DEMOKRÁCIA VAGY INFOKRÁCIA?

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SIPOS JÚLIA
2025.05.13.

Mindannyian érezzük a digitális fordulat hatását: észleljük a lájkok uralmát, tapasztaljuk a dezinformáció következményeit. De vajon a demokráciák válsága tényleg szoros összefüggésben van a digitalizációval, ahogyan azt Byung-Chul Han állítja? A sztárfilozófus egyenesen a demokrácia helyét elfoglaló infokráciáról beszél legutóbbi könyvében. Valóban a digitális fordulat a demokrácia válságjelenségeinek oka? A fenti kérdésekre vendégszerzőnk Olay Csabával, az MTA doktorával, az ELTE-BTK Filozófiai Intézetének igazgatójával keresi a válaszokat.

Byung-Chul Han magyarul tavaly ősszel megjelent könyvében korunk válságjelenségeit a nyilvánosság digitális szerkezetváltásának tulajdonítja. A sztárfilozófus szerint a kommunikáció feltartóztathatatlan áradata elkábít minket, s míg az ipari kapitalizmus a kényszerrel leigázott testet fegyelmezte, addig a hatalom eme új formája épp azért sikeres, mert nem vagyunk tudatában a szakadatlan felügyelet tényének. Tévesen bár, de szabadnak érezzük magunkat. A filozófus nevet is ad korunk e válságának: infokrácia.

A kérdés időszerűsége nem lehet kétséges, a mélyebb megértés érdekében ezért az ELTE-BTK Filozófiai Intézetét vezető Olay Csabához fordultunk, hogy átbeszéljük vele: ki dönt ma a hatalomról? Érvelő emberek, vagy inkább már az adatok?

A digitális technológia által teremtett új helyzetben ugyanis hozzáférhetővé válnak hatalmas adatmennyiségek, és egyesek szerint ez lehetővé tesz újfajta, nem az emberi mérlegelésen és megvitatáson, hanem valamilyen kiszámíthatóságon alapuló döntéseket. A dataisták úgy vélik, a big data segítségével racionálisabb döntéseket hozhatunk, és ezért a digitális racionalitás a kommunikatív fölött áll.

Olay Csaba szerint azonban nem mindig lehet adatoktól megoldást várni. Semmilyen mesterséges intelligencia nem tesz fel például magától kérdéseket. Gondoljunk csak olyan alapkérdésekre, hogy mi a világ, mi az ember, mi a szép, mi a jó? Ezek a kérdések értelmüket tekintve egyszerűen meg sem közelíthetők számszerűsítés révén. Semmilyen MI és semmilyen big data-elemzés nem segít nekünk, ha azt kellene eldöntenünk, hogy például most építsünk-e egy tizedik Duna-hidat, vagy használjanak-e Németországban atomenergiát. Ha a ChatGPT-be beütjük, hogy „Érvelj amellett, Németországnak miért elengedhetetlen az atomenergia!”, pillanatok alatt négy oldalt fog kiadni. És ugyanennyit fog kiadni a másik álláspontra is. Ez voltaképpen a német polgárok olyan politikai döntése, amiben a mesterséges intelligencia nem tud segíteni...

ITT OLVASHATÓ