2018. március 30., péntek

GÉGÉNY ÖRÖME

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2018.03.29.



Nemzeti szégyen, hogy Európa legegyenlőtlenebb társadalmai közé tartozunk, az elszegényedés tűrhetetlenül magas fokú kockázatával, mondta az államfő múlt hét szerdán azon a tanácskozáson, amely a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni nemzeti stratégia kialakításával foglalkozott.

Természetesen az államfő, aki ezt a nemzetgyalázó szöveget előadta, nem Áder János volt, hanem Marcelo Rebelo de Sousa, Portugália köztársasági elnöke, a helyszín pedig a Calouste Gulbenkian Alapítvány székháza Lisszabonban. Áder ilyeneket már csak azért se mond, mert az ő horizontja ennél tágasabb, ő globális problémákon töpreng, vízgazdálkodás, élelmiszerbiztonság, megújuló energiaforrások és más effélék, melyeknek a megoldását az emberiség Magyarország elnökétől reméli, ki mástól.

A másik okot valójában nem is kéne mondanom, hiszen annyira nyilvánvaló.

Magyarország erős és büszke ország, amelyre Európa migrációtól gyötört népei reménykedő tekintetüket vetik. Az erős és büszke országok számára az elszegényedés kockázata mint probléma teljességgel ismeretlen.

Amire ügyelnünk kell, a túl gyors meggazdagodás veszedelme. Az ilyen nomád életformához szokott, félázsiai népség, amilyenek mi is vagyunk, a hirtelenjében rászakadó vagyontól könnyen összezavarodik, aztán csak pislog, mint a rimóci nyúl a nyárson, ám ez most nem tartozik a tárgyhoz. A lényeg annyi, hogy a magyar elnöknek nem kell az elszegényedéssel meg más effélékkel foglalkoznia, ő tehát ennél is nehezebb feladatot vállal magára, az egész emberi nem, tovább megyek, az egész bioszféra gondjaival viaskodik.

De Sousa az elnöki szerepkört másképp értelmezi. Nem vagyunk egyformák...


ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.