Dési János vendége Magyar Bálint szociológus, SZDSZ alapítótag, egykori oktatási miniszter. Az oktatásra, az egészségügyre fordított összeg sokkal kevesebb, mint annak lennie kéne, a szociális ágazat totálisan ki van éheztetve, a közlekedés, a MÁV le van rohasztva, nem beszélve a magánnyugdíj pénztárak lerablásáról. Azok az adók, amiket ez a maffiaszerűen működő bűnszervezet beszed, nem azt szolgálják, amit egy államnál szolgálni kéne.
A NEMZETI ÉRDEK ÉS A REZSIM ÉRDEK KÉT KÜLÖNBÖZŐ DOLOG.
A rezsim célja egyszerű - el kell lopni, tisztára kell mosni, a büntethetőséget ki kell zárni, a rendszert fenn kell tartani. A jelenlegi hatalom, nem engedheti meg, hogy ne nyerje meg a választást, mert csak így biztosított, hogy ne lehessen őket büntetni. Sokak szerint, ha a FIDESZ elveszíti a választást, mindenre képes lesz.
Orbán Viktor beszédében el is mondta, hogy ha megnyerik a választást, a maradék civil szervezetekkel, a maradék ellenállással le kell számolni, és győzelmük esetén ez is fog történni. Az összeomló gazdaságban és a megrendült bizalomban fel tudott lépni egy olyan erő, mint Magyar Péter Tisza pártja.
A rendszerváltásnak három pillére kell, hogy legyen:
- a jogállamiság helyreállítása
- az állami bűnszervezet felszámolása
- az orosz csatlós viszony felszámolása
Nagyon sok fog azon múlni, hogy a legnagyobb ellenzéki erő úgy kapja a legtöbb szavazatot, hogy más ellenzéki párt ne ossza meg a változásra vágyó állampolgárok szavazatait.
Zuhan a NER-közeli cégek árfolyama a tőzsdén? A befektetők árazzák a NER végét, az állami köldökzsinór megszűntét? Ezt boncolgatja Büttl Ferenc közgazdásszal Pogátsa Zoltán.
Nem könnyű pontosan megfogalmazni, mi történt Győrben… de valami mégis megváltozott.
Amikor Orbán Viktor színpadra lépett, az a megszokott magabiztosság mintha hiányzott volna. A hangnem, a reakciók, az egész fellépés – inkább feszültséget sugárzott, mint erőt.
Az ember ilyenkor óhatatlanul elgondolkodik: lehet, hogy ez egy fordulópont?
Hosszú ideig úgy tűnt, hogy ez a rendszer stabil, szinte megingathatatlan. De most először merül fel komolyan, hogy talán mégsem az.
És talán nem is maga az esemény a legfontosabb… hanem az, ami utána marad.
Egy érzés. Hogy valami már nem ugyanaz, mint korábban.
És ha ez valóban így van, akkor a kérdés már nem az, hogy mi történt Győrben – hanem az, hogy mi következik ezután.
PARTIZÁN / KAMPÁNYNAPLÓ Műsorvezető: VIDA KAMILLA 2026.03.30.
Vida Kamilla, Lakner Zoltán és Ruff Bálint hétindító beszélgetése a kampány új fordulatairól: a titkosszolgálati botrány terjeszkedéséről, a szavazatvásárlást és fenyegetéseket dokumentáló friss film tanulságairól, Orbán Viktor győri fegyelmezetlenségéről és az egész Fidesz-kampány ad-hoc jellegéről.
Az elmúlt héten végérvényessé vált, hogy az idei országgyűlési kampány a Nyugat és Kelet közti választásról szól majd. De vajon mennyit ér Orbán barátsága a Kreml számára? Hol érhető tetten a kampányban a putyini hírszerzés? Hogy néz ki egy álmerénylet? És egyáltalán, mennyit jelenthet az orosz medve segítő mancsa a Fidesznek a kampányhajrában?
A stúdióban: Rácz András a poszt-szovjet térség és a biztonságpolitika szakértője.
KLIKKTV / EXIT Műsorvezető: PUNGOR ANDRÁS 2026.03.30.
A Fidesz igazából nem a hatalmát, hanem a bőrét félti. Szörnyű, mocskos dolgok jönnek még a kampányban. Ha megérjük, hogy ennek vége lesz, akkor egy új Magyarország fog következni. Egyebek mellett erről beszélget Szentpéteri Nagy Richard politikai elemzővel és Kajdi Józseffel, az Antall-kormány Miniszterelnöki Hivatalának vezetőjével, a V21-tagjával Pungor András, a Népszava belpolitikai szerkesztője. Mindketten elmesélnek olyan történetet, melyben egy, a kormánypárthoz közel álló politikai elemző, illetve egy Fidesz vezető azt mondta nekik 1997-ben, illetve az ezredfordulón, hogy nemcsak, a hatalom megszerzése, megtartása a céljuk, hanem az is, hogy anyagilag még az unokájuknak is bebiztosítsák a jövőjét.
A nyilvánosság elé áll Hrabóczki Dániel, akit Gundalf néven ismert meg az ország nyilvánossága a titkosszolgálati botrányban. A 444-nek elmondta: az Alkotmányvédelmi Hivatalban tett meghallgatáson valótlanságokat állított. Úgy érezte, hogy a Tisza összeukránozása a cél, ezért „kezébe vette az irányítást”.
Készpénzért, dizájnerdrogokért vásárolják a szavazatokat - többek között ez derül ki a DE! Akciócsoport dokumentumfilmjéből. Az alkotás készítői közül ketten, Tompos Ádám és Tímár Áron interjút adtak a Klikk TV Mélyvíz című műsorában. Elképesztő történeteket mesélnek megfélemlítésről, zsarolásról.... Kiderül, mennyit is ér egy szavazat Orbán rendszerében....
A Fidesz kampányát ma már „harmadvonalbeli” csapat viszi, amely Orbán Viktort egy post-truth világba tolta bele – mondja Zárug Péter Farkas politológus. Szerinte Szabó százados interjúja megmutatta, hogy igenis létezik politikai atombomba: Szabó Bence arcot adott annak az évek óta növekvő elégedetlenségnek, amely abból fakad, hogy az állam gépezetét a hatalom megtartásának szolgálatába állították. A Választás ’26 Benyó Ritával adásában szó esik az országjárás kockázatairól, a Moszkva és Brüsszel közötti választásról, valamint arról is, kinek a felelőssége, hogy a kampány végjátéka ne forduljon át erőszakba.
Részletek a műsorból:
„Orbán egy post-truth világba ment be”
Benyó Rita: Miért van az, hogy a Fidesz egyre lassabban és egyre rosszabbul reagál a kampány nagy ügyeire?
Zárug Péter Farkas: Azért, mert ma harmadvonalbeli kampánycsapat dolgozik Orbán körül. Olyan emberek irányítanak, akiknek nincs valódi kampányvezetői tapasztalatuk, pedig ehhez gyors és erős intellektuális reakciók kellenek. Orbánt ráadásul bevitték egy post-truth világba: egy olyan közegbe, ahol félig igaz, konstruált vagy éppen nem igaz állításokra kell folyamatosan reagálnia. Ebből jön a döcögés, a késlekedés és az, hogy most már ő maga lett a bukdácsolás arca.
„Kiderült, hogy mégis van politikai atombomba”
Benyó Rita: Sokáig közhely volt, hogy ebben a kampányban nincs politikai atombomba. Szabó százados interjúja után is ezt gondolod?
Zárug Péter Farkas: Nem. Ha azt nézzük, hogy marad-e még a kampányban olyan esemény, ami ekkora nézettséget, ekkora érzelmi bevonódást és ekkora társadalmi hullámot vált ki, akkor szerintem nem. Ebben az értelemben ez volt az atombomba. Azért ütött ekkorát, mert párthatárokon túl is érthetővé tett valamit: hogy az állam gépezete a hatalom megtartását szolgálta, és egy törvényes politikai ellenféllel szemben is bevethetővé vált. Szabó századosban pedig sokan egy olyan figurát láttak meg, aki nem hajlandó tovább vinni ezt a terhet.
„Ha marad Orbán, Magyarország kiszorulhat az uniós döntésekből”
Benyó Rita: Van-e mozgósító ereje annak, hogy ez a választás már nemcsak Orbánról és Magyar Péterről, hanem Keletről és Nyugatról is szól?
Zárug Péter Farkas: Szerintem igen. A Tisza jól keretezte, hogy itt már civilizációs hovatartozásról is szó van. És ennek nagyon is lehet gyakorlati következménye. Ha marad Orbán Viktor, valós veszély, hogy az Európai Unió a hetes cikkely alapján felfüggeszti Magyarország szavazati jogát még az új költségvetési ciklus előtt. Ez pedig azt jelentené, hogy Magyarország a költségvetési tárgyalásoknál sem lenne ott. Vagyis nemcsak az uniós pénzek maradhatnak távol, hanem maga a politikai beleszólás is elveszhet.
„Vadkelet van a levélszavazatoknál – és a Fidesz egy vereség után is velünk maradhat”
Benyó Rita: Mennyire lehet döntő tényező a határon túli levélszavazás és az egész választási technika?
Zárug Péter Farkas: A magyar társadalom többsége szerintem nem ezzel foglalkozik, de ettől még nagyon súlyos, ami ezen a terepen látszik. A határon túli szavazatoknál most vadkelet uralkodik: piacon, kisboltban gyűjtik a leveleket, magánemberek kezelik az eredetileg titkos levélszavazatokat, miközben jogilag is szabályozatlan a helyzet. És még ha a Tisza nyerne is, abból nem következik automatikusan, hogy a Fidesz rendszere gyorsan eltűnik. Az intézmények, a beépült struktúrák és az állam működésébe szőtt maradványok egy vereség után is sokáig velünk maradhatnak.
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: ÁGH ATTILA 2026.03.30.
„Mintha már nem is Európában lennénk” – ezzel a gondolattal indult a Klikk TV beszélgetése, amelyben Ágh Attila politológus a „Visszatérés Európába” című kötet kapcsán értékelte a jelenlegi magyar helyzetet. A professzor szerint az elmúlt időszakban drámaian felgyorsult az Európai Unióval való konfliktus, miközben a közéletet egyre inkább átláthatatlan információs zaj uralja.
A beszélgetés egyik központi eleme az volt, hogy a kormányzati kommunikáció és a valós folyamatok között egyre nagyobb a szakadék. Ágh Attila úgy fogalmazott: a folyamatos dezinformáció miatt még a tájékozottabb nézőknek is nehéz eligazodni a hírek között, miközben a valódi problémák háttérbe szorulnak.
A professzor szerint a választások tétje nemcsak belpolitikai, hanem nemzetközi szinten is rendkívül nagy. Úgy látja, hogy ha a jelenlegi irány folytatódik, Magyarország mozgástere tovább szűkülhet az Európai Unión belül, és akár konkrét korlátozó lépések is jöhetnek. A gazdasági következmények – például az uniós források visszatartása vagy a növekvő államadósság – szintén súlyos kihívásokat jelenthetnek.
A műsorban elhangzott: a könyv célja, hogy a politikai zajon túl világos képet adjon a magyar társadalom állapotáról, és segítsen eligazodni a valós adatok és folyamatok között. Az összkép pedig egyértelmű üzenetet hordoz: a jelenlegi pálya hosszú távon nem fenntartható.
MAGYAR NEWS ONLINE Szerző: MAGYAR PÉTER 2026.03.30.
Magyar Péter Újszászon tartott beszédében rendkívül erős történelmi párhuzamot vont: szerinte a jelenlegi helyzet az 1989-es romániai állapotokat idézi.
A TISZA Párt elnöke szerint a társadalmi feszültség egyre nő, és változásra van szükség.
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.03.30.
Mi történik valójában Magyarországon? Kémbotrányok, titkosszolgálati ügyek, politikai játszmák – egyre több olyan esemény kerül napvilágra, ami korábban elképzelhetetlen lett volna.
Ebben a beszélgetésben egy volt diplomata és író elemzi a jelenlegi politikai helyzetet, beleértve a kémügyeket, a nemzetközi kapcsolatokat és a választási kampány kulisszatitkait. Vajon tényleg válságban van a rendszer? Milyen szerepet játszhatnak a titkosszolgálatok? És mennyire reálisak azok a félelmek, hogy külföldi befolyás alakíthatja a választások kimenetelét?
A videó kitér olyan kérdésekre is, mint:
– Szijjártó Péter és az orosz kapcsolatok
– Kémbotrányok és információszivárgás
– Magyar Péter politikai felemelkedése
– A Fidesz kampányának kimerülése
– Orosz és nemzetközi befolyás lehetősége
👉 A beszélgetés egyik legfontosabb állítása: a jelenlegi helyzet már túlmutat a politikai kommunikáción, és egyre inkább rendszerszintű válság jeleit mutatja.
Ez a videó kötelező mindenkinek, aki érteni akarja, mi zajlik a háttérben a magyar politikában.