A NER-es magántőkealap rosszul csengő szitokszó lett Magyarországon, természetesen nem alaptalanul. Bár az unió legtöbb országában vannak állami tőkebefektetési programok és ez a viszonylag pontosan szabályozott kollektív befektetési forma nagyjából problémamentesen működik, nálunk az Orbán-kormányok alatt féktelen kreativitással eltérítették ezt a struktúrát: a rendszer kedvezményezettjei egyrészt arra használták, hogy bizonyos folyamatokat elrejtsen a közvélemény elől, másrészt arra is, hogy az állami befektetések és a magángazdagodás keveredjen.
Miután a Tisza Párt nagyon megnyerte a választást, a gazdaságban sok minden kártyavárként kezdett összeomlani, és az egyes ágazatokról, így a tőkealapokról is ömleni kezdtek a kritikus információk az újságírók irányába. A magántőkealapok gyors átalakításának hívei szerint fontos változtatások jönnek, vizsgálatok várhatók és sokkal nagyobb transzparencia lesz a hazai magántőkealapok körül...
/ SZABADSAJTÓ KLUB Műsorvezető: GULYÁS BALÁZS 2026.05.01.
- Visszaüthet-e majd a jövőben, hogy Magyar Péter a sógorát jelölte igazságügyi miniszternek?
- Jó döntés volt, hogy a Tisza-kormányban egy civil vezeti majd a rendőrséget is irányító Belügyminisztériumot?
- Orbán Viktor nélkül vége lenne a Fidesznek és akar-e még pártelnök lenni Lázár János?
- Miért szégyellik vidéken a helyi fideszesek, hogy kik kerültek be az új Fidesz-frakcióba?
- Belebukhat-e Sára Botond főispán megvesztegetési ügyébe Orbán Viktor testvére is?
- Törvénytelen volt, hogy Mészáros Lőrinc egyik cége 1,8 milliárd forinttal támogatta a Digitális Polgári Körök rendezvényeit?
- Ki fog börtönbe kerülni azért, mert a Nemzeti Kulturális Alapból titokban szétosztottak 17 milliárd forintot a fideszes művészeknek és csókosoknak?
Ebben az évadban is hetente jelentkezik a SZABADSAJTÓ KLUB a Kontrollon. A műsorvezető változatlanul Gulyás Balázs, aki ezúttal is Tóta W. Árpáddal, ak HVG publicistájával, Stumpf Andrással, a Válasz Online újságírójával és Tompos Ádámmal, a Magyar Hang riporterével vitatja meg az elmúlt hét legfontosabb közéleti eseményeit.
FLASZTER / MAGYAR HANG Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN 2026.04.30.
Megtörtént a lehetetlen: Bács-Kiskunban is tartolt a Tisza. Szemérmetlen pénzosztogatás Fidesz-módra. Korrupciós bűncselekménnyel gyanúsítják a főispánt. Megnyerheti a Tisza a határon túli magyarokat. Fidesz-celeb szlogen: a múltat végképp eltörölni! Ezek az április 30-i Flaszter témái. Dévényi István ezúttal Falusi Norberttel (KecsUP) és Kósa Andrással (Magyar Hang) beszélgetett.
A kollégium összesen mintegy 17 milliárd forintot osztott ki Hankó Balázs távozó kulturális és innovációs miniszter közvetlen munkatársaival a tagjai között. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hivatali visszaélés gyanúja miatt a Független Előadó-művészeti Szövetség feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. Tarr Zoltán átvilágítást ígér.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Bizottsága az alap legfőbb döntéshozó szerve: dönt az NKA éves kereteinek megállapításáról és a pénzügyi beszámolók elfogadásáról, felügyeli az állandó és az ideiglenes szakmai kollégiumok munkáját, amelyek a konkrét pályázati döntéseket hozzák. E bizottság tagja atöbbi között Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár, Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója, valamint Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Baán László április végén lemondott bizottsági tagságáról.
Molnár Áron influenszer még április 23-án tette közzé, hogy a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma (KKPIK) mintegy 17 milliárd forint támogatás szétosztásáról döntött 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között, esetenként több száz millió forinttal támogatva Fidesz-közeli személyiségeket. Az NKA honlapján az erről szóló döntések csak április 24-én váltak nyilvánossá – miután a hír óriási felháborodást váltott ki a kulturális életben –, holott ezeket legkésőbb a döntést követő 20. napig nyilvánosságra kell hozni.
A KKPIK-nak mindössze két pályázata volt meghirdetve: a Jókai Mór-emlékév megvalósítására előirányzott 30 millióról, valamint a Márai Sándor-évforduló programjaira szánt 100 millió forintról számolt be írásban az NKA Bizottságának az április 23-i ülésen. (Utóbbi pályázatot a Petőfi Kulturális Ügynökség nyerte meg.) Az ideiglenes kollégium elnöke Ughy Attila, a Lechner Kft. tanácsadója, egykori fideszes polgármester, valamint tagjai, Zámbó Nóra jogász, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) Közigazgatási Államtitkári Titkárságának főosztályvezetője, titkárságvezetője, továbbá Burom Gábor, a KIM miniszteri kabinetfőnök-helyettese nem jelentek meg a bizottsági ülésen. Az ideiglenes kollégium tagjai tehát Hankó Balázs miniszter közvetlen munkatársai, aki az NKA elnöki tisztét is betölti, maga a tárcavezető pedig az NKA miniszteri keretéből hasonló szellemiségben osztott szét ötmilliárd forintot...
Ez a 7SÉGEIM. A hét szerintem legfontosabb témái és a kétségeim. Szerinted te támogatod az adódból a Fidesz kampányát? Nem, Mészáros Lőrinc. 1,8 milliárddal. Tehát te. Azt te sem gondoltad volna, hogy a Nemzeti Kulturális Alap a kultúrát támogatja... Hát nem is, ők is a Fidesz-propagandát.
Te tudod, mi az a vagyonvisszaszerzés? Bencsik András nem tudja. Szerinte a... Tudod mi a legnevetségesebb a választás napjának pacsirtája szerint? A kegyelmi ügy. Sejtetted volna, hogy a Fidesz abból fog sportot csinálni, hogy azokat rakja be a parlamentbe, akiket mindenki elutasít? Pócs Jánost nemcsak a választók szavazták le, még a helyi fideszes is elsírja magát, hogy bekerült a parlamentbe.
- Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Kövér László sem ül be a parlamentbe. A bejutók sorrendje jelentősen átalakult, így Gulyás Gergely, Vitályos Eszter, Szijjártó Péter és Lázár János is fel kellett, hogy vegye mandátumát. Vajon ez a büntetés?
- Úgy látszik, gőzerővel zajlik a NER-es vagyonok kimentése, illetve átmentése. Egyre több hír lát napvilágot magánrepülőkön szállított pénzekről és a NAV által letiltott nagy összegű gyanús átutalásokról.
- Újra a közbeszéd fontos témája lett, hogy ki lehet az a Zsolt bácsi, aki fiatalkorúakat bántalmazott szexuálisan. Annyit elárult az egyik áldozat, hogy egy politikusról van szó.
Erről beszélgetett Rácz Csaba szerkesztő-műsorvezető vendégeivel: Farkas Judittal, a Szeged.hu szerkesztőjével, Mácsai Soma politológussal és Bod Péterrel, a Szeged.hu újságírójával a Nézőpont jubileumi adásában.
Köszönjük, hogy velünk tartottak az elmúlt 100 alkalommal, tegyék ezt a továbbiakban is! Nézőpont minden pénteken este fél 8-kor!
Nem sok mindenre emlékszem a választás éjszakájáról, nem azért, mert annyira berúgtam, hanem mert nem tudtam befogadni ezt az elképesztő, felemelő eredményt, a Fidesz kétharmados vereségét. Négy éve mandátumot nyertem, most pedig hazát – mondta műsorunkban Jámbor András leköszönő független képviselő, aki az ellenzékiek közül elsőként jelentette be, hogy az Orbán-kormány leváltása érdekében nem indul el körzetében az áprilisi választáson, ezzel is segítve a Tisza Párt sikerét. A politikus azt is kijelentette, természetesen nem bánta meg a lépését, és azt gondolja, megérte így cselekedni. – Már azért is elcseréltem volna a mandátumomat, hogy Rogán Antal és Kövér László ne legyen többet országgyűlési képviselő, ez teljesült, sőt ennél több is – tette hozzá.
Műsorvezető: Szerető Szabolcs, szerkesztő: Farkas Melinda
VÁLASZ ONLINE / VÉLEMÉNY Szerző: DIENES JÁNOS 2026.05.01.
Talán egyetlen más fővárosi kerület sem szenvedett annyit a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított nagyberuházásoktól, mint Zugló. A Bosnyák téri új kormányzati negyed vagy az Ajtósi Dürer soron felhúzott óriástömbök csak a legkirívóbb példák. Dienes János korábbi főépítész, az önkormányzat városfejlesztési tanácsadója szerint itt az alkalom, hogy ennek a gyakorlatnak az új kormány örökre véget vessen, és visszaadja az építési szabályalkotás jogát az önkormányzatoknak – Rákosrendező esetén is. Ez az ígéret szerepel ugyanis a Tisza Párt választási programjában.
A zuglói képviselőtestület április 30-án a polgármester előterjesztése alapján határozatot hozott, amelyben az önkormányzati autonómia visszaáállítására kéri az új kormányt. Az ebben megfogalmazott kérések közül talán a legfontosabb az, amely a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra vonatkozó döntések visszavonását, és a jövőbeni alkalmazásuk tilalmát tartalmazza, amennyiben a kiemelő határozat célja lakáscélú ingatlanberuházás. Az önkormányzati autonómia helyreállítása ezen túl az építésügyi és környezetvédelmi hatáskörök helyi önkormányzatokhoz telepítését is jelenti.
Zugló tehát azt kéri: ne legyen a területén több kiemelt projekt, és kapja vissza az önkormányzat az építési szabályalkotás jogát.
Aligha van olyan fővárosi kerület, amely Zuglónál többet szenvedett volna a NER önkényes városfejlesztési gyakorlatától. Noha ez a probléma sok más önkormányzatot is érintett, a XIV. kerület valóban a saját kárán tapasztalta meg, hogy a hatáskörök elvonása rendkívül súlyos problémákat, városszerkezeti torzulásokat okoz, és ezért joggal várhat el a most hivatalba lépő kormánytól ezen a téren is gyökeres változást, valódi partneri szemléletet.
Hogy jutottunk a jelenlegi helyzet kialakulásáig?
Zugló közigazgatási területén ma 52 telekingatlan érintett kiemelő kormányrendelettel. Az első kiemelő rendelet még 2007-ben születetett az M4-es metró építéséhez kapcsolódva. Ez még teljesen szakmai és közérdeket képviselő fejlesztés lett volna, de sajnos épp a zuglói szakasz építése maradt el végül. (A képviselő-testület egy másik friss határozatában azt javasolja a kormánynak, hogy történjen meg a metróvonal meghosszabbítása a Bosnyák térig.)...
FÜLKE / A HVG KÖZÉLETI MŰSORA Műsorvezető: KACSKOVICS MIHÁLY BÉLA 2026.04.30.
Ha közös országot akarunk, ahhoz közös alap kell. Egy új alkotmány. Az világos, hogy le kell csupaszítani, „NER-teleníteni” kell a jelenlegit. De mit építsünk a helyére és főleg hogyan? Közben foglalkoznunk kell a NER-oligarchiánál lévő ezermilliárdos vagyonnal. Valahogy vissza kellene szerezni. De mit lehet kezdeni azzal, hogy a NER úgy szabta magára a jogrendszert, hogy szinte minden törvényesen történt? Stánicz Péter alkotmányjogásszal Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.
VÁLASZ ONLINE / RIPORT Szerző: BORBÁS BARNA 2026.04.30.
A tavaszi szárazság ellenére, érdemi csapadék nélkül is több helyen megjelent a felszíni víz az északi Homokhátságon, a Cegléd körüli réteken. Csoda történt? Majdnem: önkéntes és hivatásos természetvédők a vízüggyel összefogva mederküszöbökkel szórták meg a térség fő vízfolyását, a korábban mesterségesen mélyre vágott és felgyorsított Gerjét. A mintaszerű együttműködésben készült mini földgátak lassították a lefolyást, így nemcsak a folyómederben, de lokálisan a talajban is több lett a víz. Ami itt történik, példa lehet máshol is: több száz, esetleg több ezer szakszerű kisvízi „küszöböléssel” és élőhely-rekonstrukcióval már táji léptéknél tartana az ország hidratálása.
„Milyen patakmeder?! Lopóárok ez, nem patakmeder!”
Cegléd város nyugati szélén, a Gerje-patak hídjánál halljuk a fanyar beszólást. Jártunk már néhány vizes riporton, de a lopóárok kifejezés új. Se nem irodalmi, se nem szakirodalmi. A ritka homokháti argó jelentése: szögegyenesre húzott, sokszorosan kikotort csatorna, amely ahelyett, hogy a táji működésnek megfelelően vezetné és használná a vizet, szó szerint kilopja a talajból is. Hiszen minél mélyebbre vágódik, annál jobban gyorsítja a lefolyást és apasztja a felszínközeli vizeket.
A Gerje mai állapotának kétségtelenül annyi köze van egy valódi patakhoz, mint egy úszómedencének a Velencei-tóhoz. Leszámítva, hogy az úszómedencében víz is van. Az Albertirsát, Ceglédet, Törtelt érintő 50 km hosszúságú ér egyike a rommá szabályozott magyarországi kisvízfolyásoknak. Árokszerű, a tájat egyenesen keresztülszelő trapézmeder, mely az utóbbi években leginkább akkor került a helyi lapok címoldalára, amikor nyáron kiszáradt...
ÚJ EGYENLŐSÉG Műsorvezető: HARANGOZÓ GÁBOR 2026.04.28.
A Friedrich Ebert Stiftung Budapest és az Új Egyenlőség magazin 2026. évi, A magyar gazdasági modell újragondolása a választások utáni időszakra című közbeszélgetés-sorozatának második részében Kovách Imre szociológus és Pogátsa Zoltán közgazdász azt járják körül, hogy kik tekinthetők ma „polgárnak” Magyarországon, és miért kulcsfontosságú ez a kérdés a demokratikus intézmények működése szempontjából.
A beszélgetés egyik központi állítása, hogy a demokrácia nem pusztán intézményeken múlik: szükség van egy autonóm, gazdaságilag stabil, tudással rendelkező és a közéletben aktív társadalmi rétegre, amely képes kontrollálni a hatalmat. Ha ez a polgárság gyenge vagy hiányzik, a demokratikus rendszer könnyen sérülékennyé válik.
Szó esik arról is, hogy Magyarországon miért szűk ez a réteg, milyen szerepe van ebben az oktatásnak, a gazdasági viszonyoknak és az életminőségnek, valamint hogy az elmúlt évek politikai folyamatai hogyan hatottak a polgárosodásra.
A beszélgetés végén az is felmerül: vajon nyílik-e új lehetőség a polgárosodás megerősítésére, és ezzel együtt a demokratikus intézmények újjáépítésére?
A kultúra rajtunk múlik – és rajtad is! Ha fontos számodra az Inga és a Szélsőközép kulturális műhelyek működése, kérünk, idén a Tudatos Választókért Alapítványnak ajánld fel adód 1%-át! Minden felajánlás segít abban, hogy továbbra is független, értékteremtő műhelyek maradhassunk, és teret biztosíthassunk hiánypótló, kritikai hangvételű eseményeknek, illetve diskurzusoknak.
Bencsik András Bubu nekiállt anyázni Magyar Pétert a nemzeti vagyon visszaszerzése miatt, Leépítik a Megafont, mert nincs rá pénz, Lánczi Tamás pedig valahogy előkerült.
HÁROMHARMAD / 24.HU Műsorvezető: NAGY JZSEF 2026.04.30.
Elengedte a Fidesz azt a generációt, amely a párt eddigi politikáját meghatározta, és olyanokat tolt előtérbe, akik közelebb vannak a tiszások generációjához. Orbán Viktor nélkül jelenleg lehetetlen egyben tartani a Fideszt, de nagy eséllyel nem az ő dolga lesz a Fidesz tartalmi megújítása – hangzott el a Háromharmadban, amelyben a Fidesz új frakciója és a párt megújulása mellett többi között Sára Botond két üveg boráról, a NER elszámoltatásáról és a formálódó „szakértői” Tisza-kormányról is beszélgetett Bánszegi Rebeka, Bita Dániel és Nagy József.
