Szerző: KÖZÖDPODCAST
2026.03.26.
Schultz Nóra: "Nem fognak eltűnni a fideszesek Magyarországról"
2026. március 27., péntek
"NEM FOGNAK ELTŰNNI A FIDESZESEK MAGYARORSZÁGRÓL" | SCHULTZ NÓRA | KÖZÖD #50
KÖZÖD PODCAST
Szerző: KÖZÖDPODCAST
2026.03.26.
Schultz Nóra: "Nem fognak eltűnni a fideszesek Magyarországról"
Szerző: KÖZÖDPODCAST
2026.03.26.
Schultz Nóra: "Nem fognak eltűnni a fideszesek Magyarországról"
ELKÉPESZTŐ ADATOK. ENNYIÉRT HAZUDTAK NEKED A SAJÁT PÉNZEDBŐL
NYÍLT LEVELEK PODCAST
Szerzők: VERES GÁBOR, KOMLÓDI GÁBOR
2026.03.26.
Ebben az adásban utánajárunk, hova tűnik az adófizetők pénze: 125 milliárd forintot költöttek el kormányzati kommunikációra, miközben a valódi kérdésekre sosem kapunk választ. Ezekről nincs plakát. Balásy Gyula cégei (New Land Media, Lounge Design) rekordösszegű megbízásokat kapnak – de vajon mi áll a számok mögött?
Szerzők: VERES GÁBOR, KOMLÓDI GÁBOR
2026.03.26.
Ebben az adásban utánajárunk, hova tűnik az adófizetők pénze: 125 milliárd forintot költöttek el kormányzati kommunikációra, miközben a valódi kérdésekre sosem kapunk választ. Ezekről nincs plakát. Balásy Gyula cégei (New Land Media, Lounge Design) rekordösszegű megbízásokat kapnak – de vajon mi áll a számok mögött?
FIDESZES PÁRTÁLLAMI MEGRENDEZETT AKCIÓ AZ UKRÁN PÉNZSZÁLLÍTÓ ÜGYE?
JÁMBOR ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2026.03.26.
Ebben a videóban részletesen bemutatom a félresikerült ukrán pénzszállító TEK-művelet történetét, és azt is, hogyan kapcsolódik az ügyhöz a Fidesz és a magyar állam működése.
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2026.03.26.
Ebben a videóban részletesen bemutatom a félresikerült ukrán pénzszállító TEK-művelet történetét, és azt is, hogyan kapcsolódik az ügyhöz a Fidesz és a magyar állam működése.
Egy ukrán állami bank pénzszállítmánya körül indult olyan akció Magyarországon, amelyben részt vett a TEK, a NAV és több hatóság is. Az ügy azonban egyre több kérdést vet fel: miért volt szükség ilyen látványos akcióra, ki rendelte el, és pontosan milyen információk alapján indult a művelet?
A történet nemcsak egy furcsa rendőrségi akcióról szól, hanem arról is, hogyan működik a hatalom, amikor pénz, politika és titkosszolgálati módszerek találkoznak.
Megnézzük az ügy idővonalát, a szereplőket, és azt is, milyen politikai következményei lehetnek az egész történetnek.
ZŰRZAVAR ÉS PÁNIK A FIDESZ KAMPÁNYBAN!
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.03.27.
Magyar politika, választási kampány, propaganda, lehallgatási botrány, Orbán Viktor, Fidesz kommunikáció, Ukrajna háború — ebben a videóban egy rendkívül éles és kritikus beszélgetést láthatunk a Klick TV műsorából. A vita középpontjában az áll, hogy vajon teljes káosz uralkodik-e a kampányban, vagy egy tudatos, felépített politikai stratégia zajlik a háttérben. Lehallgatási ügyek, egymásnak ellentmondó kormányzati nyilatkozatok és egyre extrémebb állítások kerülnek górcső alá.
A beszélgetés során a résztvevők azt elemzik, hogy a propaganda mennyire tolható túl, és létezik-e még határ a politikai kommunikációban. Felmerül a kérdés: ha a közönség már nem hiszi el az állításokat, akkor is működik a rendszer?
Szó esik a tömegpszichológia működéséről, az ismétlés erejéről, és arról, hogyan válhatnak akár irreális állítások is hihetővé egy kampány során. A vita rávilágít arra, hogy a politikai kommunikáció nem mindig a valóságról szól, hanem arról, hogy mit sikerül elhitetni.
Ez a videó azoknak szól, akik mélyebben akarják érteni, hogyan működik a modern politikai narratíva és manipuláció.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.03.27.
Magyar politika, választási kampány, propaganda, lehallgatási botrány, Orbán Viktor, Fidesz kommunikáció, Ukrajna háború — ebben a videóban egy rendkívül éles és kritikus beszélgetést láthatunk a Klick TV műsorából. A vita középpontjában az áll, hogy vajon teljes káosz uralkodik-e a kampányban, vagy egy tudatos, felépített politikai stratégia zajlik a háttérben. Lehallgatási ügyek, egymásnak ellentmondó kormányzati nyilatkozatok és egyre extrémebb állítások kerülnek górcső alá.
A beszélgetés során a résztvevők azt elemzik, hogy a propaganda mennyire tolható túl, és létezik-e még határ a politikai kommunikációban. Felmerül a kérdés: ha a közönség már nem hiszi el az állításokat, akkor is működik a rendszer?
Szó esik a tömegpszichológia működéséről, az ismétlés erejéről, és arról, hogyan válhatnak akár irreális állítások is hihetővé egy kampány során. A vita rávilágít arra, hogy a politikai kommunikáció nem mindig a valóságról szól, hanem arról, hogy mit sikerül elhitetni.
Ez a videó azoknak szól, akik mélyebben akarják érteni, hogyan működik a modern politikai narratíva és manipuláció.
POLYÁK GÁBOR: A BÉKÉS REZSIMVÁLTÁS ESÉLYEI KÉTHARMAD NÉLKÜL
HVG360
Szerző: POLYÁK GÁBOR
2026.03.27.
...Ha azt keressük, hogy mire alapozhatjuk a békés, de a formális jogalkotási követelményeket nem teljesítő rezsimváltást, nézzük meg az Orbán-rendszer egyes elemeiről szóló nemzetközi kritikákat. A politikai testületek kritikáit könnyű lesöpörni, de azért azt se felejtsük el, hogy az Európai Parlament többsége Magyarországot választási autokráciának tartja, az EU tagállamok kormányait reprezentáló és a feltételességi mechanizmus megindításáról döntő Tanács pedig megállapította, hogy a magyar kormányra nem lehet rábízni az EU-s pénzügyi támogatásokat.
Az Európa Tanács mellett működő, független alkotmányjogi szakértőkből álló Velencei Bizottság 2010 óta nyolc véleményt adott ki Magyarországról. Ezek közül legfeljebb kettő olyan van, ami ma már nem vagy nem teljesen érvényes. Az igazságszolgáltatási rendszerről írt véleményt részben felülírta az Európai Unió jogállamisági (feltételességi) mechanizmusa alapján 2023-ban hozott törvénymódosítás, amit ugyanakkor az EU Bírósága még vizsgál abból a szempontból, hogy valóban biztosítja-e az igazságszolgáltatás függetlenségét. A külföldről támogatott szervezetekről szóló törvényt szintén az EU Bírósága ütötte ki, de annak helyébe lépett „a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról” szóló és a szuverenitásvédelmi törvény. Utóbbiról a Velencei Bizottság 2024-ben írt véleményt, meglehetősen kritikus hangon. Már 2011-ben javasolta a Velencei Bizottság a sarkalatos törvények számának csökkentését, ugyanekkor az Alkotmánybíróság korábbi jogköreinek visszaállítását is javasolta. 2013-ben kifogásolta az Alkotmánybíróság korábbi határozatainak hatályon kívül helyezését és a hajléktalanság kriminalizálását. 2015-ben a médiatörvényeket, 2018-ban a „Stop Soros” törvénycsomagot szedte atomjaira. 2021-ben a homofób törvényről, 2024-ben a szuverenitásvédelmi törvényről mondta ki, hogy semmiben sem felel meg az európai emberi jogi elvárásoknak.
Az EBESZ választási megfigyelői 2014 óta minden országgyűlési választásról azt mondták ki, hogy jogszerű volt, de tisztességtelen, mivel a választási szabályok és a médiakörnyezet erősen a Fidesz felé hajlítják a pályát.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2022-es ajánlásaiból a magyar kormány több mint 100 ajánlást nem fogadott el. Ezek többek között a médiapluralizmus, a civil szervezetek és az LMBTQ-jogok kérdéseit érintették. Az ENSZ jelentéstevői és szakértői számos kritikát fogalmaztak meg a sajtószabadság helyzetével kapcsolatban, és sürgették a szuverenitásvédelmi törvény hatályon kívül helyezését.
Teljesen világos a helyzet a végre nem hajtott EU-bírósági ítéletek – mindenekelőtt a napi egymillió euróba kerülő menekültügyi szabályozás – és a figyelmen kívül hagyott európai rendeletek esetében. Utóbbiak közé tartozik az Európai Médiaszabadság Törvény, ami például tavaly augusztus óta megakadályozná az állami hirdetések diszkriminatív elosztását, és a politikai reklámok átláthatóságáról szóló, tavaly októberben hatályba lépett rendelet, ami már ezt a választási kampányt is minden elemében átláthatóbbá és tisztességesebbé tenné.
Egyértelmű bizonyítékaink vannak arról, hogy a magyar jogrendszer nem felel meg a jogállamiság és az emberi jogok európai és nemzetközi jogi mércéinek. A sarkalatos törvényekről is számtalan dokumentum mondta ki, hogy azok éppen az autoriter rendszer fenntartását szolgálják. Az európai jog elsőbbségének elve az EU működésének egyik alappillére, ami alapján a nemzeti bíróság és jogalkotó köteles félretenni minden olyan nemzeti rendelkezést, amely ellentétes az uniós joggal. A nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésének kötelezettsége az Alaptörvényből is kiolvasható.
Sajnos minden jogalkotási folyamatban megkerülhetetlen kulcsszereplő marad Sulyok Tamás, aki minden jogalkotási folyamatot kisiklathat, és a fideszes alkotmánybírák segítségével teljesen meg is akadályozhat.
Sulyok eddig nem éppen a kifinomult jogállami ízlését bizonyította. Az bizony politikai feladat, hogy az ő jogértelmezése összhangba kerüljön az európai mércékkel.
Szerző: POLYÁK GÁBOR
2026.03.27.
Az Európa Tanács mellett működő, független alkotmányjogi szakértőkből álló Velencei Bizottság 2010 óta nyolc véleményt adott ki Magyarországról. Ezek közül legfeljebb kettő olyan van, ami ma már nem vagy nem teljesen érvényes. Az igazságszolgáltatási rendszerről írt véleményt részben felülírta az Európai Unió jogállamisági (feltételességi) mechanizmusa alapján 2023-ban hozott törvénymódosítás, amit ugyanakkor az EU Bírósága még vizsgál abból a szempontból, hogy valóban biztosítja-e az igazságszolgáltatás függetlenségét. A külföldről támogatott szervezetekről szóló törvényt szintén az EU Bírósága ütötte ki, de annak helyébe lépett „a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról” szóló és a szuverenitásvédelmi törvény. Utóbbiról a Velencei Bizottság 2024-ben írt véleményt, meglehetősen kritikus hangon. Már 2011-ben javasolta a Velencei Bizottság a sarkalatos törvények számának csökkentését, ugyanekkor az Alkotmánybíróság korábbi jogköreinek visszaállítását is javasolta. 2013-ben kifogásolta az Alkotmánybíróság korábbi határozatainak hatályon kívül helyezését és a hajléktalanság kriminalizálását. 2015-ben a médiatörvényeket, 2018-ban a „Stop Soros” törvénycsomagot szedte atomjaira. 2021-ben a homofób törvényről, 2024-ben a szuverenitásvédelmi törvényről mondta ki, hogy semmiben sem felel meg az európai emberi jogi elvárásoknak.
Az EBESZ választási megfigyelői 2014 óta minden országgyűlési választásról azt mondták ki, hogy jogszerű volt, de tisztességtelen, mivel a választási szabályok és a médiakörnyezet erősen a Fidesz felé hajlítják a pályát.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2022-es ajánlásaiból a magyar kormány több mint 100 ajánlást nem fogadott el. Ezek többek között a médiapluralizmus, a civil szervezetek és az LMBTQ-jogok kérdéseit érintették. Az ENSZ jelentéstevői és szakértői számos kritikát fogalmaztak meg a sajtószabadság helyzetével kapcsolatban, és sürgették a szuverenitásvédelmi törvény hatályon kívül helyezését.
Teljesen világos a helyzet a végre nem hajtott EU-bírósági ítéletek – mindenekelőtt a napi egymillió euróba kerülő menekültügyi szabályozás – és a figyelmen kívül hagyott európai rendeletek esetében. Utóbbiak közé tartozik az Európai Médiaszabadság Törvény, ami például tavaly augusztus óta megakadályozná az állami hirdetések diszkriminatív elosztását, és a politikai reklámok átláthatóságáról szóló, tavaly októberben hatályba lépett rendelet, ami már ezt a választási kampányt is minden elemében átláthatóbbá és tisztességesebbé tenné.
Egyértelmű bizonyítékaink vannak arról, hogy a magyar jogrendszer nem felel meg a jogállamiság és az emberi jogok európai és nemzetközi jogi mércéinek. A sarkalatos törvényekről is számtalan dokumentum mondta ki, hogy azok éppen az autoriter rendszer fenntartását szolgálják. Az európai jog elsőbbségének elve az EU működésének egyik alappillére, ami alapján a nemzeti bíróság és jogalkotó köteles félretenni minden olyan nemzeti rendelkezést, amely ellentétes az uniós joggal. A nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésének kötelezettsége az Alaptörvényből is kiolvasható.
Sajnos minden jogalkotási folyamatban megkerülhetetlen kulcsszereplő marad Sulyok Tamás, aki minden jogalkotási folyamatot kisiklathat, és a fideszes alkotmánybírák segítségével teljesen meg is akadályozhat.
Sulyok eddig nem éppen a kifinomult jogállami ízlését bizonyította. Az bizony politikai feladat, hogy az ő jogértelmezése összhangba kerüljön az európai mércékkel.
MÁR CSAK KÉT HÉT VAN VÁLASZTÁSIG, ÉS DEFENZÍVÁBA KERÜLT A FIDESZ - ÉLŐ ELEMZÉS
TELEX / 2026 PODCAST
Műsorvezető: RÉDLI BALÁZS
2026.03.27.
Tisza elleni művelet, arany vécékefék, milliárdok Mészáros magánszámlájára – sorba jönnek a Fidesz számára kényelmetlen ügyek, de hogyan hathat ez a kampány utolsó szakaszára? Élő elemzés Bíró-Nagy Andrással.
Műsorvezető: RÉDLI BALÁZS
2026.03.27.
Tisza elleni művelet, arany vécékefék, milliárdok Mészáros magánszámlájára – sorba jönnek a Fidesz számára kényelmetlen ügyek, de hogyan hathat ez a kampány utolsó szakaszára? Élő elemzés Bíró-Nagy Andrással.
„VAGY A DIREKT36 MONDJON LE, VAGY A KORMÁNY” – BUDA PÉTER A TISZA ELLENI TITKOS MŰVELETRŐL
24.HU / MOST24 PODCAST
Szerző: 24.HU
2026.03.26.
A kormány reagálási kényszerben van a Tisza Párt bedöntésére irányuló titkosszolgálati akcióval kapcsolatban, amelyről tudható, hogy ki irányította, és kik dolgoztak rajta – mondta Buda Péter a Most24-ben. A nemzetbiztonsági elemző szerint ennek még a választás előtt meg kell történnie, és ha igaz, amit Szabó Bence rendőrségi nyomozó a vallomásában elmondott, akkor a helyzet súlyosságára tekintettel a kormánynak le kell mondania. Buda Pétert az elmúlt hetek híreiről a Szijjártó-Lavrov közötti forródrótól, orosz dezinformációs kísérletekről és az „önmerényletről” is kérdeztük.
00:00:00 Adáskezdés
Szerző: 24.HU
2026.03.26.
A kormány reagálási kényszerben van a Tisza Párt bedöntésére irányuló titkosszolgálati akcióval kapcsolatban, amelyről tudható, hogy ki irányította, és kik dolgoztak rajta – mondta Buda Péter a Most24-ben. A nemzetbiztonsági elemző szerint ennek még a választás előtt meg kell történnie, és ha igaz, amit Szabó Bence rendőrségi nyomozó a vallomásában elmondott, akkor a helyzet súlyosságára tekintettel a kormánynak le kell mondania. Buda Pétert az elmúlt hetek híreiről a Szijjártó-Lavrov közötti forródrótól, orosz dezinformációs kísérletekről és az „önmerényletről” is kérdeztük.
00:00:00 Adáskezdés
00:08:45 Titkosszolgálati akció a Tisza ellen
00:34:00 Orosz-magyar forródrót
00:39:05 A magyar titkosszolgálatok állapota
00:42:20 Hibrid hadviselés a kampány utolsó heteiben
00:52:45 Magyarország a nyugati körökben
A NER EGY TÜNET, MI A BETEGSÉGRŐL KÉSZÍTETTÜNK FILMET | ITT ÉRZEM MAGAM OTTHON
PARTIZÁN
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2026.03.26.
Biztonság vagy szabadság, melyik követel nagyobb áldozatot? Ez az alapdilemmája az Itt érzem magam otthon című, a közelmúltban nagy sikert arató magyar thrillernek, amiben egy elrabolt nőt arra kényszerítenek, hogy betagozódjon egy olyan családba, ahol mindenki a családfő kedvét lesi. De vajon bűn-e az alkalmazkodás? Egyáltalán válthatunk-e rendszert, vagy a logikája mindörökké velünk marad, és az elnyomottakból is elnyomók lesznek. Ezek a kérdések megfogalmazhatóak a NER esetében is, ami a film egyik ihletőjeként is szolgált. Ezekről is beszélgettünk az alkotókkal, elsőként Holtai Gábor filmrendezővel és Veres Attila forgatókönyvíróval, utána pedig Lovas Rozi és Molnár Áron színészekkel.
0:00 - Felvezetés
Műsorvezető: VIDA KAMILLA
2026.03.26.
Biztonság vagy szabadság, melyik követel nagyobb áldozatot? Ez az alapdilemmája az Itt érzem magam otthon című, a közelmúltban nagy sikert arató magyar thrillernek, amiben egy elrabolt nőt arra kényszerítenek, hogy betagozódjon egy olyan családba, ahol mindenki a családfő kedvét lesi. De vajon bűn-e az alkalmazkodás? Egyáltalán válthatunk-e rendszert, vagy a logikája mindörökké velünk marad, és az elnyomottakból is elnyomók lesznek. Ezek a kérdések megfogalmazhatóak a NER esetében is, ami a film egyik ihletőjeként is szolgált. Ezekről is beszélgettünk az alkotókkal, elsőként Holtai Gábor filmrendezővel és Veres Attila forgatókönyvíróval, utána pedig Lovas Rozi és Molnár Áron színészekkel.
0:00 - Felvezetés
3:02 - Inspiratív a NER?
9:01 - Bűn az alkalmazkodás?
16:34 - Az elnyomottakból szükségszerűen elnyomó lesz?
21:48 - Bezártság, konszolidáció, alkotás
23:48 - Gyűlölöm a nosztalgiát!
26:42 - Félnek-e ellenzékiek a változástól?
29:05 - Megtörhet a romantikus komédia egyeduralma?
32:04 - Reklám
33:13 - Színészi kihívások
41:19 - Aktivizmus
52:19 - Meghasonlás, megalkuvás, megértés
1:02:50 - A film mint felkiáltójel
1:08:38 - Hiányozni fog a NER?
1:15:22 - Reklám
ORBÁN UTÁN EGY NAPPAL MAGYAR PÉTER LEGFONTOSABB SZÖVETSÉGESÉVEL TARTOTT GYŰLÉST ESZTERGOMBAN
TELEX
Szerző: KOVÁCS PÁL
2026.03.27.
Borús ég alatt, hidegben kezdtek gyülekezni az emberek csütörtök este az esztergomi bazilika elülső oszlopainál, ahol menedékre lelhettek a szitáló eső elől, de fontosabb volt, hogy onnan indult Magyar Péter és Radnai Márk fáklyás vonulása. A tömeg fokozatosan megtöltötte a szobrokkal körülvett fedett részt. Szerdán Orbán Viktor gyűlésén sütött a nap, a Tisza Párt rendezvényére érkezőket viszont rossz idő fogadta. Így érkezett Radnai Márk a szülővárosába, választókerületének központjába, ahol nemcsak körzetének tíznapos bejárását zárta, de épp ekkor volt 38. születésnapja is.
A Tisza párt 24 órával azután tartott kampánygyűlést a városban, hogy Orbán Viktor is idelátogatott. Ugyanott, az esztergomi várhegy alatti Mindszenty téren állt színpadra. A miniszterelnök csak nemrég kezdett országjárásba, mindennap egy helyszínen tűnik fel, és Esztergom a kilencedik állomása volt. Vele tartott Lázár János, és a Fidesz négy éve megválasztott képviselője, Erős Gábor.
Amióta a miniszterelnök napi országjárásra indult, amikor csak lehetősége van, összehasonlítja az őt hallgató embertömeget a Magyar Pétert hallgató sokasággal. Orbán viszont egy tavalyi Tisza-gyűlés képe mellé tette oda a saját eseményen készült friss fotót, és ezzel kívánta szemléltetni többségét. Az összehasonlítás elsietett volt, hiszen egy nap különbséggel a két rivális pártelnök pontosan ugyanott, ugyanúgy felállított színpadon állt az emberek elé a kampányban.
Orbán Viktor szerdai beszéde alatt fél tucat helyi ellenzéki aktivista tűnt fel a tömeg szélén, némán molinót és táblákat tartva. „Független igazságszolgáltatást”, „sajtószabadságot”, „egyenlő bánásmódot” – ezek álltak a táblákon. Ahogyan Orbán korábbi eseményein, itt is iszonyú gyorsan fekete ruhás alakok vették körül a békés tiltakozókat, és trágár ordibálással próbálták őket távozásra bírni. Az egyik helyi feladta, és inkább elsietett, de öten ott maradtak a tömegtől mintegy 20 méterre. Orbán beszédének végéig tartották a táblát, a fekete ruhás férfiak nem zargatták őket, de amikor az egyik nő közelebb akart menni a színpadhoz, útját állták...
Szerző: KOVÁCS PÁL
2026.03.27.
A Tisza párt 24 órával azután tartott kampánygyűlést a városban, hogy Orbán Viktor is idelátogatott. Ugyanott, az esztergomi várhegy alatti Mindszenty téren állt színpadra. A miniszterelnök csak nemrég kezdett országjárásba, mindennap egy helyszínen tűnik fel, és Esztergom a kilencedik állomása volt. Vele tartott Lázár János, és a Fidesz négy éve megválasztott képviselője, Erős Gábor.
Amióta a miniszterelnök napi országjárásra indult, amikor csak lehetősége van, összehasonlítja az őt hallgató embertömeget a Magyar Pétert hallgató sokasággal. Orbán viszont egy tavalyi Tisza-gyűlés képe mellé tette oda a saját eseményen készült friss fotót, és ezzel kívánta szemléltetni többségét. Az összehasonlítás elsietett volt, hiszen egy nap különbséggel a két rivális pártelnök pontosan ugyanott, ugyanúgy felállított színpadon állt az emberek elé a kampányban.
Orbán Viktor szerdai beszéde alatt fél tucat helyi ellenzéki aktivista tűnt fel a tömeg szélén, némán molinót és táblákat tartva. „Független igazságszolgáltatást”, „sajtószabadságot”, „egyenlő bánásmódot” – ezek álltak a táblákon. Ahogyan Orbán korábbi eseményein, itt is iszonyú gyorsan fekete ruhás alakok vették körül a békés tiltakozókat, és trágár ordibálással próbálták őket távozásra bírni. Az egyik helyi feladta, és inkább elsietett, de öten ott maradtak a tömegtől mintegy 20 méterre. Orbán beszédének végéig tartották a táblát, a fekete ruhás férfiak nem zargatták őket, de amikor az egyik nő közelebb akart menni a színpadhoz, útját állták...
EGY EGÉSZ GENERÁCIÓ LETT VESZTES, A MAGYAR KÖZOKTATÁS EGYEDÜLI SIKERE, HOGY MÉG MŰKÖDIK
NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2026.03.27.
Kevés diplomás, politikailag megszállt egyetemek jellemzik a felsőoktatás elmúlt tizenhat évét.
A felsőoktatás az egész oktatási ágazaton belül az egyik legtöbbet rángatott terület volt a Fidesz elmúlt 16 éves kormányzása alatt. Hogy sok jó ebből nem fog kisülni abból is látszott, hogy kormányzati szereplők gyakran kifejezetten diplomaellenes szólamokat hangoztattak a kezdetektől fogva. A romkocsmák félhomályában merengő, semmire se jó diplomások toposzát maga a miniszterelnök ültette a köztudatba még 2012-ben, később ezt azzal fejelte meg, hogy egy jó szakma még többet is ér a diplománál.
Ez most, több mint egy évtizeddel később sem igaz: a KSH adatai szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők bérelőnye még mindig nagyjából 40 százalékos mindenki mással szemben. Viszont egy területen fájóan mutatkozik meg az elmúlt több mint másfél évtized politikája: a 25-34 éves népesség diplomásainak aránya Magyarországon 32,3 százalék, ami a legalacsonyabbak között van az EU-ban, ahol az átlag 44,2 százalék. Az unió célkitűzése szerint 2030-ra el kellene érni a 45 százalékot, de mi ettől csak távolabb kerültünk az elmúlt évek alatt. Pedig semmi nem igazolja a „felesleges diplomások mítoszát”, az Európai Bizottság Oktatási és Képzési Figyelőjének adatai szerint a frissen végzettek foglalkoztatási rátája 93 százalék, ami meghaladja az uniós átlagot ( 86,7 százalék).
A Fidesz hatalomra kerülése után szinte azonnal egyfajta elitista fordulatot vitt végbe, 2011-ben egy huszárvágással megszüntettek 12 szakot, kivontak 80 milliárdot a felsőoktatás büdzséjéből, és megemelt ponthatárokkal nehezítették a bekerülést, aminek meg is lett az eredménye – radikális létszámcsökkenés következett be az egyetemeken. 2020-ban aztán kénytelenek voltak visszavonulót fújni, hamar letettek arról, hogy csak emelt szintű érettségivel és nyelvvizsgával lehessen bejutni a felsőoktatásba, mert kiderült, így még tovább csökkent volna a jelentkezők száma, legnagyobb mértékben éppen azokon a szakokon, amelyekre a kormányzat terelni szeretné a fiatalokat. 2022 óta pedig ismét tágra nyitották a kapukat, és most azzal büszkélkednek, hogy idén 15 éves rekordot döntött a jelentkezések száma, arról azonban nem szól a fáma, hogy ezzel csupán a Fidesz kormányzása előtti szintet sikerült elérni, és sehol nincsenek a 2000-es évek elejének arányaihoz képest.
Az utóbbi két év fordulata eső után köpönyeg, a korlátozó politika eredményeként több tízezer fiatal marad felsőfokú végzettség nélkül ahhoz képest, ha a korábbi tendenciák folytatódtak volna, ez pedig nagyon fog hiányozni az ország gazdaságának.
Egyvalamit viszont sikerült elérnie a Fidesznek: az egyetemek politikai megszállását. Az első időkben a rektorválasztások miniszterelnöki kézbe delegálásával, aztán a kancellári rendszer bevezetésével tettek zömében NER-hű figurákat a felsőoktatási intézmények élére. Majd egy merész ötlettől vezérelve a Corvinus 2019-es alapítványosításával elkezdték a modellváltásnak nevezett folyamatot, amelynek eredményei az egyetemek politikai megszállásán kívül egyelőre nem látszanak. Csupán öt felsőoktatási intézmény marad ki a modellváltásból ‒ köztük a kiváltságosnak számító Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely szintén finoman szólva sem független a kormányzati befolyástól. A többi, közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezett, vagyis „kekvásított” egyetem olyan konstrukcióban működik, amely arra az esetre is bebetonozza a Fideszhez hű embereket az irányító kuratóriumokban, ha esetleg bukna a hatalom. Az alapítványok kuratóriumában élethosszig ülnek a NER emberei, akik gyakorlatilag leválthatatlanok és elszámoltathatatlanok. Az egyetlen kritérium, amit Orbán Viktor megfogalmazott a kinevezettekkel kapcsolatban, hogy „nemzeti érzelműek” legyenek, „globalisták” nem kerülhettek ebbe a pozícióba...
Szerző: F. SZABÓ KATA
2026.03.27.
A felsőoktatás az egész oktatási ágazaton belül az egyik legtöbbet rángatott terület volt a Fidesz elmúlt 16 éves kormányzása alatt. Hogy sok jó ebből nem fog kisülni abból is látszott, hogy kormányzati szereplők gyakran kifejezetten diplomaellenes szólamokat hangoztattak a kezdetektől fogva. A romkocsmák félhomályában merengő, semmire se jó diplomások toposzát maga a miniszterelnök ültette a köztudatba még 2012-ben, később ezt azzal fejelte meg, hogy egy jó szakma még többet is ér a diplománál.
Ez most, több mint egy évtizeddel később sem igaz: a KSH adatai szerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők bérelőnye még mindig nagyjából 40 százalékos mindenki mással szemben. Viszont egy területen fájóan mutatkozik meg az elmúlt több mint másfél évtized politikája: a 25-34 éves népesség diplomásainak aránya Magyarországon 32,3 százalék, ami a legalacsonyabbak között van az EU-ban, ahol az átlag 44,2 százalék. Az unió célkitűzése szerint 2030-ra el kellene érni a 45 százalékot, de mi ettől csak távolabb kerültünk az elmúlt évek alatt. Pedig semmi nem igazolja a „felesleges diplomások mítoszát”, az Európai Bizottság Oktatási és Képzési Figyelőjének adatai szerint a frissen végzettek foglalkoztatási rátája 93 százalék, ami meghaladja az uniós átlagot ( 86,7 százalék).
A Fidesz hatalomra kerülése után szinte azonnal egyfajta elitista fordulatot vitt végbe, 2011-ben egy huszárvágással megszüntettek 12 szakot, kivontak 80 milliárdot a felsőoktatás büdzséjéből, és megemelt ponthatárokkal nehezítették a bekerülést, aminek meg is lett az eredménye – radikális létszámcsökkenés következett be az egyetemeken. 2020-ban aztán kénytelenek voltak visszavonulót fújni, hamar letettek arról, hogy csak emelt szintű érettségivel és nyelvvizsgával lehessen bejutni a felsőoktatásba, mert kiderült, így még tovább csökkent volna a jelentkezők száma, legnagyobb mértékben éppen azokon a szakokon, amelyekre a kormányzat terelni szeretné a fiatalokat. 2022 óta pedig ismét tágra nyitották a kapukat, és most azzal büszkélkednek, hogy idén 15 éves rekordot döntött a jelentkezések száma, arról azonban nem szól a fáma, hogy ezzel csupán a Fidesz kormányzása előtti szintet sikerült elérni, és sehol nincsenek a 2000-es évek elejének arányaihoz képest.
Az utóbbi két év fordulata eső után köpönyeg, a korlátozó politika eredményeként több tízezer fiatal marad felsőfokú végzettség nélkül ahhoz képest, ha a korábbi tendenciák folytatódtak volna, ez pedig nagyon fog hiányozni az ország gazdaságának.
Egyvalamit viszont sikerült elérnie a Fidesznek: az egyetemek politikai megszállását. Az első időkben a rektorválasztások miniszterelnöki kézbe delegálásával, aztán a kancellári rendszer bevezetésével tettek zömében NER-hű figurákat a felsőoktatási intézmények élére. Majd egy merész ötlettől vezérelve a Corvinus 2019-es alapítványosításával elkezdték a modellváltásnak nevezett folyamatot, amelynek eredményei az egyetemek politikai megszállásán kívül egyelőre nem látszanak. Csupán öt felsőoktatási intézmény marad ki a modellváltásból ‒ köztük a kiváltságosnak számító Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely szintén finoman szólva sem független a kormányzati befolyástól. A többi, közérdekű vagyonkezelő alapítványokba szervezett, vagyis „kekvásított” egyetem olyan konstrukcióban működik, amely arra az esetre is bebetonozza a Fideszhez hű embereket az irányító kuratóriumokban, ha esetleg bukna a hatalom. Az alapítványok kuratóriumában élethosszig ülnek a NER emberei, akik gyakorlatilag leválthatatlanok és elszámoltathatatlanok. Az egyetlen kritérium, amit Orbán Viktor megfogalmazott a kinevezettekkel kapcsolatban, hogy „nemzeti érzelműek” legyenek, „globalisták” nem kerülhettek ebbe a pozícióba...
AZ MNB-SZÉKHÁZ IGAZI BOTRÁNYA AZ UTCÁRÓL IS JÓL LÁTHATÓ
VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2026.03.27.
Az aranyozott hatású vécékefetartó jó szimbólum, de azt eddig is lehetett tudni: a 105 milliárdos Matolcsy-féle felújítás jóvátehetetlenül tönkretette Budapest egyik legfontosabb történelmi középületének városképi megjelenését és a Szabadság tér látványát. Noha az épület számos műemléki értékét gondosan restaurálták, a fölösleges emeletráépítés a rekonstrukció minden pozitívumát felülírja. Ráadásul a VIP-szintnek nevezett üvegdoboz jóval több pénzbe is kerülhetett, mint a luxizós belsőépítészeti megoldások.
Az egyre baljósabb titkosszolgálati akciók és a külügyminiszter Szergej Lavrovval folytatott bizalmas csevegései mellett a választás előtti utolsó hetekben egy vécé tartja lázban a politizáló közvéleményt: a Magyar Nemzeti Bank elnöki dolgozószobájához kapcsolódó fürdőszoba. Hadházy Ákos független képviselő három napja tette közzé a fotósorozatot a helyiségről, amit újabbak követtek, magáról a dolgozószobáról, a szivarszobáról és az elnöki öltözőről, az elnöki könyvtárról, a tárgyalókról, a dolgozói bölcsődéről, az építkezésen dolgozó távol-keleti vendégmunkásokról, valamint büfékről és teakonyhákról.
A fotók felháborodást keltettek, bár végső soron középületben készültek, nem magánvillában, és Matolcsy György ezeket a tereket nem is vette használatba, a felújítás elhúzódása miatt ugyanis az épületbe csak az utódja, Varga Mihály jegybankelnök költözhetett be. Az arany vécé azonban erős szimbólum, maga a Fidesz tette azzá legutóbbi ukránellenes plakátkampányában. Pont a fotókról tudjuk, hogy az MNB elnöki toiletje legfeljebb átvitt értelemben arany, fehér színű, nem különösebben kirívó vécékagylóról van szó, azonban az MNB-székház számára valóban rendeltek 71 darab aranyszínű vécékefetartót 3,7 millió forintért, 71 darab aranyszínű vécépapírtartót 5,4 millió forintért, 45 darab aranyszínű intimhulladék-gyűjtőt 2,3 millió forintért és 6 darab aranyszínű szappanadagolót 3 millióért. Ezeket a tételeket annak köszönhetően ismerjük, hogy a 444 kiperelte a székház felújításának teljes dokumentációját, miután az MNB új vezetése sem volt hajlandó ezeket az adatokat nyilvánosságra hozni...
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2026.03.27.
Az egyre baljósabb titkosszolgálati akciók és a külügyminiszter Szergej Lavrovval folytatott bizalmas csevegései mellett a választás előtti utolsó hetekben egy vécé tartja lázban a politizáló közvéleményt: a Magyar Nemzeti Bank elnöki dolgozószobájához kapcsolódó fürdőszoba. Hadházy Ákos független képviselő három napja tette közzé a fotósorozatot a helyiségről, amit újabbak követtek, magáról a dolgozószobáról, a szivarszobáról és az elnöki öltözőről, az elnöki könyvtárról, a tárgyalókról, a dolgozói bölcsődéről, az építkezésen dolgozó távol-keleti vendégmunkásokról, valamint büfékről és teakonyhákról.
A fotók felháborodást keltettek, bár végső soron középületben készültek, nem magánvillában, és Matolcsy György ezeket a tereket nem is vette használatba, a felújítás elhúzódása miatt ugyanis az épületbe csak az utódja, Varga Mihály jegybankelnök költözhetett be. Az arany vécé azonban erős szimbólum, maga a Fidesz tette azzá legutóbbi ukránellenes plakátkampányában. Pont a fotókról tudjuk, hogy az MNB elnöki toiletje legfeljebb átvitt értelemben arany, fehér színű, nem különösebben kirívó vécékagylóról van szó, azonban az MNB-székház számára valóban rendeltek 71 darab aranyszínű vécékefetartót 3,7 millió forintért, 71 darab aranyszínű vécépapírtartót 5,4 millió forintért, 45 darab aranyszínű intimhulladék-gyűjtőt 2,3 millió forintért és 6 darab aranyszínű szappanadagolót 3 millióért. Ezeket a tételeket annak köszönhetően ismerjük, hogy a 444 kiperelte a székház felújításának teljes dokumentációját, miután az MNB új vezetése sem volt hajlandó ezeket az adatokat nyilvánosságra hozni...
GYARAPODNAK ÉS SOKASODNAK A NER VAGYONLERAKÓI, MIKÖZBEN A GAZDASÁG CSAK SZENVED
G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2026.03.27.
Óriási energiákat mozgatott meg a kormány és holdudvara, hogy egy olyan offshore-szerű pénzügyi megoldást találjanak ki, ami el tudja rejteni a vagyont és tulajdonosát.
Szerző: BUCSKY PÉTER
2026.03.27.
Igaz, ebben csak félmunkát tudtak végezni, leginkább a rejtőzködést nehezíteni hivatott uniós szabályozás miatt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi szektor felügyelőjeként sokféle adatot gyűjt, és ezek legalább annak összesítésében segítenek, hogy mennyi olyan tőkealap lehet,
A magántőkealapok több mint fele homályban maradhat
Az MNB a kockázati- és magántőkealapok számát együtt kezeli, nem lehet ezeket a nyilvános adatok alapján szétválasztani. Azonban a kockázatitőke-alapok számban és a kezelt vagyon nagyságában is elmaradnak a magántőkealapoktól, és nincs is bennük érdemi növekedés.
Idén februárban összesen 222 kockázati- és magántőkealap működhetett hazánkban, kiindulva a Transparency International 2023-ig vezetett korábbi adatgyűjtéséből és az MNB aktuális statisztikáiból. Ezeknek azonban csak töredékére érhető el statisztikai adatszolgáltatás, ugyanis csak 85 szerepelt 2025 decemberében a felügyelt tőkealapok között...
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi szektor felügyelőjeként sokféle adatot gyűjt, és ezek legalább annak összesítésében segítenek, hogy mennyi olyan tőkealap lehet,
amiben az állami és magánforrásaikat helyezik el tehetős hazai pénzemberek.
A magántőkealapok több mint fele homályban maradhat
Az MNB a kockázati- és magántőkealapok számát együtt kezeli, nem lehet ezeket a nyilvános adatok alapján szétválasztani. Azonban a kockázatitőke-alapok számban és a kezelt vagyon nagyságában is elmaradnak a magántőkealapoktól, és nincs is bennük érdemi növekedés.
Idén februárban összesen 222 kockázati- és magántőkealap működhetett hazánkban, kiindulva a Transparency International 2023-ig vezetett korábbi adatgyűjtéséből és az MNB aktuális statisztikáiból. Ezeknek azonban csak töredékére érhető el statisztikai adatszolgáltatás, ugyanis csak 85 szerepelt 2025 decemberében a felügyelt tőkealapok között...
MAGÁNBESZÉLGETÉS - MAGYAR BÁLINT (JUSZT LÁSZLÓ MŰSORA)
TV13 / MAGÁNBESZÉLGETÉS
Műsorvezető: JUSZT LÁSZLÓ
2026.03.26.
Juszt László beszélgetése Magyar Bálinttal.
Műsorvezető: JUSZT LÁSZLÓ
2026.03.26.
Juszt László beszélgetése Magyar Bálinttal.
A SZAVAZAT ÁRA
YOUTUBE
Szerző: DE! AKCIÓKÖZÖSSÉG
2026.03.26.
Amikor 6 hónappal ezelőtt forgatni kezdtünk, még csak a szavazatvásárlásról akartunk filmet készíteni. 14 megyéből kaptunk információt, több mint 60 interjút készítettünk és 20 ezer kilométert utaztunk. Az interjúalanyok elmondása szerint a vidéki emberek életét és szavazatát nemcsak pénzzel, hanem droggal és fenyegetéssel is befolyásolják. Polgármesterek, beavatottak, rendfenntartó és áldozatok mondják el, hogyan működik ez a hálózat, és hogyan hat azokra, akiknek a szavazatára leginkább számítanak.
Ha érdekel a munkánk, te is szeretnél egy demokratikus országban élni, nézz fel az oldalunkra és kapcsolódj velünk: https://www.deakciokozosseg.hu/
Felhasznált zenék: Anima Sound System - Slow/Cimbalom/Kallós 🙏
Szerző: DE! AKCIÓKÖZÖSSÉG
2026.03.26.
Amikor 6 hónappal ezelőtt forgatni kezdtünk, még csak a szavazatvásárlásról akartunk filmet készíteni. 14 megyéből kaptunk információt, több mint 60 interjút készítettünk és 20 ezer kilométert utaztunk. Az interjúalanyok elmondása szerint a vidéki emberek életét és szavazatát nemcsak pénzzel, hanem droggal és fenyegetéssel is befolyásolják. Polgármesterek, beavatottak, rendfenntartó és áldozatok mondják el, hogyan működik ez a hálózat, és hogyan hat azokra, akiknek a szavazatára leginkább számítanak.
Ha érdekel a munkánk, te is szeretnél egy demokratikus országban élni, nézz fel az oldalunkra és kapcsolódj velünk: https://www.deakciokozosseg.hu/
Felhasznált zenék: Anima Sound System - Slow/Cimbalom/Kallós 🙏
ZŰRZAVAR ÉS PÁNIK A FIDESZ KAMPÁNYBAN!
KLIKKTV / EGYENLEG
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.03.27.
Magyar politika, választási kampány, propaganda, lehallgatási botrány, Orbán Viktor, Fidesz kommunikáció, Ukrajna háború — ebben a videóban egy rendkívül éles és kritikus beszélgetést láthatunk a Klick TV műsorából. A vita középpontjában az áll, hogy vajon teljes káosz uralkodik-e a kampányban, vagy egy tudatos, felépített politikai stratégia zajlik a háttérben. Lehallgatási ügyek, egymásnak ellentmondó kormányzati nyilatkozatok és egyre extrémebb állítások kerülnek górcső alá.
A beszélgetés során a résztvevők azt elemzik, hogy a propaganda mennyire tolható túl, és létezik-e még határ a politikai kommunikációban. Felmerül a kérdés: ha a közönség már nem hiszi el az állításokat, akkor is működik a rendszer?
Szó esik a tömegpszichológia működéséről, az ismétlés erejéről, és arról, hogyan válhatnak akár irreális állítások is hihetővé egy kampány során. A vita rávilágít arra, hogy a politikai kommunikáció nem mindig a valóságról szól, hanem arról, hogy mit sikerül elhitetni.
Ez a videó azoknak szól, akik mélyebben akarják érteni, hogyan működik a modern politikai narratíva és manipuláció.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.03.27.
Magyar politika, választási kampány, propaganda, lehallgatási botrány, Orbán Viktor, Fidesz kommunikáció, Ukrajna háború — ebben a videóban egy rendkívül éles és kritikus beszélgetést láthatunk a Klick TV műsorából. A vita középpontjában az áll, hogy vajon teljes káosz uralkodik-e a kampányban, vagy egy tudatos, felépített politikai stratégia zajlik a háttérben. Lehallgatási ügyek, egymásnak ellentmondó kormányzati nyilatkozatok és egyre extrémebb állítások kerülnek górcső alá.
A beszélgetés során a résztvevők azt elemzik, hogy a propaganda mennyire tolható túl, és létezik-e még határ a politikai kommunikációban. Felmerül a kérdés: ha a közönség már nem hiszi el az állításokat, akkor is működik a rendszer?
Szó esik a tömegpszichológia működéséről, az ismétlés erejéről, és arról, hogyan válhatnak akár irreális állítások is hihetővé egy kampány során. A vita rávilágít arra, hogy a politikai kommunikáció nem mindig a valóságról szól, hanem arról, hogy mit sikerül elhitetni.
Ez a videó azoknak szól, akik mélyebben akarják érteni, hogyan működik a modern politikai narratíva és manipuláció.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)