AZ ÉS 2021/19. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.05.14.

P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: A balin ugrani készül

A kormányfő egy hete a rádióban bejelentette, hogy nemrégiben foglalkoztak a magyarországi horgászhelyzettel, és viszonylag részletesen kifejtette, mit gondol a horgászokat érintő szabályokról. Amint tájékoztatott, még időben tudomására hozták, hogy „a süllő- és balinfogási tilalom most jár le, márpedig e két halra éjszaka kell próbálkozni, így az éjszakai horgászat a kijárási tilalom kezdete, vagyis éjfél után is lehetséges. Magyarországon hétszázezren horgásznak” – mutatott rá Orbán.

Biztosan fontos a horgászkérdés, de ha Orbán mindenképp úgy gondolja, hogy neki, a miniszterelnöknek föltétlenül tájékoztatnia kell az aktuális horgászrendről, kereshetett volna megbízhatóbb forrást is a balin és a süllő rablási szokásairól, a miniszterelnököt ez ügyben tévesen tájékoztatták. A balin Orbán ismereteivel ellentétben kifejezetten nappali ragadozó, az éjszakát pihenéssel tölti (lásd: Balin horgászata, www.tavak.hu). Horgászatára a legalkalmasabbak a hajnali és a késő esti időszakok.

Ami a másik, ugyancsak a kormányfő által exponált hal, a süllő éjszakai rablását illeti, az különösen ritkaságszámba megy. Nyilván fogtak már éjszaka is, de rendszerint világosban rabol – írja A halászat című lap egyik 1908-as száma: „Napközt legtöbbnyire lesben áll, víz alatti tuskók, kövek közt vagy a fenék mélyedéseiben, és csak kora reggel vagy késő este indul préda után...

Bócz Endre: „Orbánisztán”

Allegorikusan úgy is kezdhetjük hazánk újkori történelme mostani szakaszának leírását, hogy a Hungária kegyeiért vetélkedő két dalia – Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc – 2002-ben a televízió nyilvánossága előtt vívott szájkarate-mérkőzését a sajtó szerint csekély különbséggel Gyurcsány Ferenc nyerte, és (részben ennek tulajdoníthatóan) ő alakíthatott kormányt. Nem sokkal később azonban Balatonőszödön, pártja országgyűlési frakciójának zárt ülésén mondott egy nevezetes (őszinte hangvételű, rendkívül hatásos, de balsikerűnek bizonyult) záróbeszédet, amelyben keresetlen szavakkal szólt arról, hogy a választási kampány idején a győzelem érdekében sikereket „hazudtak”. A beszéd néhány hónap múltán nyilvánosságra került. Így a valóban szükséges, de a lakosságban csalódást kiváltó megszorító intézkedések, amelyekben kormányzása már addig is bővelkedett, logikus magyarázatot kaptak, és ez borús jövőt ígért...

Gadó Gábor: A pillanatra várva

Váncsa István: Valahol a nő és a férfi megjelölés között

Ádám Péter: Az új szövetséges

Eddig arról nem volt szó, hogy a Fidesz – Salvini meg a lengyel PiS mellé – Marine Le Pent is bevonná az EP-ben alakuló új politikai „pártszövetségbe”. Nyilván azért nem, mert a francia politikus sokáig mereven elutasító volt Franciaország EU-tagságát illetően. Csakhogy az elnökválasztás közeledtével sokat puhult a Rassemblement National (RN) EU-val szembeni álláspontja. Ilyenformán a formálódó pártközösség keresve sem találhatna jobb szövetségest annál a francia formációnál, amely szintén a nemzeti önállóságot, a migráció elleni harcot meg a „nemzeti identitás” megőrzését állítja politikájának centrumába. Mindössze az a kérdés, Marine Le Pen el tudja-e majd fogadni, hogy az új pártközösségnek egy nem különösebben jelentős közép-európai kisállam ambiciózus kormányfője legyen a hangadója...

Horvát János: Castrók után Putyin útján?

Magyar László András: Hülye és társai

Losoncz Miklós: Regionális függetlenségi törekvések

2021. május 6-án, a brit sajtó által „szupercsütörtöknek” nevezett napon Nagy-Britannia 48 millió szavazásra jogosult állampolgára mintegy ötezer különböző pozícióra pályázó jelöltre adhatta le voksát. A szavazás Boris Johnson miniszterelnök az előrehozott, 2019. decemberi alsóházi győzelme óta először tesztelte „élesben” a közvéleményt. A hartlepooli alsóházi pótválasztás csupán szimbolikus jelentőségű, a walesi és skóciai helyi parlamenti választások azonban országos fontosságúak voltak. A skót szavazás eredménye a függetlenedési törekvések miatt különösen nagy mértékben befolyásolhatja az Egyesült Királyság al­kot­mányos berendezkedésének jövőjét...

Zgut Edit: Uniós radar alatt
Informális hatalom Kelet-Közép-Európában

Deák Dániel: Államtalanítva

Az országgyűlés 2021. április 27-én törvényt fogadott el a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA). Ezzel a magyar felsőoktatási intézmények nagy része a közfeladatot ellátó, közérdekű és közhasznú szervezetként működő alapítványok fenntartásába került. Az alapítványok a rájuk vonatkozó polgári jogi szabályok szerint magánszemélyek. Könnyen észrevehető az ellentmondás egyfelől a közérdek és közhaszon, másfelől a magánszemélyi státus között...

Aczél Géza: Egy öreg kibic naplójából 7.

Béndek Péter: Itt semmi emberi

A „konzervatizmus” olyan nyelvi kiméra, amelyből hiányzik a vele azonosítandó eszme pontos képe. Politikai gyakorlatként nemcsak folyamatos átalakulásban van már kétszáz éve, de – a többi politikai identitástól eltérően – egy helyen és időben egyszerre több minden érthető rajta, aminek elsődleges oka a kontextuális, reaktív beállítottsága. Úgy látszik, a konzervatív gyakorlat differenciáltsága már-már értelmetlenné, de legalábbis többértelművé teszi a szót.

V I S S Z H A N G 

Németh László: Furcsa eset

Kollarik István: Az euró mint szimbólum

Haskó László: Flagellánsok

Kertes Attila: Miért őrá bízták?

Huszár Ágnes: Gyűlöletáradat

Felcsuti Péter: Rövidebb válasz

P Á R A T L A N

Nemes Gábor: TISZTA BRAZÍLIA

Durst György: KISMŰTÉT

Lévai Júlia: „NINCS TISZTÁZVA”

Dobozi István: VÁLSÁGADÓT!

-odze-: TÖRTÉNELEM ÚJRAÍRVA

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ