2026. április 30., csütörtök

NAGY MUNKA VÁR A KULTUSZMINISZTERRE, AKITŐL NEMCSAK KORREKCIÓT, HANEM TELJES ÚJRAGONDOLÁST VÁRNAK

TELEX / KARAKTER
Szerző: KLÁG DÁVID
206.04.29.


„Tarr Zoltán miniszterként felel majd a színház-, a tánc- és a zeneművészet, valamint a magyar film politikai befolyás alóli felszabadításáért és fejlesztéséért. Az ország társadalmi, kulturális és gazdasági felemelkedése nem képzelhető el a gondolat és a művészet szabadsága nélkül. Tarr Zoltánra hárul majd az elmúlt évtizedekben tudatosan elhanyagolt és leépített műemlékvédelem, valamint a közgyűjtemények és a kreatív ipar helyzetének rendezése, együttműködve az ezen területen dolgozókkal” – ezekkel a mondatokkal fejtette ki Magyar Péter hétfőn, hogy mi lesz majd a feladata Tarr Zoltánnak a Tisza-kormány kultúráért felelős minisztereként.

Nemcsak a neve, de maga a hivatalosan Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium nevet viselő tárca létezése is meglepetésként érhette a szakmát és a kulturális szereplőket, ugyanis egészen a bejelentés pillanatáig úgy volt, nem lesz kulturális minisztérium az újonnan alakuló kormányban, a kultúrát majd a művelődési minisztérium fogja vinni.

A kinevezés csak a korábbi hiány miatt lehetett meglepő, a Tisza programja (A működő és emberséges Magyarország alapjai, pdf) részletesen írt arról, hogy a pártnak mik a nagy vonalakban felvázolt tervei a magyar könyvpiaccal, a kulturális dolgozók megélhetésével, hogyan akarják a magyar filmipar kiszámíthatóságát és versenyképességét „visszaadni”.

A kormányváltás és a kinevezés között azonban számos kulturális szakmai szervezet fogalmazta meg a javaslatait arra, hogyan lehetne az adott területeken javítani azt, amit a Fidesz tizenhat éve meggyengített, tönkretett vagy éppen összezavart. Nagyobb függetlenséget várnak a művészek, egységes frontba tervez tömörülni a magyar filmszakma, szakmai beszédet kezdeményeztek a szépírók. Több ilyen szervezetet is megkerestünk, hogy miután Tarr neve és pozíciója nyilvános lett, mit szólnak egyáltalán a hírhez, és mit éreznek a legégetőbb feladatoknak. (A Magyar Színházi Társaság reakciója külön cikkben jelent meg.)...

ORBÁNNAK DEROGÁL A PARLAMENT, NEM SZERETNE CÉLTÁBLA LENNI – ELEMZÉS RÓNA DÁNIELLEL

2026 - A TELEX VÁLASZTÁSI MŰSORA
Műsorvezető: FÁBIÁN TAMÁS
2026.04.28.



Orbán kedden felajánlotta lemondását a Fidesz választmányi ülésén, de azt nem fogadták el, majd nem sokkal később Magyar Péter bejelentette, hogy Tarr Zoltán lesz a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tanács Zoltán pedig a tudományos és technológiai miniszter. Mi látszódik a Fidesz megújulásából, és mekkora esélyük van a visszatérésre? Hogyan halad a Tisza kormányalakítása, és mit mutat az eddigi névsor? Többek között ezekről beszélgettünk Róna Dániellel, a 21 Kutatóközpont vezetőjével.

00:00 Visszaszámláló 
01:05 Mi lesz a Fidesz vezető arcaival? 
17:50 Orbán Viktor sajtótájékoztatója a választmány előtt 
23:40 Orbán reakcióinak elemzése és a jövőkép Orbán előtt 
42:16 Párhuzam az MSZP-vel, történeti analógiák 
55:05 Alakulóban a Tisza-kormány 
1:06:40 Ruff Bálint szerepe 
1:19:10 Tiszás miniszterek vétójoga 
1:23:56 Medián-mérés, Richter-osztalék, vagyonkimentések

MAGYARORSZÁG NEM LESZ TÖBBÉ AZ EU FEKETE BÁRÁNYA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2026.04.30.


A leendő magyar kormányfő és Ursula von der Leyen találkozója után úgy néz ki, akár már május végére megegyezés születhet a befagyasztott uniós pénzek legalább egy részének hazahozataláról. Soha nem tapasztaltak ilyen határozott elköteleződést egy olyan kormány részéről, amelyik még nem is lépett hivatalba. Ez most szinte olyan, mintha Magyarország újra csatlakozna az Európai Unióhoz – értékelt Daniel Freund. Nemzetközi lapszemle.


Szinte a történésekkel egyidőben jöttek ki a Magyar Péter brüsszeli tárgyalásairól szóló tudósítások, s ez az instant híradás korábban nem volt jellemző, sokkal kényelmesebben csordogáltak a hírek rólunk, volt, hogy egy napot kellett várni arra, hogy a nemzetközi médiában is olvashassunk a magyar fejleményekről. A Reuters a leendő kormányfőt idézve számol be az Ursula von der Leyennel való találkozásról, amit ő rendkívül konstruktívnak és sikeresnek nevezett. Az Orbán-kormány ténykedése miatt befagyasztott uniós források mielőbbi visszaszerzésének lehetőségei között korántsem mellékes, hogy a világjárvány miatt lérehozott, 11 milliárd eurós helyreállítási alapról augusztus közepéig kell megállapodni, különben végérvényesen elvész az ország számára – legalábbis most így interpretálják a szakértők. Május 25-én Magyar már kormányfőként visszatérve folytatja a megbeszéléseket az Európai Bizottság elnökével, júniusban pedig sor kerül az Európai Tanács soron következő ülésére, ami Magyar első jelenése lesz az állam- és kormányfők között. A magyarországi jogállami jelentéstevő, Tineke Strik a Klubrádiónak két hete elmondta, hogy elméletileg erre a meghatározó ülésre június 16-án kerül sor. Magyar optimistán megállapította, hogy az EU nem támaszt a magyar érdekekkel ellentétes feltételeket a pénzek visszaszerzésére. A találkozót követően Ursula von der Leyen úgy fogalmazott: nagyon jó eszmecserét folytattunk. Az előző kormány korrupciója és jogsértései miatt befagyasztott pénzek feloldásához szükséges lépéseket beszéltük át – írta ki az X közösségi platformra. Uniós tisztviselők szerint a magabiztos kétharmados felhatalmazás minden bizonnyal lehetővé teszi a pénzalapok a határidő lejárta előtti gyors elérését.

A Le Monde az AFP jelentése alapján úgy véli, hogy akár már május végére megegyezés születhet a pénzek hazahozataláról. Brüsszelben ünnepeltek és reményüket fejezték ki a vezetők, hogy új fejezetet nyit a magyar-uniós kapcsolatokban a leendő miniszterelnök. S önmagában óriási vívmány, hogy Kreml-barát Orbán 16 éves regnálása alatt kiépített szoros orosz kapcsolat darabjaira hullik és nem lesz többé Magyarország az EU fekete báránya. Magyar eseményértelmezéséből kiemeli azt, hogy a pénzek hazahozataláról politikai döntésnek kell születnie. Daniel Freund, a magyarországi ügyeket régóta szorosan követő, Orbán-kritikus európai parlamenti képviselő, az AFP-nek azt nyilatkozta, soha nem tapasztaltak ilyan határozott elköteleződést egy olyan kormány részéről, amelyik még nem is lépett hivatalba. Ez most úgy néz ki, mintha Magyarország újra csatlakozna az Európai Unióhoz. Felvetődött annak a lehetősége is, hogy gyors elbírálás alá kerülne a SAFE program keretébe tartozó, a katonai- és haderőfejlesztésre fordítandó 16 milliárd euró, amelyről tulajdonképpen a választási kampányban már nem akart Brüsszel megegyezni Orbánékkal – látva a közvélemény-kutatók prognózisait.

Ami pedig Magyarország és Ukrajna kapcsolatának lehetséges rendezésére vonatkozik, Brüsszel bizakodó, mert a leendő miniszterelnök bejelentette, hogy Zelenszkij elnökkel júniusban szeretne találkozni, hogy új fejezetet nyissanak a két ország kapcsolatában. Nem mellesleg az írás kitér arra is, hogy Ukrajna uniós csatlakozásának újabb lépései előkészületek alatt vannak, s eközben a legnagyobb uniós hatalmak sem sürgetik az ország teljes jogú taggá válását a közeljövőben.

Az Al Jazeera, az arab világ legnagyobb médiakonglomerátuma képes helyszíni beszámolóban vázolta fel a brüsszeli vezetés dilemmáját: ha csak reformígéretre felszabadítják a befagyasztott forrásokat, akkor kettős mérce kiritkájával illethetik őket. Ha viszont dilemmázik és halogatja a pénzek kiutalását, akkor az alapjában véve határozottan uniópárti kormányt eltávolíthatja magától.

A Japan Times pedig a kormányzati vagyonok kimenekítésével foglalkozik részletesen, s ennek kapcsán a Rogán-féle titkárságot, a kormányzati szóvivőt, az adóhatóságot és a Magyar Nemzeti Bankot is megkérdezte, de egyikük sem reagált. A Reuters tudósításán alapuló cikk egyébként úgy fogalmaz, hogy Magyar Péter állításait, miszerint a bankok leállították volna a Rogánékhoz köthető, pénzmosás gyanúját keltő több milliárdos banki tranzakciókat – nem tudta forrásai alapján megerősíteni.

HASZNOS ÉS KONSTRUKTÍV MEGBESZÉLÉST FOLYTATTAM ANTÓNIO COSTA-VAL, AZ EURÓPAI TANÁCS ELNÖKÉVEL

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.04.29.



Elnök úr is megerősítette, hogy az uniós intézmények és a tagállamok minden támogatást megadnak ahhoz, hogy Magyarország és a magyar emberek mielőbb megkapják az őket megillető uniós forrásokat.

Elnök úr tájékoztatott az Európai Tanács múlt heti ülésén történtekről (ezt a tanácskozást a távozó magyar miniszterelnök kihagyta…), és beszéltünk a júniusi Tanácsról is, amelyen először fogom miniszterelnökként képviselni hazánkat.

SZÉDÜLETES ÖSSZEGET SZÓRTAK SZÉT A VÁLASZTÁSOK ELŐTT A SZERENCSEJÁTÉK ZRT. SZPONZORPÉNZEIBŐL, A HATÁRON TÚLRA IS DŐLTEK A MILLIÁRDOK

HVG360
Szerző: LENGYEL TIBOR
2026.04.28.


A szokásos havi összeg 30-40 szeresét, 11 milliárd forintot osztott szét két hónap alatt a Szerencsejáték Zrt. támogatásosztó leánycége. Jutott belőle a választások előtt az Erdélyben a Fidesz mellett kampányoló RMDSZ alapítványához, a Rogánt és Habonyt reptető családi céghez, Ókovács Szilveszter felesége intézetének, az ATV volt elnöke cégének, de Szijjártó Péter testvére vállalkozásának is.


Már tavaly ősszel is sok pénzt, félmilliárd forintnyi adományt, illetve szponzorációs támogatást osztott ki két hónap alatt – szeptember és októberben – a Szerencsejáték Zrt. e célra létrehozott leánycége, de ez semmi ahhoz képest, amilyen pénzszórással az évet zárták. A november szerényen, nettó 90 millió forint odaítélésével zárult, ám decemberben ennek 87-szeresét, 7849 millió forintot osztottak szét 14 kedvezményezett között.

Ez átlagosan nettó 560 milliós összeg lenne, de ennél sokkal aránytalanabb volt a szervezetek részesedése. A legkisebb, 10 milliós támogatás a Borostyán Kulturális és Turisztikai Egyesületnek jutott, míg a legtöbb – 278-szor ennyi – az Iskola Alapítványnak, amely így 2,781 milliárd forintnak örülhetett. A hazai közoktatás infrastrukturális állapotát és eszközellátottságát ismerve

minden forint jó helyre menne, ám a rekordösszegű, közel 3 milliárdos „fejlesztési támogatás” nem Magyarországon hasznosul.

Iskola Alapítvány ugyanis Magyarországon nincs. Van viszont egy kolozsvári székhelyű Iskola Alapítvány, amely a Fidesz-szövetséges Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyik alapítványa. Az, hogy kevéssel a magyarországi választások előtt kap egy RMDSZ-es alapítvány ilyen jelentős támogatást hazai forrásból, még csak nem is meglepő. Az Átlátszó Erdély áprilisi összesítése szerint

ugyanez az Iskola Alapítvány és az RMDSZ másik szervezete, az Eurotrans Alapítvány 2010 óta, 2025 végéig összesen 18 milliárd forintot kapott az Orbán-kormányoktól, egészen pontosan a Bethlen Gábor Alaptól – ennek az összegnek a hatoda tehát most egyben, még pluszban beesett a Szerencsejáték-pénzesőből.

Méghozzá éppen a magyar parlamenti választások előtt, amelyen a határon túli, itteni lakcímmel nem rendelkező magyarok levélben szavazhatnak. Meg is tették, és a Fidesz listájára a 2022-es 251 ezernél most kicsit többen, 282 ezren szavaztak levélben. Ez az összes levélszavazat 84 százaléka volt, ami sok ugyan, de 2022-ben még 94 százalék volt. Az nem változott, hogy a voksok elsöprő többsége most is Romániából jött.

Méghozzá az Iskola Alapítvány alapítója, az RMDSZ támogatásával. A HVG is írt róla, hogy az RMDSZ nemcsak az erdélyi levélvoksok összegyűjtésében, hanem a szavazólapok kitöltésében is segített: piacon, kisboltban és kultúrházban – ebből feljelentés is lett. Sőt, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szavazásra buzdított, kiemelve: „Egyértelmű, hogy én a Fidesz–KDNP listájára fogok szavazni”...


A JÓZSEFVÁROSI LAKOSOK IGÉNYEIRE HIVATKOZVA DRÁGULT A PÁZMÁNY ÚJ CAMPUSÁNAK TERVEZÉSE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2026.04.30.



Józsefváros közepén építi fel az állam a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát a Magyar Rádió egykori területén, a Nemzeti Múzeum mögött. 2022 márciusában nettó 4,67 milliárd forintért szerződtek le két céggel a tervek elkészítésére, de miután azok nyilvánosságra kerültek, a nyolcadik kerületi önkormányzat és lakosok hevesen tiltakozni kezdtek ellenük. Emiatt végül mégsem lesz mélygarázs és sportcsarnok az új Pázmány campuson, az Építési és Közlekedési Minisztérium pedig plusz 1,3 milliárd forintot fizet a tervek átdolgozásáért a Közti Zrt. és a Hamburg C. Kft. párosának.


Az új kiviteli és engedélyezési tervek elkészítése így már majdnem nettó 6,2 milliárd forintba fog kerülni, amit az állam fizet közpénzből. Akárcsak majd a campus építésének költségét, de annak mértékéről egyelőre még becslések sincsenek.

A magyar állam a VIII. kerületben, a Magyar Rádió egykori területén építené meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát. A jelenlegi elképzelések szerint 2027 szeptemberéig valósítják meg a bontást és az építést. A Bródy Sándor utca – Pollack Mihály tér – Múzeum utca – Szentkirályi utca által határolt területen található, 8 darab épületet részben vagy teljesen lebontják, hogy a helyükre, a Magyar Nemzeti Múzeum mögé felépülhessen az új Pázmány Campus. A bontási munkálatokat tavaly nyáron a WHB Kft. nyerte nettó 1,7 milliárd forintos ajánlattal, és ősszel a cég el is kezdte a dózerolást.

Évekkel ezelőtt, 2021 júniusában a Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. (BFK) meghirdetett az új campus megtervezésére egy tervpályázati eljárást, melyet a nyolc meghívottból a közösen induló Középülettervező Zrt. (Közti) és Hamburg C. Kft. párosa nyert fél évvel később, akik 43,3 millió forintot kaptak a győztes tervekért.

Ezután, 2021 decemberében a BFK hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított az új Pázmány Campus engedélyes és kiviteli terveinek elkészítésére, amire a Közti-Hamburg C duót hívták meg. A nyertes látványtervek készítői 2022 márciusában – egyedüli indulóként, hiszen az előző eljárásban őket választották ki – meg is nyerték a tervezési tendert nettó 4,67 milliárd forintos ajánlattal...

ÚJRA MEGTÁMADJA A PÁZMÁNY CAMPUSRA KIÍRT 110 MILLIÁRDOS TENDERT A KIZÁRT KÉSZ ZRT.

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2026.04.29.


A jelenlegi állás szerint a kormányközeli West Hungária Bau, Bayer Construct Zrt. és Laterex Zrt. építheti meg közpénzből a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát a volt Magyar Rádió helyén. A munkálatok azonban még nem kezdődhetnek meg, mert a kivitelezésről szóló közbeszerzési eljárást ismét megtámadja a KÉSZ Építő Zrt., amely ugyan a legolcsóbb ajánlatot tette, de kizárták. A cég azt szeretné elérni, hogy tiszta verseny döntsön a 110 milliárd forintos megbízásról.

Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a KÉSZ Építő Zrt. egyszer már megtámadta azt a tavaly kiírt közbeszerzési eljárást, amellyel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) új campusának kivitelezőjét keresték. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) ugyanis a bírálati összegzésben a kormányközeli West Hungária Bau (WHB), Bayer Construct Zrt. és Laterex Zrt. hármasát hozta ki győztesnek 109,9 milliárdos ajánlattal, míg a KÉSZ Zrt.-t kizárták a versenyből. Mivel utóbbi 11 milliárd forinttal olcsóbban vállalta volna a munkát, ők lehettek volna befutók, ha az ajánlatukat nem érvénytelenítik. A cég emiatt a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért – hiába. A társaság most bíróságra viszi az ügyet, és új vitarendezési kérelmet is beadott.

Mint azt megírtuk, a KÉSZ Zrt. úgy vélte, az ÉKM jogsértő módon nyilvánította érvénytelenné az ajánlatukat. Szerintük ugyanis az, hogy az egyik kapacitásnyújtó szervezetük, a PROVIM Kft. a közbeszerzési eljárás során beolvadással megszűnt, és helyébe annak jogutódja lépett, csak adminisztratív jellegű cégjogi változás volt, a szakmai tartalmat nem érintette (a szakember személye változatlan maradt), így az ajánlatkérőnek hiánypótlás keretében lehetőséget kellett volna adnia a helyzet tisztázására.

A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban Lázár János minisztériumának adott igazat, és elutasította KÉSZ Zrt. azon kérését, hogy semmisítsék meg az érvénytelenné nyilvánításról szóló döntést. A Kész Zrt. által felvetett másik vélt jogsértés kapcsán viszont a céggel értettek egyet, és kimondták, hogy az ajánlatkérő jogsértő módon korlátozta az iratbetekintési jogot. Emiatt 10 millió forint bírságot is kiszabtak a Minisztériumra...

HOGYAN LEHET ÁRON ALUL ELADNI EGY ÁLLAMI MEGRENDELÉSEKKEL KITÖMÖTT CÉGET?

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2026.04.30.


A NER külföldi vagyonmentéséről szóló Facebook-videójában Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke arról is beszélt, hogy áron alul értékesíthetik az elsősorban a kormányzati plakátokról ismertté vált Balásy Gyula egyik rendezvényszervező cégét. Az áron alul ebben a kontextusban azért nehezen értelmezhető, mert ugyan az elmúlt évek üzleti számai alapján a megnevezett cég százmilliárdokat érhet, mivel azonban szinte kizárólag az államból élt, az ilyen megbízások elvesztése egy pillanat alatt nullázhatja le. Ahogy az összes, eddig hasonlóan működő vállalatot is.

A rogáni gyűlöletpropaganda anyahajója

„Az orbáni maffiózók áron alul elkezdték árulni a TV2-t és más médiumot és a 100 milliárdos rogáni gyűlöletpropaganda anyahajóját, a Lounge Event Kft.-t is.” Szó szerint így fogalmazott Magyar Péter szombaton abban a videójában, amelyben a NER-es milliárdosok vagyonmentéséről is beszélt.

A leendő miniszterelnök állítására mind a két megnevezett cég tulajdonosai reagáltak. A kettő közül a meglepőbb talán a Mészáros-csoport közleménye volt. Bár a G7-en az elmúlt években többször írtunk róla, hogy a TV2 minden jel szerint Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, a felcsúti milliárdos ezt egészen mostanáig nem ismerte el. A hétfői közleményben azonban lényegében megtette ezt, és egyben azt is jelezte: nem kíván túladni a tévén.

A Lounge Group reakciója kevésbé volt érdekfeszítő. A Telex kérdésére azt írták, hogy „a sajtóban közzétett állításokkal ellentétben a hazai és nemzetközi szakmai elismerésekkel bíró Lounge Event Kft. nincs értékesítés alatt, és ilyen irányú folyamat jelenleg nincs a cégcsoportban. A megjelent információk valótlanok.”

Magyar Péter szavait emellett annyiban érdemes még pontosítani, hogy bár a Lounge Event az elmúlt években valóban hatalmasra nőtt, de így sem ez volt a csoport központi cége, vagy ahogy a leendő kormányfő fogalmazott, a „100 milliárdos rogáni gyűlöletpropaganda anyahajója”. A Lounge Group két valószínűleg legfontosabb vállalata a New Land Media és a Lounge Design Kft.-k, amelyek évek óta monopóliumként végzik az állami szervek kommunikációját, és amelyeknél tényleg százmilliárdokat költött el ilyen célra csak Rogán Antal minisztériuma, az állami vállalatokról és egyéb intézményekről nem is beszélve...

„NEM FELTÉTLENÜL EGÉSZSÉGES, HA A KÖNYVPIACON EGY CÉGCSOPORT EKKORA RÉSZESEDÉSSEL RENDELKEZIK”

NÉPSZAVA
Szerző: HANTÓ FRUZSINA
2026.04.29.


A Libri Csoport és a Mathias Corvinus Collegium összefonódása a választási eredmények fényében kérdésesnek látszik, de az igazi nyertes mindenki más lehet, aki majd a politikailag független magyar könyvkiadás érdekében érdemben levonhatja a tanulságokat.


Ahhoz a több száz milliárd forinthoz képest, amennyivel a NER az évek alatt kitömte a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), kicsinek is mondható az a több mint húszmilliárd, amelyet a Libri Csoport több mint 98 százalékos felvásárlása jelenthetett 2023-ban, de a jelek szerint az MCC-nek ezt a pénzügyi lábat most utolsó fillérig érdemes lesz megbecsülnie.

A Fidesz káderképzőjének anyagi támasza, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 2020 óta nem kellett szembenéznie a forrásteremtés nehézségeivel, miután az Orbán-kormány jóvoltából hozzájutott a Mol és a Richter 10-10 százalékos részvénycsomagjához, milliárdokat kapott a Gazdaságvédelmi Alapból és az országos terjeszkedésnek hála még jelentős értékű ingatlanokat is megszerzett. (Tekintve, hogy ezek jellemzően az egyes városok ikonikus helyszínei voltak: gyakran emlegetett példa erre a révfülöpi tábor, amelyhez nem mellesleg járt egy kastély is.)

Kérdésünkre, hogy az MCC sorsa befolyásolja-e bármi módon a Libri működését Starcz Ákos, a Libri Csoport igazgatóságának elnöke úgy fogalmazott, „piaci cégről van szó, amely az MCC tulajdonszerzése előtt is piacvezető volt, jelenleg is az és biztos vagyok benne, hogy akkor is az lesz, hogyha bármiféle tulajdonosváltásra sor kerülne – de a tulajdonosváltással kapcsolatos információk jelenleg csak fikciók."

Starcz Ákos kiemelte, a társaságnak egyelőre semmiféle információja nincs a tulajdonos MCC jövőjét illetően, de munkájuk a mindennapi üzletmenet körül forog, így érdemi változásra valószínűleg nem kerül sor.

Mivel az MCC kérdéseinkre eddig nem reagált, így Szalai Zoltánnak, az MCC igazgatójának a választások után szűk két nappal tartott állománygyűlésen elmondott szavaira hagyatkozhatunk. Az egyben a Libri Csoport Felügyelő Bizottságának elnökeként is tevékenykedő Szalai Zoltán hangsúlyozta, az intézmény működése nem áll le, annak ellenére sem, hogy maguk is érzékelik az „erős agresszivitás” mellett az MCC tönkretételére irányuló törekvéseket. Ebben a felállásban – főleg, ha a Tisza Párt tényleg képes lesz keresztülvinni a programjában foglaltakat az MCC állami finanszírozásának megszüntetésével kapcsolatban, sőt, még vissza is szerzi az intézménynek juttatott vagyont a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításával – állami támogatások nélkül viszont igencsak kérdéses, melyik tevékenységéről kell majd lemondania az intézménynek.

Az ország egyik legnagyobb könyvkiadójának felvásárlásával az MCC nem titkolt célja egy stratégiai, pénzügyi befektetés volt:

az igazgató az összefonódást 2023-ban úgy értékelte, a tehetséggondozó intézmény „hisz a magyar könyvpiacban, a könyvek erejében és a kultúrában”, éppen ezért „tőkeerős tulajdonosként” hosszú távon képes garantálni a magyar könyv jövőjét. A szinte teljes felvásárlást többek között írók és a könyvszakma képviselői élesen bírálták, figyelmeztetve a piaci koncentráció káros hatásaira és a rendszerkritikus szerzők visszaszorulása, valamint a kínálat szellemiségének megváltozásával járó kulturális szűrő megjelenésére. Az eltelt idő alatt ebből két dolog volt igazán érezhető: az MCC Press által kiadott könyvek hangsúlyosabb, de nem domináns megjelenése a kínálatban, valamint (ahogyan arra 2025 tavaszán a 24.hu rámutatott) a Libri némiképp csökkent nyeresége. A kereslettel úgy néz ki nem érdemes birokra kelnie a piaci alapon működő könyvóriásnak, még akkor sem, ha a tulajdonos erős politikai ambíciókkal bír az általa meghatározott nemzeti értékek terjesztése érdekében. Maga Nyáry Krisztián, a konkurens Líra Csoport kreatív igazgatója is úgy fogalmazott korábban az összefonódás kapcsán, a magyar könyvkiadásnak nem ez, hanem az egyre nagyobb vehemenciával hangoztatott gyermekvédelem árt inkább. Ennek eredményeképp jutott el ugyanis a magyar könyvkiadás oda a 21. században, hogy egyes könyvek tartalmától fóliával védték a gyerekeket. Most, hogy az Európai Unió Bírósága szerint a gyakorlat „uniós jogot sért”, talán a leköszönő kormány “puha cenzúrája” helyett a szakma végre a könyvkiadás valódi problémáira koncentrálhat...

MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA #21

MAGYARORSZÁG 
KEDVENC REGGELI MŰSORA
Szerző: MAGYARORSZÁG KEDVENC REGGELI MŰSORA
2026.04.30.



Reggeli hírelemzés Fekete Giorgioval ‪@CarsonComa‬, Molnár Áronnal és Rainer-Micsinyei Nórával.

HODÁSZ ANDRÁS: AHOGY A FIDESZ, ÚGY A MAGYAR EGYHÁZ SEM ÉRTI, MI TÖRTÉNT ÁPRILIS 12-ÉN

HETI VÁLASZ PODCAST
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2026.04.30.



„Van bennem harag az elmúlt 16 évvel kapcsolatban” – mondja a Heti Válasz friss adásában Hodász András egykori katolikus pap, aki csodálkozik, hogy nem szakadt rá a plafon Veres András püspökre, amikor az a minap arról beszélt: nem volt nyomásgyakorlás az egyházra a Fidesz-kormány részéről.


Nagyon is volt nyomásgyakorlás a Fidesz részéről az egyház irányába – mondja Hodász András friss adásunkban, több ilyen esetet is felvillantva a műsorban. Hamarosan megjelenő önéletrajzi könyvében – amely azért csak most jelenik meg, mert a kiadó nem akart kormányzati retorziót kockáztatni a választás előtt – pedig még annál is többet. Hodász magára is haragszik korábbi megnyilvánulásai miatt, éppen ezért viszont tapasztalatból látja kegyelmi pillanatnak az egyház számára, hogy az szembenézzen saját mulasztásaival. A nagy egyházi megtisztulásnak azonban szerinte azzal kellene kezdődnie, hogy a klérus bocsánatot kér, amiért csöndben volt, amikor meg kellett volna szólalnia, amiért asszisztált a gyűlöletkeltéshez – és hogy leginkább olyankor szólalt meg, amikor meg jobb lett volna csöndben maradnia. Az egyházi megújulás témájában a körültekintő tájékoztatás jegyében aktív papokat és püspököket is tervezünk megszólaltatni a jövőben, elsőként viszont olyasvalaki kap szót, aki kétségkívül kárvallottja volt a katolikus egyház és a NER összeépülésének. Részletek az adásban. Kérdez Sashegyi Zsófia és Stumpf András.

SZIJJÁRTÓ NEM ALELNÖK, ORBÁN NEM FELELŐS. MENEKÜLNEK A SÜLLYEDŐ HAJÓRÓL

NYÍLT LEVELEK PODCAST CSATORNA
Szerzők: KOMLÓDI GÁBOR, VERES GÁBOR
2026.04.30.



Szijjártó mégsem lehet parlamenti alelnök, a felesége viszont milliárdos lett szép csendben. A bukás miatti felelősség pedig, mintha senkié nem lenne. Orbán újra elnök lesz, mintha mi sem történt volna. Ebben a videóban körbejárjuk a legfrissebb politikai mozgásokat és megnézzük, mi történik a szétesőben lévő NER háza táján. Ne felejts el feliratkozni, hogy ne maradj le a politikai elemzésekről!

🚨 RENDKÍVÜL! 🚨 ZSOLT BÁCSI GYŐZÖTT?

MI EZ AZ ORSZÁG?!
Szerző: MI EZ AZ ORSZÁG?!
2026.04.30.



00:00
A MAI ADÁSBAN, INTRO 
00:33 ZSOLT BÁCSI GYŐZÖTT? 
03:48 3 ÉVES ÁLDOZAT AZ OTTHONBAN! 
06:38 TUZSON, TAKARODJ! 
10:48 KÖSZÖNET,OUTRO!

„MÁR HÁROM ÉVE ELKEZDTEM LEBONTANI A NER-T” – ELŐSZÖR SZÓLAL MEG A PERNYERTES GYERMEKVÉDELMIS

VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2026.04.29.


Három év után másodfokon is pert nyert munkáltatója ellen a megyei gyermekvédelmi vezetőből nevelővé visszafokozott Wettstein Dániel István, aki nem volt hajlandó fideszes zsebekbe visszaosztani. Az Orbán-féle gyermekvédelem felsővezetésének bizalma azt követően rendült meg a Tolna megyei központ vezetőjében, hogy nem a munkáltató által támogatott, túlárazott, 28 milliós ajánlatot fogadta el egy tetőszerkezet javítására. Az intézmény saját karbantartó csapatával végeztette el a munkát a 8 millióért, a maradék 20 milliót pedig a gyerekek életkörülményeinek javítására és a munkatársai elismerésére költötte. Egy olyan szakember kálváriája következik, akiről még a Fidesz-kormány korábbi ágazati vezetője is azt mondta: ha minden megyébe jutna hozzá hasonló, a gyermekvédelem problémái megoldódnának.


Amikor egyeztettük ezt az interjút, azt mondta, választási eredménytől függ, hogy névvel vagy név nélkül fog nekünk nyilatkozni. Mitől tartott?

– Én már körülbelül három éve elkezdtem lebontani a NER-t, sőt, már a Tolna Megyei Gyermekvédelmi Központ vezetőjeként is szembekerültem a rendszerrel, csak akkor még belülről küzdöttem vele. Mióta azonban végképp szembefordultunk egymással, minden platformon megpróbáltak tönkretenni, lejáratni és megszégyeníteni. Ez a három év nagy megpróbáltatás volt számomra, ezért tettem a választási eredménytől függővé, hogy nyilatkozom-e névvel és arccal. Most már úgy gondolom, talán el lehet mondani az én történetemet is anélkül, hogy retorzió érne, bár még mindig állami alkalmazott vagyok – igaz, már az oktatási szférában dolgozom...

HÁNY MAGÁNGÉP KELL 16 ÉVNYI LOPOTT SZAJRÉ ELTÜNTETÉSÉHEZ?

JÓLVANEZÍGY?!
Szerző: JÓLVANEZÍGY
2026.04.30.



TIMESTAMP 
00:00 Szavazz a rossz zsepik ellen! 
03:37 Snack politikusok itthon és a nagyvilágban 
13:24 NKA is szórta, mint bolond pék a lisztet 
26:51 A fidesz még mindig nem tudja, semmit se 
44:25 Fideszes feldolgozási stratégiák 
54:35 Új minisztereket droppolt a TISZA 
58:54 Laza színesek

MÉSZÁROS LŐRINC A BARÁTOM, KOMOLY ÜZLETEMBERNEK, FELKÉSZÜLT SZAKEMBERNEK TARTOM

TELEX
Szerzők: BRÜCKNER GERGELY, MADZIN EMÍLIA
2026.04.30.


Az Opus Global semmivel nem ér majd kevesebbet azzal, hogy nem Orbán Viktornak fogják hívni a miniszterelnököt, ezt mondta a Telexnek Vida József, az Opus Global Nyrt. elnöke. Az egy vagyonkezelőn keresztül a TV2-t is tulajdonló, Mészáros Lőrinc legnagyobb tőzsdei érdekeltségében elnöklő üzletember 5 éve vonult vissza a Takarékbank éléről, azóta több időt tölt gazdálkodással, de felügyelőbizottsági és igazgatósági pozícióit megtartotta. Vida úgy véli, sikereit a sok munkának és a kitartásnak köszönheti, az állami pénzek és munkák Fidesz-közeli cégek felé sűrűsödésében pedig nem kivételezést lát. Szerinte az előző rendszerben azokhoz jutott forrás, aki a legjobb ajánlatot adták, az emberek pedig hajlamosak irigykedni...