2018. február 19., hétfő

MENNYIBE FÁJ ORBÁN VIKTOR KÁRÖRVENDÉSE A MAGYAR ADÓFIZETŐKNEK?

KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyok földje
2018.02.19.



...Az államhatalmat sok mindenre fel lehet használni, jóra és rosszra egyaránt és igen nemes személyiségnek kell lennie annak, aki minden lépésével a nemzetének – és nem saját magának meg a haverjainak – a felemelkedésén akar ügyködni. Az elmúlt nyolc év ezt bebizonyította: a haverokra soha nem látott hét bő esztendő köszöntött, a pórnép meg kapta a béka feneke alatt lévő egészségügyet, az államosított köznevelést (oktatásról már nem nagyon beszélhetünk), meg a soha nem látott mértékű korrupciós költségeket, amelynek nagyságrendjét még csak megsaccolni sem lehet. Hogy miért? Mert nemcsak a lenyúlt, Brüsszel által ki nem fizetett uniós támogatásokat kell majd valahogy kompenzálnia az adófizetőknek meg a semmire sem jó beruházások önrészét (lásd az Elios-ügyben a kormány kifizette egyes önkormányzatoknak az önrészt is, hogy tuti belevágjanak a Tiborcz-féle korrupciós műveletbe, ez utóbbiról részletesen itt). Egyszer majd ki kell fizetni a helyreállítási költségeket is (például normális közvilágítást építeni a drágán beszerzett sötétség helyére meg el kell bontani a stadiont, mielőtt életveszélyes lesz), ahogy az elszámoltatás sem kerül majd két fillérbe.

Az adófizetők azonban szembesülnek majd olyan kifizetendő tételekkel is, amelyek elsősorban miniszterelnökünk káröröméből vezethetők le és csak másodsorban tekinthetők korrupciós költségnek, ezek pedig a parlamentnek nevezett gombnyomogató automata által legalizált tatárjárás költségei. Mert mi másnak nevezhetnénk az olyan hadműveleteket, amelyek elsődleges célja egy adott piaci szektorban működő vállalkozások totális tönkretétele, másodlagos célja pedig a romokon az új nemzeti burzsoázia helyzetbe hozása?

Nézzünk egy példát, a szerencsejáték szektort szétdúlását. Lehet mondani, hogy az ebben az ágazatban működők maguk az ördög szolgái és megérdemelték, amit kaptak, ám ne felejtsük el, ezek a vállalkozók a hatályos jogrend alapján élték mindennapjaikat és foglalkoztattak a szektorban majd 40 ezer munkavállalót (játéktermek, vendéglátóipari létesítmények alkalmazottjai, játékfejlesztők, programozók, könyvelők, biztonsági őrök, takarítók, stb.) és adóztak meg járulékoztak nem is keveset, köszönhetően a rájuk kivetett fix adónak. Őket először a kormány beruházásra ösztönözte (sokszáz milliós nagyságrendben), majd egy nap alatt bezáratta a bazárt a jó erkölcsre meg soha meg nem ismert nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva. A munkavállalók szétszéledtek (leginkább külföldre mentek), a vállalkozások lecsődöltek, az adófizetők meg éves szinten majd 100 milliárdos veszteséget könyvelhettek el kieső bevétel formájában (játékadó, áfa, társasági adó, fogyasztási adó, foglalkoztatottak utáni járulékok, stb.), a játékszenvedéllyel küzdők pedig új, immáron nem a magyar államot gazdagító formákban élték ki vágyaikat (külföldi illetőségű online kaszinók, illegális „földi” szerencsejáték).

Persze ahogy mindig, a fennkölt erkölcsi maszlag alól ebben az ügyben is kilógott a lóláb, utólag pedig maga a ló is megjelent Vajna és még két-három barát formájában (Garacsi István, Szima Gábor és Kruppa Zsolt). Ők voltak azok a szerencsések, akik a több mint ezer magyar vállalkozó tönkretétele után maradt romokon újraépíthették azt a szerencsejáték bizniszt, amelynek árbevétele éves szinten meghaladja a 30, de akár a 40 milliárd forintot is (a 2017 évi adatok még nem ismertek). Ha ló, akkor legyen jó kövér, így a baráti kaszinók nem kaptak a nyakukba online pénztárt (ellentétben az autószerelőkkel meg edzőtermekkel), jelentős adókedvezményeket érvényesíthetnek, illetve még a koncessziós díjat is leírhatják az adójukból és arra sem kell számítaniuk, hogy az adóhivatal mindennapos vendég lesz náluk. A játékszenvedéllyel bírók meg ugyanúgy dobálhatják a zsetonokat a különféle pénznyerőkbe, ahogy nekik tetszik és immáron online is csillapíthatják késztetéseiket, már ha megelégednek a Vajna-féle nemzeti online kaszinó – nemzetközi összehasonlításban meglehetősen minimalista – szolgáltatásaival.

Az adófizetők pedig? Eddig több száz milliárdot veszítettek az ügyön (elmaradt adó- és járulékbevételek, kivándorolt honfitársaink GDP-hez hozzájárulása, stb.), a szerencsejátékkal kapcsolatos problémák (pl. egészségügyi költség, szerencsejátékhoz kapcsolódó bűnözés) meg ugyanúgy a nyakukon maradtak, csak most már mélyen hallgat ezekről a kormány, hiszen a hasznot immáron a haverok (és a mögöttük álló, az árnyékban meghúzódó szereplők) fölözik le...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.