Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.03.22.
- TORONY
2026. március 22., vasárnap
KISZÁRÍTJUK A DUNÁNTÚLT IS, HA NEM VÁLTOZTATUNK – TÁJÖKOLÓGUS A DOMBOK ÉS PATAKOK MEGMENTÉSÉRŐL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.03.20.
A Balatontól délre egy másfél kilométeres sugarú körben mindent be lehet mutatni, amivel az országterület bő harmadát jelentő dombvidék elrontható. Egyenesre húzott és élőhelyként kicsontozott vízfolyás, eltüntetett láp és szikkadó nádas, fehéresre szántott domboldalak. „Fel kell hívnunk a közvélemény figyelmét, hogy nemcsak az Alföldön, hanem a több csapadék dacára a dombvidéken is tragédiák vannak, itt is kiszáradás fenyeget” – mondja riportunkban Gelencsér Géza agrármérnök-tájökológus. Tősgyökeres somogyiként azt is bemutatja, milyen egyszerű módszerekkel lehetne újra „élő bőrt” húzni a tájra. Van, ahol némi gyep, máshol néhány billencs kő is elég lehet a változáshoz. Gelencsér Géza egyike volt azoknak, akik szakemberként színpadra álltak a Tisza Párt tavaly nyári nagykanizsai találkozójának vízügyi fórumán.
– Látják ott azt a domblábat? Fémkeresősök szoktak arrafelé zsibogni. Különös találataik vannak. Legfölül bepittyen egy bronz kori nyílhegy. Lejjebb mennek egy réteggel, és előbukkan egy római kori gomb. Aztán kicsit még mélyebbre, és egy 19. századi cserép. Még a történelem is a feje tetejére állt itt – mutat a somogydöröcskei buckák felé Gelencsér Géza. Elsőre fogalmunk sincs, hogyan cserélődtek ki a régészeti rétegek, hacsak nem hiszünk a Vissza a jövőbe filmek fluxuskondenzátorában. – Ez maga az erózió, amit kéz a kézben okozott az ember és a klímaváltozás. Az ember felszántotta a domboldalt, a melegedő klíma egyre hevesebb esőzései pedig lemosták onnan a talajt. Így előzi meg az ókor az újkort a domb aljában – kapjuk a magyarázatot.
Ehhez a „fejreálláshoz” alig kellett több fél évszázadnál. Azelőtt a környék fő vízfolyása, a Koppány-folyó még görbén kanyargott Külső-Somogy dombjai között. Talpunk alatt mocsárvilág volt, áthatolhatatlan nyugat–keleti irányú védelmet nyújtva a bronzkortól a magyar honfoglaláson át az újkorig az itteni dombokra települő embereknek. Aztán jött a Kádár-kor téeszvilága, és a Dunántúl is a szocialista természetalakító politika áldozatául esett...
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.03.20.
– Látják ott azt a domblábat? Fémkeresősök szoktak arrafelé zsibogni. Különös találataik vannak. Legfölül bepittyen egy bronz kori nyílhegy. Lejjebb mennek egy réteggel, és előbukkan egy római kori gomb. Aztán kicsit még mélyebbre, és egy 19. századi cserép. Még a történelem is a feje tetejére állt itt – mutat a somogydöröcskei buckák felé Gelencsér Géza. Elsőre fogalmunk sincs, hogyan cserélődtek ki a régészeti rétegek, hacsak nem hiszünk a Vissza a jövőbe filmek fluxuskondenzátorában. – Ez maga az erózió, amit kéz a kézben okozott az ember és a klímaváltozás. Az ember felszántotta a domboldalt, a melegedő klíma egyre hevesebb esőzései pedig lemosták onnan a talajt. Így előzi meg az ókor az újkort a domb aljában – kapjuk a magyarázatot.
Ehhez a „fejreálláshoz” alig kellett több fél évszázadnál. Azelőtt a környék fő vízfolyása, a Koppány-folyó még görbén kanyargott Külső-Somogy dombjai között. Talpunk alatt mocsárvilág volt, áthatolhatatlan nyugat–keleti irányú védelmet nyújtva a bronzkortól a magyar honfoglaláson át az újkorig az itteni dombokra települő embereknek. Aztán jött a Kádár-kor téeszvilága, és a Dunántúl is a szocialista természetalakító politika áldozatául esett...
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)