2021. május 15., szombat

ORBÁNISZTÁN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BÓCZ ENDRE
2021.05.14.


...A miniszterelnök ma Magyarországon egyeduralkodóként birtokolja a politikai hatalmat, bármi áll is az Alaptörvényben. Saját pártja képviselői lekötelezettjei is; személyesen válogatta őket össze, a szövetséges KDNP képviselői pedig köztudomás szerint csupán egy virtuális politikai „erőcsoportosulást” alkotnak; önálló támogatottságuk a parlamenti küszöb átlépéséhez nem lett volna elég. Ők a Fidesz „farvizén” – vagy más szóképpel: a miniszterelnök hátán – jutottak csak oda, így inkább személy szerint Orbán Viktort, mint a magyar választópolgárokat képviselik.

Magyarország a nemzetközi közjog alanya ugyan, de ténylegesen Orbán Viktornak szinte személyes birodalma, amelyben aktuális szeszélyei szerint uralkodik. Az Anjou Róbert Károly módjára új, személyéhez hű arisztokrácia létrehozására törekedve – mintegy inverz földreformként – 2013-ban az állami tulajdonban és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kezelésében lévő termőföldek haszonbérletét árverésen lehetett elnyerni. Tudvalévő volt ugyanis, hogy az Európai Uniótól jelentős földalapú támogatás ígérkezik, s ennek megszerzése érdekében sokan igyekeztek termőföld-használati jogcímhez jutni. Az árveréseken nyilvánvalóan nem tartoztak egy súlycsoportba a tőkeerős vállalkozók és a föld tényleges megművelésére kész, földre vágyó kistermelők. A licitálás során az utóbbiak rendre alul is maradtak – miként ezt Ángyán József akadémikus megyéről megyére kimutatta. Ma már kialakulóban van az egykori nagybirtokos arisztokrácia helyébe lépő – és azt majmolni is törekvő – parvenü Fidesz-hű földbirtokosréteg is.

Az igen tehetséges és ambiciózus miniszterelnök egykor liberális pártját átállította kereszténydemokrata vágányra, és az Európai Unióban így a néppárti frakcióban foglaltak helyet. Hazai sikerei (ismételt kétharmados parlamenti támogatással harmadízben is miniszterelnöki poszt[!]) alapján nagy tekintélyre tett szert, a „Visegrádi ötök” (osztrák–lengyel–cseh–szlovák–magyar) tömörülése, mint bázis, ígéretesnek tűnt. Voltak, akik már mint „Európa új erős emberéről” cikkeztek róla, mert látták: jó esélye van arra, hogy az Európai Unió mértékadó vezetőinek egyikévé váljon. Ám a jelek szerint ő elveszítette a mértéket. Habitusából adódó, sajátosan öntörvényű hazai hatalomgyakorlása az integrációs szervezetben nem vetett rá jó fényt. Az sem növelte ott a népszerűségét, hogy az integrációs törekvéseknek állandó és szívós kerékkötője. Az osztrákok búcsút is intettek nemrég a „közép-európai” tömbnek. A „V-négyek” körében a cseheknél és a szlovákoknál is változott már valamelyest a széljárás...


AZ ÉS 2021/19. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/19. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.