FRANKENSTEIN ÁLLAM BÍRÓSÁGAI - DURVUL A HÁBORÚ A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.05.13.

2018. május 2. alighanem bekerül a magyar jogtörténet Orbán-érát tárgyaló fejezetébe. A nyilvánosság előtt soha nem csapott még össze olyan hevesen a bírák választott képviselete, az Országos Bírói Tanács (OBT) és a bíróságok központi igazgatásával foglalkozó Országos Bírósági Hivatal (OBH), mint ezen a napon. Ez a szakmai-politikai csata személyes ütközetté is fajult a bírói hierarchia csúcsán álló vezetők között. A hatalom belső köreiből érkező OBH-elnök, Handó Tünde és az ítélkezés egységességének és szakmai színvonalának biztosításáért felelős Kúria-elnök, Darák Péter most éles, laikusok számára is nyilvánvaló konfliktusba került. Ami azonban májusban még a bírói önkormányzatnak a hivatal elnöke feletti látványos győzelmének tűnhet, hosszabb távon akár a magyar bíróságok maradék függetlenségének megroppantásához is vezethet.


– Ez már valami rulett, aminek közvetlen tétjét megtippelni sem lehet. Hosszú távon azonban vészjósló jelnek látom azt, ami történt – mondta Kadlót Erzsébet ügyvéd, a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára a 168 Óra kérdésére. A volt bíró szerint két ilyen fontos intézmény között normális helyzetben nem alakulhatott volna ki hasonló jogértelmezési vita.

Valójában talán már nem is az OBH-ról vagy annak elnökéről van szó, a szálak alighanem magasabbra vezetnek.

Januárban már-már forradalmi hangulatban választottak a bírák új önkormányzatot annak az előzőnek a helyére, amely valójában nem sok vizet zavart. Lényegi kérdésekben általában nem mondott ellent az OBH-elnöknek, akinek az ellenőrzésére elvben hivatott lett volna. Az új összetételű OBT azonban rögtön egy bizottságot küldött ki, hogy megvizsgálja Handó Tünde eddigi kinevezési gyakorlatát. Az elnök ugyanis személyes antipátiája alapján számos jelöltet a pályázatok érvénytelenítésével kaszált el azok közül, akiket a bírói önkormányzat alkalmasnak talált a vezetői poszt betöltésére. Emiatt korábban egy elismert büntetőbíró, Vasvári Csaba be is perelte Handót, és a bíróság első fokon kimondta: az elnök visszaélt jogkörével.

Ahogyan azonban közeledett a jelentés tárgyalásának napja, május 2., egyre gyorsuló ütemben kezdtek fogyatkozni az OBT tagjai és póttagjai, aminek lökést adhatott az országgyűlési választás eredménye is. Vannak, akik szerint egyesekre nyomást gyakoroltak, másoknak állítólag elegendő volt az a híresztelés, hogy ha Handó túlságosan meggyengül, a bíróságokat az igazságügyi tárca alá rendelhetik, és még a beígért fizetésemelés is elmarad. A tárgyalás napjára az elvben 15 tagú testület (még a póttagokkal együtt is) 11 tagúra olvadt, ennyien olvashatták az OBH elnökének levelét. Handó szerint a testület működésképtelenné vált, mert a törvény előírja, hogy a tanácsban összesen, illetve az egyes munkaterületek szerint hányan kell hogy legyenek. Darák Péter, aki hivatalból tagja a testületnek, ezt másképpen látta, szerinte a bizottság döntései 11 taggal is érvényesek. Így aztán a testület törvénytelennek nyilváníthatta Handó gyakorlatát, amellyel egyes pályázatokat érvénytelenített. Az OBH-elnök ugyanis nem adott megfelelő indoklást, tevékenysége nem volt átlátható, és még az sem volt megállapítható, hogy fennálltak-e azok a munkaszervezési okok, amelyekre hivatkozott...

ITT OLVASHATÓ