2016. július 3., vasárnap

A SZABADSÁG POLITIKÁJA - A PRIDE KAPCSÁN

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2016.07.03.


Egy ideális világban minden ember a saját maga felfogta szabadsága teljességét meg tudja élni -- de ilyen világ nem intézményesíthető, mert a szabadságok összeütközése a bővülésükkel párhuzamosan egyre gyakoribb. Ettől kezdve megjelennek a közjó (szintén ütköző) koncepciói, és velük a politikai hatalomra való törekvés, amivel egy adott közjó-felfogást érvényesíteni lehet, de amelyek óhatatlanul korlátozzák a szabadságok ilyen vagy olyan formáit, meggyőződéseket, életmódokat. (A szabadság történeti karrierje persze nem így alakult, fogjuk fel ezt egy enyhén rousseau-ista, akár locke-iánus logikai rekonstrukciónak, ami itt most megteszi.)
 
A tipikus konzervatív közjófelfogás szerint a nemzeti kultúra súlyponti hagyományának kell a szabadságok szabályozását elvégezni -- és ebben van valami, illetve a látszat ellenére nem lehetetlen ezt a nézetet koherensen képviselni. A tipikus progresszivista felfogás szerint a nemzeti kultúra plurális, a cél a nyitott társadalom és a szabadságok szabad evolúciója, aminek semmiféle -- egyébként is parciális -- kulturális kánon nem vethet gátat, ilyesmi nem is lehetne legitim a humánum modern felfogásának keretei között. A legfőbb jó a szabadság és a tolerancia, míg a konzervatívok szerint ez a jó a kultúra és a szabadságok rendje. (Most nem foglalkozom a szélsőjobbal és a vallásos jobboldallal, amelyek politikán kívüli, korlátozottan argumentálható meggyőződéseknek rendelik alá a politikum szabályozását.)...

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése