Szerző: Az Én Pénzem
2019.04.18.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) már tavaly szeptemberben kimondta, hogy a devizahiteleseknél érdemben vizsgálható az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelensége – tekintet nélkül a forintosítási és más devizahiteles törvényekben foglalt rendelkezésekre. A Kúria vizsgálati csoportja úgy látta, hogy az uniós döntés csak az eddigi magyar gyakorlatot erősíti meg. Az EUB az idén márciusban azonban újabb, többek szerint alapvető jelentőségű határozatot hozott az ügyben (és további eljárások is folynak). Ezt követően került napvilágra a magyarországi fordulat.
A Kúria Konzultációs Testülete sorra vette, mely esetekben mentesülhet az adós az árfolyamkockázat terhe alól. Kimondták azt is, hogy a bíróságoknak nem szabad a fogyasztóval szemben túlzottan magas elvárásokat érvényesíteni, figyelemmel kell lenni arra, hogy a felek között „információs egyensúlyhiány” áll fenn. Azóta a sajtóban vagy sűrű csönd, vagy olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, mint amit az Azénpénzem.hu az OTP első emberétől és jogászától hallhatott.
Pedig óriási jelentőségű a dolog. Egy ilyen szemlélet (az „információs egyensúlyhiány”) tükrében meglehetősen jogszerűtlennek tűnik, ami az elszámoltatás és forintosítás idején történt. Aki esetleg nem emlékezne: csak úgy lehetett vitatni az értesítőben foglaltakat, hogy a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) benyújtott beadványokban konkrétan meg kellett jelölni, milyen számítási hibát követett el a bank. Miközben a felügyeleti hatóság (MNB) maga hangsúlyozta, hogy a valós kalkulációt csak a hitelintézetek tudják elvégezni. A panaszosok összesen 0,7 százaléka tudta végül az eredményt megváltoztatni. Hasonló (tulajdonképpen még durvább) volt a helyzet az „adósmentő” törvényekkel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.