2019. június 10., hétfő

FOJTOGATJUK A BALATONT

24.HU
Szerző: BIHARI DÁNIEL
2019.06.10.


A Balaton kiváló minőségének kulcsa a térség legkisebb területi egysége, amit két oldalról is támadunk. Ökológia és turizmus egyensúlya nélkül a rövid- és hosszútávú célok is mehetnek a kukába...

...Beton között nincs élet

Itt következik történetünk szomorú része, a Balaton jelen és jövőbeli problémáinak forrása. Az egyik, miszerint a part több mint fele köztudottan ki van kövezve, a nádast kiirtották, az eddig részletezett parti sáv ökológiai értelemben radikálisan megváltozott. Természetes állapotában a tó déli partjának nagy része homokos fövennyel futna ki, ám mindenhol máshol növényzettel benőtt partot találnánk.

Nyilvánvalóan szükség van kompromisszumokra, de a mostani beépítettség már a természet által tolerálható mérték határán van, és a helyzet egyre rosszabb lesz: az újabb és újabb vízparti beruházások nagy része a nádasok – sokszor engedély nélküli – pusztításával jár együtt.

Az élőhelyekért tolongás alakul ki, a mesterséges part köveiről az ikrákat lemossa a hullámzás, sokkal kevesebb a táplálék és búvóhely, a tápanyag éltető körforgása leáll a „lebetonozott” tóparton. Persze senki nem költ luxusingatlanra, ha annak parti része „náddzsungelre” nyílik, de valamit valamiért: nád nélkül kiváló vízminőség sincs.

Engedni kell a tavat „mozogni”

A másik gond a vízszint szigorú szinten tartása. A jelenlegi szabályozás szerint az előírt 120 centiméteren öt százaléknyi ingadozás engedhető meg, ami esetünkben három centit jelent. Ettől még a gyakorlatban persze sokkal nagyobb eltérések is vannak és lesznek az időjárás függvényében, de ezen szűk korlátok között nyitják és csukják a Sió-csatorna zsilipeit.

A luxusyachtok számára nyilván a stabil mély víz előnyös, és egyes vélemények szerint a tó alacsony vízállása a turizmus visszaszorulását eredményezné, de utóbbira nincs bizonyíték. Az MTA szakemberei viszont összefüggést találtak az állandó magas vízszint és a nádasok pusztulása között. Mi a megoldás a Balaton egészségének megőrzésére? Zlinszky András szerint elsősorban:

"A jelenleginél nagyobb vízszintingadozást kellene »engedni« a tónak, meg kellene állítani a nádasok irtását, valamint további partszakaszok »lekövezését«."

Fontos még, hogy itt a tizenkettő nem egy tucat, sok egymástól elvágott nádsziget nem tölti be ökológiai funkcióját, hálózatot kell alkotniuk, hogy legalább az átjárást biztosítsák az élővilág számára.

A jó hír, hogy a balatoni vizes, mocsaras élőhelyek védelmét, a tó ökológiai egyensúlyának hosszú távú fenntartását úgy tűnik, „hivatalosan is” komolyan gondolják. Legalábbis ennek jele, hogy a kérdésben egyre mélyebb egyeztetés folyik ökológiai és vízügyi szakemberek között.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése