2019. szeptember 11., szerda

SULIKAJA AMERIKAI MÓDRA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Zsuzsa
2019.09.11.


Megkezdődött az iskola, amivel megkezdődött az iskolai kaják időszaka is. Ami engem illet, sok jó emlékem nincs arról, amit anno étkeztetés címen műveltek velünk (a helyzet azóta sem javult, ha jól látom). Amerikában sok szempontból más a helyzet – hogy jobb vagy rosszabb, azt mindenki döntse el Zsuzsa (képekkel illusztrált) írása után!

„Szeptember lévén jópár posztot feldobott a Facebook az iskolás-óvodás közétkeztetésről, drágulásról, minőségről.

Mivel csak három éve lakunk külföldön, a régi reflexek még bennem élnek. A legelső gondolat: „Úristen, de mázlisták!”. Pedig gyűlöltem az ebédbefizetést, időre, pontosan kiszámolva biztosítani az összeget, természetesen készpénzben…

Aztán ahogy a vezérhangya elindult, jöttek a gondolatok. Igen, oviban még kvázi jó volt. Na elsősorban nem a minőség, de legalább a csordaszellem. Bár emlékszem, bizonyos menüsor már önmagában elvette a fiam kedvét az oviba meneteltől.

(Itt szeretném leszögezni, hogy maga az egész témakör nagyon gyerek-helyszín és szülőfüggő. Nem vagyunk egyformák, és senkit nem szeretnék megkülönböztetni, csak mert szereti vagy nem a menzás kosztot).

Nem tudom, mi a helyzet az általános iskolában, de abban biztos vagyok, hogy nagyon nem szeretném, ha a gyerekem drága pénzért kapna vacak kaját, meg se enné, kidobná és közben éhes és nyűgös lenne. Ennél rosszabb kombináció nincs is.

Ugyanakkor itt és most azért visszasírom néha az ebédbefizetést, mert visszagondolva milyen egyszerű volt…

Mi kerüljön a dobozba?

Mesélek kicsit arról, mi van most helyette. Még egy fontos dolog: ne általánosítsunk! Ez itt és most van, lehet, hogy egy másik városban, másik államban meg másképp.

Szóval 3 éve kezdődött, amikor kiköltözünk családunkkal Boston mellé. A nagyobbik fiam itt kezdte az első osztályt, nulla nyelvtudással. A másik dolog, ami nulla volt: az én tapasztalatom.

Hogyan terelgessük gyermekünket egy olyan iskolarendszerben, amit nem is ismerünk? Mindenesetre tájékoztattak arról, hogy kell egy hátizsák meg egy „lunchbox”, uzsonnásdoboz, ebédtároló – bárhogy hívhatjuk. Meg egy kulacs.

Ha talpraesett konyhatündér-kreatív anyuka vagy, meg vagy mentve, de én nem vagyok ez a típus. Marad a Google. Ki is adott számtalan tippet, mit is csomagolj: formára vágott szendvicsfalatok formára vágott zöldségkékkel, zellerszárra ültetett mazsola, nyers brokkoli, karfiol és héjában zöldborsó?!
...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése