokat rabolnak el, először városokat és falvakat, majd országrészeket, végül az egész országot teszik saját birtokukká – mégis, valamennyi választáson fülüket befogva, szemüket behunyva, szájukat becsukva a rendszerre szavaztak.
A magyar társadalom felelős az elmúlt tizenhat évért, de nem bűnös. Felelősséggel tartozik azért, mert a többsége valamennyi parlamenti és önkormányzati választáson tűrte, támogatta egy olyan önkényrendszer létrejöttét és fennmaradását, amely egyértelműen bűnöket követett és követ el. Az Orbán-rendszer a szervezett és nyílt rablás rendszere. A magyar választók látták és tudták, hogy a rendszer legfelső szintű vezetői ezermilliárdokat, helyi vezetői pedig milliárdokat rabolnak el, először városokat és falvakat, majd országrészeket, végül az egész országot teszik saját birtokukká – mégis, valamennyi választáson fülüket befogva, szemüket behunyva, szájukat becsukva a rendszerre szavaztak.
A személyes autokrácia rendszere elsőként, mindenki szeme előtt felszámolta rendszerváltó pártját, a Fideszt. Megtagadták és megölték magukban a rendszerváltó mozgalmat, annak liberális demokrata politikai hitét, tisztességes erkölcsét, személyes autonómia-igényét, hogy semmiképpen ne ellenőrizhessék a más, autokrata hitet valló, erkölcstelen és tisztességtelen Nagy Vezetőt, aki eldöntötte, hogy gazember lesz. Ettől kezdve sajátjai szűk csoportjának és a választók megvásárlásának és megfélemlítésének révén uralkodott és uralkodik. A látszatpárt és választói belenyugodtak, hogy semmiféle ellensúlyt nem képviselnek a korlátlan uralkodóval szemben. Majd a rendszer gépezete felszámolta valamennyi állami és civil ellensúlyt is a társadalom közönye és részben támogatása mellett, annak a népszerű eszmének az elfogadásával, hogy a korlátlan hatalom gyorsabb és hatékonyabb döntéseket, jobb kormányzást eredményez, mint a lassú és alacsony hatékonyságú liberális demokrácia: elhisszük, hogy Ő jobban tudja, meri és teszi, mint mi, vagy bárki más. Gyorsabban és hatékonyabban is vezetett a szakadékba. Ennél is nagyobb a felelőssége a társadalomnak abban, hogy azokra bízta az országot, akik – felépítve a mindenható központi hatalmat – kirabolták és szétverték a közszolgáltatásokat, az egészségügyet és az oktatást, a közösségi közlekedést és a szociális rendszert, a tudományt és a kultúrát, egyszóval igazi barbárként lerombolták a civilizációnkat – ennek ellenére újra meg újra bizalmat kaptak...
MAGYAR HANG / KOMPORSZÁG Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS 2026.03.13.
Reális veszélynek tartom, hogy nem lesznek választások áprilisban. Aki figyeli az eseményeket és az azokra adott reakciókat, például a Barátság kőolajvezeték kapcsán történt fejleményeket vagy az ukrán pénzszállítmány ügyét, az láthatja, hogy nyílt provokáció történik Ukrajna irányába, ami a négy éve véres háborúban álló Zelenszkij ukrán elnök kifakadásaira játszva háborús szimulációba húzza az országot – mondta Kompország című műsorunkban Fleck Zoltán jogász, szociológus, egyetemi tanár. A szakember figyelmeztetett: még nem volt példa arra, hogy egy autokratikus rendszert választásokon legyőzzenek.
Beszélt még arról is, hogy:
- Miért bűnös naivság jóhiszeműnek lenni ezzel a kormánnyal szemben?
- Miért kell mindenképpen alkotmányozni a rendszerváltáshoz?
- Mi történne, ha csak 2-3 mandátumos többsége lenne a Tisza Pártnak a parlamentben?
- Mióta készülhetett a Fidesz az autokratikus rendszer kiépítésére?
- Hogyan lehetne kétharmad nélkül jogszerűen alkotmányozni?
- Milyen mintát használt a Fidesz, amikor elkészítette az alaptörvényt?
A választás előtti utolsó nagy seregszemle és számháború jön március 15-én a Fidesz és a Tisza Párt között. Húsz éve nem volt olyan választásikampány-hajrá, amelyre a közvélemény-kutatások alapján hátrányban fordultak rá Orbán Viktorék. Vasárnap a Fidesz azt szeretné demonstrálni, hogy igenis megvan a társadalmi többsége, és ő a győztes erő, amelyhez érdemes csatlakozni. Győztes erőt mutatna Magyar Péter is, aki az elmúlt két évben legalább akkora tömeget tudott megmozgatni a nemzeti ünnepeken, mint a kormánypártok, és az előzetes várakozások szerint ez most sem lesz másként.
A két nagy párt gyakorlatilag egy az egyben megismétli az október 23-i forgatókönyvet: a Fidesz délelőtt a Békemenettel vonul az Elvis Presley térről a Kossuth térre, ahol Orbán Viktor mond beszédet. Most is azzal hirdetik az eseményt, hogy ez lesz a valaha volt legnagyobb Békemenet, és várhatóan idén is a Margit hídon készülnek olyan látványos fotók a tömegről, amit aztán nyakra-főre oszthatnak a közösségi médiában.
A Tisza Párt Nemzeti Menetet hirdetett, amely délután a Deák térről indul a Hősök terére, Magyar Péter beszédével zárul a program. Magyar már előre a rendszerváltás utáni legnagyobb rendezvényről beszél, és azt állítja, hogy hatóságilag akadályozzák, hogy drónfotókat készítsenek az Andrássy úton vonuló tömegről, de az ígérete szerint nem fognak engedni a tiltásnak. Ez azért fontos, mert
a felülről készült fotók és a tömegbecslések kulcsszerepet játszottak az október 23-i rendezvények utóéletében, és könnyen meghatározhatják a választási kampány utolsó heteit is.
Szabó Andrea szociológust, politikatudóst arról kérdeztük, hogy milyen szerepük lehet a választás szempontjából a március 15-i rendezvényeknek, milyen beszédet várhatunk a két vezetőtől, és mi alapján lehet megállapítani vasárnap este, hogy ki nyerte meg a napot...
JELEN HETILAP / PODCAST Műsorvezető: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA 2026.03.14.
Milyennek látja a mindenkori hatalom a pedagógusokat? Futószalag mellett álló kékgalléros szakmunkásnak, aki gépiesen leadja a tananyagot, vagy autonóm, szabad értelmiséginek, aki képes a jövőre felkészíteni a diákjait? Az Újratervezés podcast sorozat 4. epizódjában Ónody-Molnár Dóra és Radó Péter oktatáskutató az oktatási rendszer legfontosabb szereplőiről: a pedagógusokról, és a humán erőforrásokkal való gazdálkodásról beszélgetnek. Vajon tényleg csak a "jó tanáron" múlik az oktatás minősége? Miért áltatás a pedagógus életpályamodell, és miért elkerülhetetlen a magyar iskolahálózat fájdalmas, de szükségszerű racionalizálása a demográfiai zuhanás miatt? Tartsanak velünk, és keressük meg együtt, hogyan lehet kijutni abból az oktatási rendszerből, amelyet a hatalom az elmúlt 15 évben szilárdított meg!
📌 A műsor tartalma (Kattintson az időkódokra!):
00:02:44 – A McKinsey-mítosz: Tényleg mindent a pedagógusok csinálnak?
00:07:29 – Centralizáció 2010 után: Amikor elveszett az autonómia
00:15:56 – Miért nem oldja meg a pályaelhagyást a jelenlegi béremelés?
00:24:57 – A nagy paradoxon: Pedagógushiány és túlfoglalkoztatottság egyszerre
00:29:10 – A demográfiai bomba és az elkerülhetetlen iskolabezárások
00:32:55 – Ki a jó tanár, és miért hiba kompetenciamérés alapján értékelni?
00:40:23 – A szakmai támogatórendszer 2010 utáni szétverése
00:45:30 – Kik kellenek még az iskolába a tanárokon kívül?
00:52:52 – A pedagógusképzés rákfenéje: hiányzó szocializáció
00:57:40 – Katonásdi az iskolában: Miért totális nonszensz az életpályamodell?
Repkednek a számok a választás előtt, kinek melyik ötlete mennyibe is fog kerülni a választópolgároknak, és honnan van rá fedezet, ha egyáltalán van még bármire is pénz a kasszában. Lehet, hogy a döntéshozóknak már régen kellett alacsony költségvetésből dolgozniuk, vagy mindig könnyebb volt rossz háztartásvezetőként hitelhez nyúlniuk. Pedig ahogy egy okos háziasszonynak mindig akad mozgástere a saját háztartásában, vannak dolgok, amelyekkel csekély vagy semennyi anyagi ráfordítás mellett jelentősen növelni lehetne az emberek megelégedettségét, javítani a közhangulatot. A közoktatás területéről hozunk néhány példát, amelyeknek kiiktatása vagy egy rendelettel való módosítása gyakorlatilag nulla ráfordítással javíthatja a közösség életminőségét, valamint közvetlen és közvetett előnyöket is hordoz. Ilyen elsőként a mindennapos testnevelés problematikája és a digitalizáció kontra az iskolai telefonhasználat tiltása.
A közelmúltban több sajtóorgánum és portál is foglalkozott az iskolák mindennapos testnevelésével, amely a bevezetése óta eltelt több mint egy évtizedben látványosan nem hozta meg az eredményt, amit vártak tőle. A mérések nem mutatnak jobb fittségi-erőnléti értékeket. Az iskolai mozgás feltételei ez idő alatt pedig csak kismértékben javultak. Továbbra sincs elegendő tornaterem, az egyéb alternatívák, mint például az úszásoktatás csak nagy kompromisszummal férnek bele a diákok órarendjébe. Az iskolák néptáncoktatás bevezetésével, külsős edzők bevonásával próbáltak megfelelni a törvényi előírásnak.
Különös módon az irányított mozgásos játékok, amelyeket egy szabadidős foglalkozáson is meg lehetne tartani az iskolaudvaron vagy a közeli parkban, nem kerültek be a lehetőségek közé. Így éppen a legkisebb diákokat kedvetlenítették el leghamarabb az iskolai mozgástól.
Azokat a gyerekeket, akiknek néhány hónappal ezelőtt, óvodásként természetes volt a szaladgálós udvari játék. Egy testnevelésórán ritka, hogy 10-15 percnél több mozgási lehetőség jusson egy-egy diákra, és az sem biztos, hogy örömet jelent. Öröm nélkül pedig a fejlesztő hatás csak töredéke annak, amit egy erős belső motivációval elérhet.A felsőbb évfolyamokon az órarend nehezíti meg a mindennapos testnevelést. Olyan kevés a lehetőség a gyakran egy szem tornaterem kihasználása miatt, hogy legtöbbször a nulladik vagy a nyolcadik órába kerül. Ráadásul az olyan intézményekben, ahol sok a sportoló diák, a délutáni edzésekkel is ütközhet, ezért előfordulhat, hogy valaki azért hagyja ott a sportot, mert a mindennapos testnevelés miatt nem lesz ideje részt venni az edzésen. Fából készítenek vaskarikát...
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.03.15.
Ki hazudik az aranykonvoj ügyében? A KlikkTV műsorában Ihász Sándor, volt fellebbviteli főügyész részletesen elmagyarázza, miért tartja súlyosan problémásnak a magyar hatóságok eljárását. A beszélgetés középpontjában az áll, hogy valóban megalapozott volt-e a pénzmosás gyanúja, jogszerűen jártak-e el a hatóságok, és politikai célokat szolgálhatott-e az egész ügy.
A műsorban szó esik arról is, hogy milyen feltételek kellenének egy valódi pénzmosási ügy megállapításához, miért kérdéses a NAV és más szervek szerepe, hogyan sérülhetett a jogállami működés, és milyen következményei lehetnek annak, ha a büntetőeljárás a politika eszközévé válik. Ihász Sándor szerint az ügy túlmutat önmagán: azt mutatja meg, hol tart ma Magyarországon az igazságszolgáltatás, a közélet és az állami működés.
A beszélgetés végén szóba kerül az is, hogy a kampányban milyen szerepet játszhat a propaganda, hogyan torzulhatnak a tények, és miért veszélyes, ha a közéletet már nem a bizonyítékok, hanem az érzelmek és a politikai narratívák irányítják.
Nézd meg a teljes adást, és írd meg kommentben a véleményed: szerinted jogállami eljárás történt, vagy egy politikailag vezérelt akciót láttunk?
Generációk életét kíséri végig Koncz Zsuzsa zenei pályája és munkássága, aki Kéri Lászlóval ezúttal egy különleges beszélgetésre vállalkozott. A társadalmi, politikai és zenei élet alakulásának emlékeit évtizedekre visszamenő pontossággal, élményszerűséggel, érzelmi-intellektuális mélységgel elevenítette fel a Kossuth-díjas énekesnő a KÉRI KÉRDI exkluzív adásában. Művészi, alkotói pályája során több ezer koncerttel és több száz dallal gazdagította, segítette az igényes magyar popzenét és a szabadságvágyó közéletet is. Az idén 80 éves Koncz Zsuzsa továbbra is aktív és természetszerűen az érdeklődés sem csökken a fellépései iránt.
Március 15-e is már csak a hatalom fitogtatásáról szól, mint a megemlékezésről. Mi ettől függetlenül büszkén viseljük nemzeti színű kokárdánkat, legyen ez újból az összetartozás és emlékezés jele! Próbáljuk jogilag értelmezni a pénzszállítós-ügyet: "Nincs büntetőeljárás, de egy büntetőeljárásban alkalmazható kényszerintézkedésre hasonlít a cselekvés, de nincs határozat..." Mégis mi ez az egész, egy vadnyugatot megszégyenítő útonállás? A Miniszterelnök Úr színésznek áll, ugyan nagyon sokan tudják, hogy ez csak komédia, mégis hat ránk. Szégyen és gyalázat. Donald Trump lesz képes világrendőrösdit játszani? Bezuhanó félidős választások, emelkedő olajárak az iráni konfliktus okán... ha így folytatódik nem sokáig. Mi lesz a gazdasági következménye az olaj ár stopnak? 5000 milliárdos az államháztartási hiány. Kormányváltás esetén ez a teher rakódik át a kormányzó pártra. Bárki is veszi át a kormányzást, gödörben leszünk. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a közvéleménykutatásokat, a köz hangulat követésére alkalmasak.
Mai meghívott vendégünk Bárándy Péter. A beszélgetésben részt vett Bolgár György és Bacsa Botond, a műsorvezető Kárpáti Iván.
Egekben az államháztartás hiánya, jóárasított az üzemanyag, nem látszik a közel-keleti háború vége. Mi vár egy ilyen helyzetben Magyarországra és a következő kormányra? Erről is beszélgetünk Bod Péter Ákos egyetemi tanár közgazdásszal, az egykori Antall-kormány ipari és kereskedelmi miniszterével, volt jegybankelnökkel.
A Republikon Intézet Kié a nemzet? címmel rendezett vitát, amelynek első panelje annyiban ritkaságnak számított a választási kampánylázban égő, mai magyar közéletben, hogy két, szemben álló táborhoz tartozó politikus ült le egymással: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért felelős miniszter és Hiller István, az egykori Medgyessy-kormány kultuszminisztere, majd a Gyurcsány-kabinet oktatási tárcavezetője. Az eseményről Kárpáti János készített összeállítást.
Előkerült egy dokumentum a múltból, amit a kormány rendelt meg rengeteg pénzért és radikális átalakításokat javasol az egészségügyben. Olyan dolgokat, amik Magyarországon politikai öngyilkossággal érnek fel. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdászt Kárpáti Iván kérdezi.
Mennyire lehet és kell komolyan venni azokat a fenyegetéseket, amelyekről szívesen posztol Orbán Viktor? Újabb fordulat a csúcsra járatott ukránellenes kampányában, hogy most már a családját is belekeveri ezekbe a videós Facebook-posztokba. A szavazók véleményére is kíváncsiak voltunk, vajon ők miképp dolgozzák fel a kampányfogásokat és megváltoztatják-e mindezek hatására választói szimpátiájukat. Csernyánszky Judit összeállítása.
A műsor második felében pedig szokás szerint megbeszéljük a hét eseményeit. A résztvevők Bárándy Péter ügyvéd, politikus, az egykori Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere, valamint Bacsa Botond és Bolgár György, a Klubrádió munkatársai. Szó esik arról, hogy ki visel kokárdát és ki nem, hogy útonállás volt-e a pénzszállító-ügy, meddig lehet a jelenlegi jogrendet toldozni-foltozni, vagy egy új kormánynak célszerű volna-e teljesen átalakítani. Elviszi-e a fókuszt az iráni háború Ukrajnáról, van-e köze a Barátság vezetéknek a Hormuzi-szoroshoz, a beszélgetés témája a gazdaság állapota és az is, hogy érdemes-e foglalkozni a közvélemény-kutatások adataival.